Heti Kriszta: Ezért olvassatok!
Amikor azt kérdezik tőlem, mit adott nekem az, hogy a tévézés helyett írhatok, annyi minden eszembe jut: általában nem is tudok azonnal megszólalni. Ami velem... khm... nagyon ritkán fordul elő. Aztán meg elkezdem mondani... és nem bírom abbahagyni. Most viszont össze kellett szednem magam, mert nagy megtiszteltetés ért, felkértek ugyanis, hogy én nyissam meg a 86. Ünnepi Könyvhetet szülővárosomban, Kaposváron. Úgyhogy tényleg összeszedtem magam, és elmondtam, mi mindenért jó írni és olvasni az irodalmat. D. Tóth Kriszta írása.
–
Az irodalom levegő, amely a száguldó autóból kilógatott kezedet szárnnyá változtatja.
Az irodalom kopott tükör anyád régi fésülködőasztalán.
Az irodalom öngyújtó a kézben, mindent lángra lobbant, amihez csak hozzáér.
Az irodalom hűs zselé a napégette bőrön.
Az irodalom hazaérkezés egy lélek-gyalult nap után.
Az irodalom roppanó, langyos kenyércsücsök.
Az irodalom finom simítás a hátadon.
Az irodalom flört egy ismeretlennel.
Az irodalom beteljesült szerelem.
Az irodalom vasárnap délutáni alvás, a Forma 1 hangjára.
Az irodalom a szád sarkára száradt, kicsorduló nyálcsepp.
Az irodalom ébredés, zavaros fejjel.
Az irodalom nem tudja, hány óra.
Az irodalom jól sikerült vacsora.
Az irodalom a zuhany alatt elernyedő izmok kötege.
Az irodalom a frissen húzott ágyneműben elfekvő test.
Az irodalom álom, amit a kezedben tartasz.
Az irodalom születés és halál.
Az irodalom az életed veleje.
Az irodalom sár és mocsok, könny és verejték.
Az irodalom demokrácia.
Az irodalom bátorság.
Az irodalom civil.
Az irodalom a tiéd.
Az irodalom szabadság.
D. Tóth Kriszta
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Melinda Nagy
