–

Az egyik legjobb dolog a tavaszban – a sok közül –, hogy kulturális téren is újjáéled a város. Ha tehát tavaszi fáradtság kínoz (engem igen, bár sokszor úgy érzem, az egész generációmon konstans, egész éven át tartó fáradtság ül), nincs jobb módja, hogy felrázd magad, mint egy üdítő barangolás a múzeumban (vagy a természetben, de erről jövő héten), egy jó film a moziban vagy éppen egy koncert. Íme, a választék: 

A fotó ünnepe

Attól függetlenül, hogy a fotóhoz, mint műfajhoz családilag is kapcsolódom a férjem révén, aki fotóriporter, nagy személyes kedvencem is ez az alkotási forma. És milyen jó, hogy egy egész fesztivált szentelnek neki! (Mondjuk, valahol magától is értetődik, hiszen a világ olyan nagy fotográfusokat köszönhet hazánknak, mint Robert Capa vagy André Kertész.) A Budapest FotóFesztivál 2017 tavaszán indult, és ezúttal is két hónapon keresztül, március 25-től május 8-ig várja kortárs és klasszikus magyar, valamint nemzetközi kiállításokkal, szakmai és közönségprogramokkal az érdeklődőket. Én pedig rögtön két izgalmas kiállítást is a figyelmetekbe ajánlok a fesztiválról (bár az egész programot érdemes átböngészni).

Már maga a fesztivál nyitókiállítása a Műcsarnokban nagy durranás, hiszen első alkalommal lesznek itthon megtekinthetőek az ikonikus MAGNUM fotóügynökség sztárja, az európai kortárs színes fotográfia egyik legismertebb képviselője, Martin Parr fotói.

Micsoda színek, micsoda képek! A brit fotográfus alkotásairól a mindennapi élet köszön vissza kezdve a britek időjárással kapcsolatos felfogásától, az ideális otthon, vagy a vásárlási-, szórakozási szokások bemutatásán át egészen a nemzeti karakter megragadásáig. Ezen a tárlaton pedig a turizmusnak mutat görbetükröt a mester. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Martin Parr (@martinparrstudio) által megosztott bejegyzés

A másik kiállítás, amit a figyelmetekbe ajánlok viszont már teljesen magyar vonatkozású: a Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás 40 évét ünneplő tárlaton a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban az elmúlt négy évtized legfontosabb eseményeit megörökítő fotóriporterek 40 évnyi munkáját foglalják össze. De érdemes még mazsolázni a fesztivál teljes programjából, amit ITT találtok.

Francia filmek kifulladásig

Ha hozzám hasonlóan ti is rajongtok a francia filmekért, akkor íme, egy jó hír: még van jó néhány napotok rá, hogy szemezgessetek a 12. Frankofón Filmnapok kínálatából, amely idén is a francia nyelvű alkotások legjavát hozta el a hazai vásznakra. És micsoda szereplőkkel! Sophie Marceau, Catherine Deneuve és lánya, Chiara Mastroianni, Gérard Depardieu, Audrey Tautou – csak, hogy néhányat említsek a legnagyobbak közül. Március 17. és 27. között összesen huszonhárom – francia, belga, svájci, tunéziai, marokkói és kanadai – filmet vetítenek majd különböző helyszíneken: a Francia Intézetben, az Uránia és Toldi moziban, valamint az Art+ Cinemában. Ezek között olyanok is megtalálhatók, amelyek a César-díj – ami a legrangosabb francia filmművészeti díj – jelöltjei, valamint a Velencei, a Cannes-i és a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában is helyet kaptak. Mint az Amíg lehet című dráma – a tavalyi Cannes-i versenyprogramból – Catherine Deneuve és Benoît Magimel főszereplésével.

A filmben anya és fia próbálnak közösen szembenézni az elfogadhatatlannal: a fiú halálos betegségével.

Emmanuelle Bercot merész alkotása, amit március 19-én, szombaton vetítenek az Urániában, a betegség elfogadásáról és a halállal való szembenézésről mesél, azonban nem hiányozhat belőle olykor a groteszk humor sem, ami oldja a feszültséget. A fesztivál teljes programját ITT, a filmek listáját pedig ITT találjátok.

A hegedű visszafogott szupersztárjának koncertjét ki ne hagyjátok!

Túlzás nélkül állíthatom (és persze nem csak én vallom ezt), hogy Julia Fischer századunk egyik legkiemelkedőbb hegedűművésze. Azt azonban kikéri magának, hogy a tehetségét „csupán” isteni adománynak címkézzék, hiszen bevallása szerint nagyon is kemény munka eredmény az, hogy ma a világ legjobbjai között tartják számon. Kiskorától kezdve kivételes figyelem irányul felé, csodagyereknek tartották, ám családja külön figyelmet szentelt annak, hogy Juliát ne vakítsa el a siker dicsfénye. Mondhatni: a normalitás náluk elvárás volt. Talán ennek is köszönhető, hogy saját tehetségéről, „csodagyerekségéről” egészen földhözragadt, hétköznapi módon nyilatkozott korábban:

„Személy szerint nem találtam abban semmi csodát, hogy tizenkét évesen el tudtam játszani a Beethoven-hegedűversenyt – azért sikerült, mert sokat gyakoroltam, keményen megdolgoztam érte.”

Szintén nem túlzás, hogy Julia mindent elért, amit klasszikus zenészként el lehet. És vajon mi motiválhatja az embert még a csúcson? A zene mindenképp. Illetve azok a kiemelkedő partnerek, akikkel színpadra lép, mint például a Rundfunk-Sinfonieorchester Berlin vezető karmestere, Vladimir Jurowski, akivel április elsején, a Bartók Tavasz keretein belül varázsolják majd el a Müpa közönségét. A helyetekben nem hagynám ki a koncertet, hiszen a klasszikus zene nagyon is visszafogott szupersztárja olyan hangokat és érzelmeket képes kicsalni hegedűjéből, amire mindig emlékezni fogtok.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

JuliaFischer (@juliafischer_official) által megosztott bejegyzés

Találj ki engem+ / GUTAI MAGDA 80

Gutai Magda József Attila-díjas költő, orvos, művészetterapeuta fiatalkorától kezdve a képhez, a zenéhez, az emberekhez fűződő törékeny viszonyról vallott költészetében. Azonban nemcsak a szavakban talált otthonra és önkifejezési formára, hanem a képben is, így fiatal gyermekkorától festett. Az ő munkásságához kapcsolódik a Fest;tisztít Galériában Herbert Anikó vizuális művész kiállítása, aki papírkollázsait Gutai Magda verseire készítette. „Gutai Magda élete nem volt könnyű, így gondot jelentett megtalálnom, hogy miként tudom megjeleníteni a munkáimban az általa megírt fájdalmakat úgy, hogy az összhatás mégse legyen negatív. A tervezett munkák kisebb kollázsokból, kézzel merített papírokból és nagy méretű textilképekből fognak állni, némi csavarral.” Herbert Anikó művei mellett pedig természetesen Gutai Magda képeiből is válogatást láthat a közönség.

Válótársas

Már a címe is elég sokatmondó ennek a színházi előadásnak, amely különleges formában beszél a párkapcsolati és válási buktatókról: a nézők is kérdezhetnek, miközben a közismert színészek előre megadott helyzetekre improvizálnak. A Gönczi Dorka válási mediátor és Varga Zsolt kommunikációs szakember által létrehozott – és vezetett – előadás bepillantást enged abba, hogy milyen félreértések, konfliktusok, kimondott és ki nem mondott ellentétek szedik apró darabokra a harmóniát két ember párkapcsolatának kulisszái mögött. Így fény derül egy csomó mindenre abból, hogy egy párkapcsolatban bármi megtörténhet a boldog „Igen!”-től a Kicsinállak!”-ig. És akik végig vezetnek minket ezen az úton: Pokorny Lia (hallgassátok meg Krajnyik Cinti vele készült beszélgetését a Közös hang podcastunkban ITT) és Schmied Zoltán.

BÖBE és a poïsoned paradïse

Mivel hivatalosan is kezdetét vette a tavaszi koncertszezon, a sort egy igazán különleges koncerttel zárom: a sokoldalú Szécsi Böbe énekes-dalszerző-producer szólóprojektje, a BÖBE debütáló albumának bemutatójával, amely poïsoned paradïse címmel jelent meg. BÖBE korábban keserédes popként határozta meg a műfajt, amiben alkot (maga írja és hangszereli a dalait), és a dallamos loopokkal, minimál elektronikával megbolondított dallamvilág amilyen egyedi, annál ütősebb. Nem csoda, hogy BÖBE olyan bandák előzenekaraként játszott már, mint a Halott Pénz, a Margaret Island, valamint a brit Alfie Templeman. A debütáló lemezen hallható anyag mellett pedig korábban megjelent BÖBE-dalokat is hallhatunk majd március 22-én a Turbinában. Nem is kell más, csak egy finom fröccs az ember kezébe, és indulhat a kollektív zenehallgatás.  

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

BÖBE (@bobemusicofficial) által megosztott bejegyzés

Filákovity Radojka

Kiemelt kép: Instagram/BÖBE; bartoktavasz.hu