Még egy hónap, és megünnepelhetem életem első igazi párkapcsolatának negyedik szülinapját. Most, hogy a kapcsolatunk annyi idős, mint egy középső csoportos ovis, már nemcsak mi vagyunk biztosak a dolgunkban, de a környezetünk feltétlen támogatására is számíthatunk. Ám amikor összejöttünk, az emberek körülöttünk nem voltak ilyen optimisták. A szeretteink örömmel fogadták ugyan, hogy egymásra találtunk, de nem mindenki gondolta úgy, hogy amit egymás iránt érzünk, tartós lesz. Egyrészt az a pár voltunk, amelynek tagjai nulla–huszonnégyben egymáson lógnak, ami miatt sokan gondolták, hogy hamar ki fogunk égni, másrészt még mindig tartja magát az elképzelés, hogy a gimis kapcsolatok csak komolytalanok lehetnek, így mások ezt is a szakítás garanciájának vették.

Aztán jött az első, majd a második és a harmadik együtt töltött évünk, és a negatív hangok szépen elcsendesedtek, mára pedig szinte mindenki belátta, hogy képesek vagyunk kitartani egymás mellett.

Így most, az évfordulónk örömére úgy döntöttem, hogy összeszedek néhány olyan párt, amelynek szintén nem jósoltak hosszú jövőt, és ennek ellenére is bebizonyították, hogy a szerelem nem ismer határokat. Vannak, akiket az eltérő társadalmi hátterük választott el egymástól, vannak, akiket a kor merev szabályai, de vannak, akik csak velük ellentétben teljesen új értelmet adtak a mondásnak, miszerint szerelemben és háborúban mindent szabad.

Íme, három pár, amelynek tagjai örökre megváltoztatták mások elképzeléseit arról, hogyan is néz ki a szerelem.

Alice és Dale Rockey, Amerika egyik legtovább együtt lévő házaspárja

Dale és Alice Rockey - Forrás: YouTube

Nyolcvankét (!) évig boldogították egymást. A pár tagjai még a harmincas évek elején, tizenéves korukban ismerték meg egymást, amikor majdnem részt vettek egy dupla randin – mindketten egy másik partnerrel. Alice (akinek fiatalkori szépségét Dale egy filmsztáréhoz hasonlította) előbb ért oda a randira, mint a lány, akivel Dale eredetileg találkozott volna, és miután megunták a várakozást, inkább ketten indultak neki az éjszakának. Másnap született ugyan ebből pár kínos pillanat a hoppon maradt randipartnerekkel, de ez sem ingathatta meg kettejük bimbódzó románcát. Néhány évvel később hivatalosan is összekötötték az életüket, és egészen Alice 2015 áprilisában bekövetkezett haláláig büszkén őrizték két dollárba kerülő házasságlevelüket. Öt fiuk született, akik örökölhették a szüleik kitartását, mivel mindegyikük az első házasságában maradt. Alice és Dale izgalmas és boldog életet élt egymás mellett: körbeutazták az országot, jártak Európában is, és számtalan kalandban vettek részt. Végül békésen, két év különbséggel hagyták el ezt a világot, a gyerekeik szerint nem is tudtak volna több időt külön tölteni. 

Pan Csang és Veng Csunghszien, a történelem egyik első feljegyzett meleg párja

Pan és Veng szerelméről először a tizedik században, egy helyi történeteket feljegyző, a Szung-dinasztia számára gyűjtött antológiában írtak. Mivel a korai források mind olyan könyvekből származnak, amelyek inkább a kapcsolatuk misztikus voltára és a kettejük sírig tartó hűségére fókuszáltak, így sajnos a hátterükről nagyon keveset tudunk, még az is vitatott, hogy pontosan melyik században éltek (ha éltek egyáltalán, nem csak a fantázia szülöttei), ám a legtöbb történész valamikor a harmadik és az ötödik század közé teszi őket. A sztori lényege, hogy Csang, a megnyerő külsejéről és tiszteletet parancsoló magatartásáról híres író megismerte a nála tanulni vágyó Csunghszient. A két férfi azonnal megtalálta a közös hangot, és a találkozást hamarosan az összeköltözés követte. A gyűjtemény szerzője szerint Vengék úgy szerették egymást és úgy éltek a közös házban, mint „férj és feleség szokott”, sőt a páros még azt is elérte, hogy a körülöttük élők is elfogadják a kapcsolatukat.

Amikor meghaltak, a szentnek tartott Loufu hegy tetején temették el őket, és a sírjukra egy fát ültettek, amelynek az ágai a helyiek szerint minden tavasszal egymásba fonódnak, emlékeztetve a világot kettejük örök kötelékére. 

Kittie Simkins és William Ramey, akiket koruk törvényei sem választhattak el egymástól

Amikor a New York-i Paula Wright úgy döntött, hogy beleássa magát a családja múltjába, a régi képek és levelek között olyan sztorira bukkant, amire egyáltalán nem számított. A régi fotókon ugyanis felfedezte az ük-ük-ük-nagyszülei, Kittie és William szokatlan történetét. A két fiatal az 1860-as években, egy ültetvényen ismerte meg egymást, ahol a tizenöt éves Kittie rabszolgaként élte az életét, a húszéves William pedig a konföderációs hadsereg katonájaként érkezett vendégségbe. Valószínűleg a legvadabb álmaikban sem hitték, hogy egyszer egymás mellett kötnek ki, de nem tudtak ellenállni a kísértésnek, és titokban randevúzni kezdtek. William eleinte küzdött az érzelmei ellen, hiszen minden, amit addig helyesnek gondolt, megkérdőjeleződött benne. Ezért egy ideig külön utakra terelődött az életük, de bárhogy próbáltak elszakadni, mindig visszakerültek egymáshoz. 1872-ben házasodtak össze, és bár a házasságot később érvénytelennek minősítette a hatóság, ők továbbra is együtt éltek, és több gyerekük is született. Bár titkolózniuk és néha még menekülniük is kellett a kapcsolatukat ellenzők elől, egészen William haláláig egy pár maradtak. William a halálos ágyán elérte, hogy Kittie elszökhessen az öröksége után ácsingózó rokonai elől és megtarthassa a közös vagyonukat. A terv sikeresnek bizonyult, így a családja az ő halála után is anyagi biztonságban élhetett. 

Bár az itt szereplő párok története egyedi, és más-más okokból érdemelte ki a helyét ezen a szubjektív listán, ha bármilyen tanulságot le lehet vonni ezekből a kapcsolatokból, akkor az az, hogy a környezetünk rosszallása, hitetlensége, ha nehezen is, de legyőzhető, ha eléggé vágyunk rá.

Senki más nem tudhatja pontosan, mi köt össze két embert, hogy a szerelmük kitart-e.

Vannak, akik hajlandók egy egész országgal szembeszállni egymásért, és vannak, akik szívósabbak, mint egy óriásteknős. Egy biztos: bárhova megyünk a földön, és bármennyit tekerünk vissza az időben, mindig fogunk találni olyanokat, akik az árral szemben is képesek voltak egymásba kapaszkodni. Hogy ez jó ötlet-e, vagy sem, azt majd eldönti az idő, de a saját érdekemben tiszta szívből remélem, hogy az én esetemben az lesz.

Nyáry Luca

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT