Gyilkosok, akikért a mai napig rajonganak: Bonnie és Clyde népszerűségének titka

–

Minden idők leginkább romantizált törvényen kívüli párosa 

A korban, amikor a gengszterek celebeknek számítottak, Bonnie és Clyde a rosszfiúk közül is kiemelkedtek. 

A tény, hogy szerelmespárként követtek el bűncselekményeket, különlegessé tette őket.

A 19 éves Bonnie Parker és a nála két évvel idősebb Clyde Barrow 1930-ban találkoztak, később pedig 21 hónapig tartó ámokfutásba kezdtek: végigjárták a déli államokat, halált és pusztítást hagyva maguk után. A közvélemény mégis megszállottan figyelte őket, ezt a mindenen átgázoló fiatal párt, akik a rendőrséggel és a bankokkal szálltak szembe, a szesztilalom és a nagy gazdasági világválság korának két leggyűlöltebb intézményével. 

De miért voltak ilyen nagy hatással az Egyesült Államok polgáraira?

Például a körülmények miatt. A gazdasági világválság 1929-ben, az Egyesült Államokban a részvényárfolyamok jelentős esése után kezdődött. A gazdasági sokk átterjedt az egész világra, különböző mértékben érintve az országokat. A pusztító hatás megfigyelhető volt a jövedelmek csökkenésében és az árak növekedésében is, több ezer bank ment csődbe, üzemek és vállalkozások zártak be, a termelők nyakán sosem látott mennyiségű felesleg maradt, amit nem lehetett értékesíteni, hiszen az alapbevásárlásokat sem engedhették meg maguknak az emberek. Az Egyesült Államokban 23 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya, ráadásul sokan az otthonukat is elvesztették. 

Épp ez jelentette a kulcsot a páros népszerűségéhez: az 1930-as években szinte mindenki érezte a gazdaság összeomlásának hullámait. A bűnözés országos csúcson volt, az emberek mindent megtettek, hogy ne éhezzenek vagy ne kerüljenek utcára. Eközben Bonnie és Clyde Robin Hoodként szálltak szembe a hatóságokkal, miközben szabadon járták az országot.

Ha volt pénzük, azt a családjuknak adták, ha pedig épp nem volt semmijük, vagy megsérültek, családtagok, barátok és idegenek egyaránt segítségükre voltak.

Úgy tűnik, ők voltak a kor reality sztárjai

A lelkes közönség közel két éven át követte bűntetteiket, és rendszerint irigylésre méltónak, romantikusnak tartották az életüket. Az a tény, hogy nem voltak házasok, (vagyis nem egymással, Bonnie 1926-ban hozzáment Roy Thorntonhoz, akitől sosem vált el)ű, még kockázatosabbá tette az egészet. Bonnie és Clyde párosa tökéletes bulváranyag volt, a szó minden értelmében.

Sokak szerint az is hozzájárult hírnevükhöz, hogy a rendőrség felfedezett néhány fotót, amit ők készítettek magukról. Valójában csak pár tekercs filmről volt szó, de a zsaruk előhívták a képeket, egy helyi újság pedig lehozta azokat. Innentől kezdve azonban nem volt megállás, a sajtót bejárták a képek, az emberek pedig már nemcsak arcokat, de konkrét embereket tudtak kötni a hírekben hallott történetekhez.

A közönség imádta a fotókat, amiken a pár egymással szórakozott. Az egyik képen Bonnie úgy tett, mintha lelőné Clyde-ot, egy másikon a férfi vállán ült, és mind közül a leghíresebb fotón Bonnie szivarral a fogai között, pisztollyal a kezében pózolt. Ettől kezdve az emberek fejében így élt Bonnie, noha általában nem használt fegyvert, és nem szivarozott, hanem cigarettázott.

Ezeknek a fotóknak köszönhetően helyi bűnözőkből törvényen kívüli szupersztárokká váltak.

Ráadásul egyáltalán nem foglalkoztak a következményekkel

Elvették, amit akartak, amikor akarták, attól, akinek volt. Látták, hogy a hatóságok nem nyújtanak hatékony segítséget a polgároknak, és ezt kihasználták. Az átlagemberek pedig vonzónak találták az öntörvényűségüket.

Nem a Bonnie és Clyde által elkövetett bűncselekmények voltak csábítók, hanem az önbíráskodó hozzáállásuk, ami lehetővé tette számukra, hogy bármi áron gondoskodjanak magukról.

Bonnie imázsának is sokat köszönhettek. Az, hogy egy nő neve sorozatban elkövetett bűncselekményekkel és egy hatalmas, országos szintű hajtóvadászattal fonódjon össze, szinte példátlan volt. A rendőrség szerint a fotókon szivarozó, fegyverforgató lány ráadásul ugyanolyan brutális volt, mint Clyde. Az emberek Bonnie-ra forradalmárként tekintettek, de hogy valóban az volt-e, vitatható. Mindenesetre Bonnie nélkül Clyde csak egy bűnöző lett volna a sok közül, aki úgy gondolta, a törvény fölött áll, és akit a rendőrség idővel utolér. Bonnie személye tette a párost a nép hőseivé a törvényen kívüli gonosztevőkből.

Lehetett volna másként

Valószínűleg Bonnie és Clyde hagyományosabb, és nem utolsó sorban legálisabb utat is választhattak volna a boldoguláshoz – hiszen állítólag mindketten tehetségesek voltak.

Clyde szaxofonon és gitáron is játszott. Amikor az egyik menedékükre rátalált a rendőrség, Clyde gitárját menekülés közben hátrahagyták, a fiú viszont megkérte édesanyját, hogy próbálja meg visszaszerezni a hangszert. A nő nem járt sikerrel, de Clyde-nak sikerült megtartania a szaxofonját. Kottáival együtt az is a kocsiban volt, amikor a rendőrök végeztek a párossal. 

A Bonnie és Clyde életét feldolgozó művészek általában egyetértenek abban, hogy valójában a lány volt az, aki mindenáron híres akart lenni. Broadway-sztárként, énekesnőként, hollywoodi színésznőként vagy költőként – a lényeg, hogy ismerjék az emberek. És ez irányú vágya állítólag egy kicsit sem volt alaptalan: gyerekkorában iskolai színdarabokban és felvonulásokon szerepelt, ráadásul rendszerint hatalmas sikert aratott. Bár azt már sosem tudjuk meg, hogy miként alakult volna az életük, ha nem térnek le a törvényes útról, Bonnie álma, hogy ismert legyen, beteljesült, és valódi sztárként osztogatott autogramokat a csodálóinak, ami azért, lássuk be, a társadalomról fest elgondolkodtató képet.  

Mózes Zsófi

Olvasd el Fiala Borcsa korábbi írását is erről a témáról ITT

Források: ITT, ITT és ITT