„Sok szempontból sötét könyv, de olvasni mégis öröm” – mondta Roddy Doyle, a zsűri elnöke (ő 1993-ban nyerte el a díjat) a magyar-brit David Szalay Flesh (Hús) című regényéről. A könyv a szerző hatodik szépirodalmi műve, egy István nevű férfi életéről mesél a kamaszkorától a középkorúságáig.

A Guardian beszámolója szerint a regény egy titkos viszonnyal és egy sokkoló eseménnyel kezdődik, amikor a tinédzser István még az anyjával él egy magyarországi lakótelepen. Szalay ezután végigkíséri a főhőst a katonai évein, majd Londonba költözésén, ahol a szupergazdagoknak kezd dolgozni.

„Ritkán nyerünk olyan bepillantást egy munkásosztálybeli férfi világába, ahogyan ebben a regényben” – fejtegette a zsűri elnöke, Roddy Doyle, aki szerint a Flesh arra sarkall, hogy jobban megértsük, mi rejtőzik a felszín mögött. 

A szikár stílusú regény a férfiasság, a társadalmi osztályok, a migráció, a trauma, a szexualitás és a hatalom témáit vizsgálja.

A témák kapcsán a zsűri elnöke, Roddy Doyle hozzátette, őt is úgy nevelték, hogy férfiként nem sírhat, és idővel jött csak rá, hogy ez „ostobaság” – a kötet hőse viszont még mindig így gondolja.

Nem mellékes információ, hogy a zsűri döntése egyhangú volt, indoklásuk szerint „még soha nem olvastak ehhez a könyvhöz hasonlót”.

Ki David Szalay?

Szalay Montrealban született 1974-ben, magyar apa és kanadai anya gyermekeként Londonban nőtt fel. Élt Libanonban, az Egyesült Királyságban is, jelenleg Bécsben lakik. Az Oxfordi Egyetemen diplomázott, utána reklámértékesítéssel foglalkozott: ez inspirálta első regényét is, ami London and the South-East címmel jelent meg, ebben a külvárosi élet sivárságát mutatta be maró humorral.

Írt már több rádiójátékot a BBC-nek, magyarul egyelőre Az ártatlanság, illetve a Minden, ami férfi című könyveit olvashatod (de ez hamarosan változik, ahogy még írunk itt róla). Nem ez volt az első Booker-jelölése sem, 2016-ban a Minden, ami férfivel felkerült már a díj rövidlistájára.

Szalay szerint a Booker-nyertes könyve „a kudarc árnyékában” született: 2020 őszén félretett egy regényt, amin már négy éve dolgozott, mert úgy érezte, hogy nem működik. A Guardiannek azt mondta, a Flesh-ben azt akarta kifejezni, hogy szerinte

„a létezésünk elsősorban fizikai tapasztalat, minden más aspektusa ebből a testiségből fakad.”

A Libri Könyvkiadó keddi közleményében jelentette be, hogy a regény 2026 őszén jelenik meg magyarul Barabás András fordításában.

Miért akkora szám a Booker-díj?

A Booker-díjat 1968-ban alapította a Booker nevű élelmiszeripari vállalat a francia Goncourt-díj mintájára – napjainkra pedig nemzetközi viszonylatban az egyik legrangosabb szépirodalmi elismerésnek számít. Olyan szerzők kapták meg eddig, mint például Margaret Atwood (ő kétszer is!), Iris Murdoch, William Golding, Salman Rushdie, Kazuo Ishiguro, Hilary Mantel.

A Booker-díjast minden évben az angol nyelven született regények közül választják ki, már a jelöltek listájára felkerülni is nagy presztízsnek számít. 

Emellett létezik a Nemzetközi Booker-díj, amelyet egy angol fordításban megjelent könyv szerzője és fordítója kap: 2015-ben Krasznahorkai László nyerte el – aki idén az irodalmi Nobel-díjas lett.

 

Sándor Anna

A kiemelt kép forrása: Getty Images/David Levenson