Al Ghaoui Hesna: Holli, a hős – mese arról, hogyan félj bátran

(6–10 éveseknek)

Hesnát mindenki ismeri, tavaly épp ő kapta a SzuperWMN-közéleti díját, azóta megszületett a második kislánya és az első mesekönyve. Bízom benne, hogy nem ez lesz az utolsó meséje, mert – mint mindenben –, ebben is egyedülállót alkotott. A valóban hiánypótló könyv a félelemről mesél, méghozzá nagyon bátran. Ráadásul maga Hesna illusztrálta a kötetet, ami szintén jelzi, mennyire sokoldalú alkotóval van dolgunk.

A kötet főhőse egy Holli nevű kislány, aki retteg egy másnapi ünnepségtől, ahol az egész iskola előtt kell majd verset mondania. Elalszik olvasás közben, és azt álmodja, hogy ő egy valóságos hős, aki semmitől nem fél. Aztán sajnos felébred az álomból, és szembesül a valósággal, hogy bizony nagyon fél, sőt: retteg. Az édesanyja hiába vigasztalja, de amikor egyedül marad a szobájában, a könyvből, amit épp olvasott, egyszer csak életre kell egy kicsi házi rém, Mumus. Holli először természetesen halálra rémül, ám hamar összebarátkozik Mumussal, akitől nagyon sok dolgot megtanul a félelemmel kapcsolatban. Mumus nagyon okos, többek között ilyen gondolatai vannak:

„Holli, a felnőttek sokszor azt hiszik, hogy a gyerekeket óvják meg azzal, ha elrejtik előlük a félelmeiket, és úgy csinálnak, mintha ők sem félnének. Pedig félni a felnőtteknek is szabad! És ha erről nem beszélnek a gyerekekkel, azok pont emiatt kezdenek majd el félni a félelemtől”

– ezt mondja neki a talpraesett és érzékeny Mumus, akit csak azok a gyerekek láthatnak meg, akiknek szükségük van rá.

Mumus megtanítja neki azt is, hogyan kell lélegeznie, és milyen egyszerű gyakorlatokat végezhet, amikor úgy érzi, legyőzi őt a félelem. Sőt, még egy bátorságindulót is tanít neki. Ez a három dolog együtt valóban segít Hollinak, és persze az is, hogy ott van vele titkos segítője, Mumus, aki nagyon bízik benne. A szereplés kiválóan sikerül, és Holli fellélegzik.

Mumus a továbbiakban is kitartásra sarkallja Hollit, azt állítja, hogy nem kell feladni a kisebb kudarcok után sem, inkább ezeket a tapasztalatokat beépítve újult erővel ismét bele lehet vágni abba, ami elsőre nem jött össze. Próba szerencse!

Aztán amikor Holli és az anyukája épp a nagyinál vannak, váratlan vihar kerekedik. Kiderül, hogy nemcsak Mumus fél a vihartól, de még a kislány anyukája is. Ez megnyugtatja Hollit, hogy neki vannak nehézségei a bátorsággal kapcsolatban. Most kivételesen Holli vigasztalja Mumust, egy olyan füzetet ajándékoz neki, amit ő maga készített, és bátorságnaplónak nevezte el.

Nem árulom el, mi lesz a vihar végén, de később a könyvben szóba kerül még, hogy miért fontos a tolerancia, és az is, miért nem szabad senkit csúfolni azért, amilyen.

Nyitottan, bátran és kedvesen kell minden dolgot megközelíteni, mert a jó egész biztos, hogy elnyeri a végén a jutalmát. Mint az igazi mesékben. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy szerintem ez egy igazi, és igaz mese.

Felvállalja a tanítószándékot, épp ezért nem is lóg ki a lóláb. A bátorságról, a figyelemről, az erőről, a kitartásról és a barátságról szól. A betűméret épp megfelelő ahhoz, hogy kisiskolások is könnyen elolvashassák. Minden szülőnek ilyen Hollit kívánok, és minden Hollinak jár egy barátságos Mumus!

Guus Kuijer: Polli-sorozat

(12 éven felülieknek)

A holland kortárs szerző az egyik legnevesebb gyerekkönyvíró, és nem csak a hazájában. Számos művét lefordították a világ sok országában. Olyan figurát alkotott meg a tizenkét éves Polli személyében, aki nemcsak eleve bátor, hanem rendkívül okos, érzékeny és felvilágosult. Két kötet jelent meg Polliról Wekerle Szabolcs kiváló fordításában. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a szövegek megfoghatatlan módon költőiek. (A versbetéteket pedig Kemény Zsófi fordította, merthogy Polli költőnek készül.)  A Mindörökké együtt volt az első, a Derült égből boldogság pedig a második. Egymástól függetlenül is olvashatók, de egymás után a legjobb, és aztán még egyszer elölről mindkettőt, nem igazán lehet betelni a könyv stílusával és azzal a mérhetetlen szabadsággal, ami árad belőle.

Polli apja drogos, a neve Simli, a kislány költőnek képzeli az apját, aki hol eltűnik, hol pedig előkerül az életükben. Még olyan is előfordul, hogy az apa pénzt emel el tőlük, ő mégis határozottan bízik benne, és sokszor a felnőtteket meghazudtoló kitartással nem hagyja, hogy az apja végérvényesen az utcára kerüljön.

Polli anyja nagyon jó fej, bár elég sokat veszekednek, de alapjában véve jól kijönnek, viszont egy kicsit ciki is, mert összeköltözik Polli saját osztályfőnökével… A lány szerelme pedig egy berber fiú, Mimún, aki szerint egy lány eleve nem lehet költő.

Egyébként is elég ambivalens a kapcsolatuk. A kislány csak a nagyszüleinél talál igazi menedéket, akik mélyen hisznek Istenben, de nem akarják ráerőltetni unokájukra a hitüket, viszont nagyon jókat beszélgetnek az Istenről. Van egy bocija a nagyszülei tanyáján, akit imád: a nagyszülők és a természet megnyugtatják a zaklatott életű kislányt. Tehát sok minden benne van, drog, válás és szerelem egy eltérő bőrszínű fiúval. Mégsem erőltetett a történet alakítása, olyan elképesztően érzékeny, humoros és költői amellett, hogy nagyon mai, amire nem igazán tudok más példát mondani. A második kötetet is érdemes elolvasni, a Derült égből boldogságban feltűnik egy Mexikóból érkezett lány, Consuelo, akit a többiek kirekesztenek, de Polli a szárnyai alá veszi, irtó gyorsan megtanítja hollandul, és nagyon sok időt töltenek együtt, ráadásul a mexikói kultúráról is sokat megtud ezáltal. A nagypapája megbetegszik és meghal, ezért az elmúlás kerül ennek a könyvnek a középpontjába. A tolerancia, a hit, a szerelem, az anyjával való nehéz kapcsolata és a drogos apja épp elég nehézséget jelent Polli számára, mégis:

csodás beszélgetéseknek lehetünk tanúi. Polli azért tud mindent feldolgozni, ami körülötte történik, mert mindenről mer beszélgetni, kérdezni, és szerencsére jó válaszokat kap.

Anna Woltz: Gipsz, avagy hogyan szereltem meg egy nap alatt a világot?

(9–12 éveseknek)

Ez a nemrégiben megjelent könyv a válás témáját járja körbe, méghozzá gyermeki szempontból megírva. Felicia kiskamasz, van egy húga, Berta, és most költöztek új lakásba az apukájukkal. Az anyukájuk szabadságot szeretne, és emiatt a kislány borzalmasan haragszik rá. Annyira, hogy azt írja filctollal az arcára: „ANYA HALJON MEG!”

Benne van a düh, a félelem, a szorongás és a tehetetlenség.

„Anyának ​egy csomó minden hiányzik, ha velem van. Nekem meg akkor hiányzik egy csomó minden, ha anya nincs velem” – mondja elkeseredetten.

A család életét  ráadásul felforgatja egy váratlan baleset, a húga egyik ujjpercét levágja a szánkó. Felicia felelősnek érzi magát a balesetben, noha nincs is jelen az esetnél. A kórházban aztán szerencsére minden megoldódik, és az anya is megjelenik, de a kiskamasz dühe nem csitul. A kórházban összebarátkozik egy furcsa fiúval, aki koraszülött testvérét látogatja, és egy lánnyal, aki tolókocsival közlekedik. A fiúba beleszeret, de magának sem képes bevallani.

Egy őrült nap krónikáját olvashatjuk, amelyből kiderül, hogy sokszor a felnőttek sem tudják valójában, mit akarnak. A szerző olyan okosan adagolja az érzelmeket és a történetet, hogy senkire nem haragszunk, mindenkit megpróbálunk megérteni, és mindenkinek megvan a maga igazsága.

Mégis kendőzetlenül szembesülhetünk azzal az univerzális űrrel, ami egy kamaszban keletkezik a szülei válása idején. Kevés ilyen szókimondó, nyílt és izgalmas könyv született eddig magyar fordításban is a válásról. Ez a kötet mindenképp az egyik legjobb és legpontosabb.

A közös tanulság pedig? Beszéljetek a gyerekeitekkel. Mindenről. A kimondatlan dolgok sokkal több kárt okoznak a szülő-gyerek kapcsolatokban, mint a közösen átélt nehézségek.

Both Gabi

Ha érdekel a téma, olvasd el korábbi írásunkat is: Tíz tabudöntő könyv tízen túliaknak