Az órák (2002)

Jack Rovello és Julianne Moore (Scott Rudin Productions, 2002)

Ezt nagyon szeretem. A főszerepeket három idősíkban játsszák olyan gigasztárok, mint a képen látható Julianne Moore, vagy Nicole Kidman és Meryl Streep. Kidman Oscart is nyert Virginia Woolf megformálásáért, az ő játéka miatt volt hangos tőle a sajtó, maga a film csak jelölést kapott, de abban az évben a Chicago című musical vitte haza a szobrot a legjobb film kategóriában. Persze a Chicago zseniális, de nekem Az órák a szívügyem. Ha nem is teljesen felejtette el a nagyközönség, valahogy mégsem emlegetjük soha a nagy filmes listákon. 

Pedig ajánlom mindenkinek, aki szereti a szép, megható, emberi történeteket.

Millió dolláros bébi (2004)

Clint Eastwood és Hilary Swank (Warner Bros Pictures, 2004)

Clint Eastwood rendezőként, főszereplőként és producerként is jegyzi ezt a filmet. Hatalmas hájp volt körülötte anno, megnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, Eastwood elvitte a legjobb rendezőnek járó pálmát, Hilary Swank a legjobb színésznőét, Morgan Freeman pedig a legjobb férfi mellékszereplőét. Pontosan emlékszem, Swank (a film kedvéért) tökéletesen kidolgozott hátizmára a kék Guy Laroche ruhájában az Oscar-gáláról, de esküszöm, a film nem igazán jut eszembe, pedig anno én is lelkesedtem érte. 

Elfelejtettük volna? Mondjátok, ha nem!

District 9 (2009)

Sharlto Copley (QED International, 2009)

Imádom azokat a mozikat, amikben az emberiséget fenyegeti a totális pusztulás, de amekkora ribillió volt a District 9 körül, úgy dobtuk is be a fiókba porosodni. 

A kritikák az egekbe emelték, de soha nem venném elő újra. Pedig még Oscarra is jelölték, viszont abban az évben A bombák földjén nyert – megérdemelten.

Az élet fája (2011)

Jessica Chastain és Brad Pitt (River Road, 2011)

Életemben az egyetlen Brad Pitt-film, amit végigszenvedtem. És tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. 

A „nagyon művészfilm akarok lenni, és valami lila fingosat akarok mondani az élet értelméről, miközben lögybölöm a boromat” típusú meséktől amúgy is kiver a víz, és ezen a fantasztikus színészek sem segítenek. 

Nekem ne mondja senki, hogy Az élet fáját nem akartátok gyorsan elfelejteni, miután megnéztétek!

Ez is Oscar-jelölt volt, és A némafilmes nyerte az arany szobrot, mondjuk, azt se értem jobban, hogy miért. Bocs.

Pi élete (2012)

Suraj Sharma (Fox 2000 Pictures, 2012)

Ez meg a másik! 

Rohantam a moziba, amikor megjelent, mert mindenki ódákat zengett róla, és gyorsan iszkoltam is ki, szerintem még a vége főcímet sem vártam meg. 

Ki akar nézni két óra tömény szenvedést az élet kegyetlen ladikjában? Egy dologra emlékszem belőle: amikor kikötött a csávó valami szigeten, akkor ott nagyon szépen világítottak a lényecskék éjszaka, de lehet, ez se így volt. 

Na, ki szerette?

(Amikor a Pi élete volt Oscar-jelölt, Az Argo-akció vitte haza a díjat. Érthető.)

Gravitáció (2013)

Sandra Bullock (Heyday Films, 2013)

Ezt a filmet körberajongták, az egekig magasztalták, George Clooney-t és Sandra Bullockot agyondicsérték, meg a rendezőt, Alfonso Cuarónt is, de én nem bírtam végignézni, így gyorsan még azt is elfelejtettem, hogy egyáltalán belekezdtem. Pedig Cuarón abban az évben elvitte a legjobb rendezőnek járó Oscart, ám a film maga üres kézzel távozott a legfőbb kategóriában, mert – egyáltalán nem véletlenül – a legjobb film díját a 12 év rabszolgaság nyerte.

Ti szerettétek?

Birdman (2014)

Michael Keaton (Regency Enterprises, 2014)

A Birdmant viszont imádom, mégsem lett hatalmas közönségsiker, nem emlegetjük széles plénum előtt, pedig zseniális. A legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb eredeti forgatókönyv díját is elvitte. 

Michael Keatonra pedig egészen máshogyan tekintek, amióta eljátszotta ezt a főszerepet. 

Mindenképpen ajánlom, legfőképpen olyankor, amikor egyedül vagytok, és be akartok kicsit gubózni – jól fog esni. 

Kisasszonyok (2019)

Emma Watson, Saoirse Ronan, Florence Pugh és Eliza Scanlen (Columbia Pictures, 2019)

Az új Kisasszonyokat még elfelejteni se volt időnk, máris elfelejtettük.

Pedig szép film, csak minek?

Szentesi Éva

A lista szubjektív, egyéni tapasztalatok alapján íródott. Lehet vele vitatkozni és egyetérteni is. Kedves, játékos kedvű kommentelők pedig folytathatják a felsorolást a Facebook-oldalunk kommentszekciójában! Rajta!