Aragóniai Beatrix, a költekező

Amennyire tartja magát a legenda, hogy Mátyás, az igazságos (király), annyira rossz a híre második feleségének, Beatrixnak. A nápolyi királynéra akkor esett az udvar választása, amikor Mátyás első felesége szülés közben meghalt, s új feleséget kellett találni az uralkodónak. A művelt itáliai királylánynak 16 évesen is saját udvartartása volt, és már ekkor is eléggé hedonistának mondható életet élt. A pénz csak úgy folyt ki a kezei közül, és – finoman szólva is – élvezte a férfiak társaságát.

Ahogy pár forrásban emlegetik: szeretett játszadozni az erősebb nemmel, annyira, hogy állítólag egy alkalommal holtan találták a szeretőjét az ágyában. Persze rögtön felröppent a pletyka, hogy Beatrix végzett vele.

Mátyás már az esküvőjükkel igyekezett lenyűgözni a fenséges pompához szokott Beatrixet, ami sikerült is neki: lakodalmuk december 22-től január 6-ig, vízkeresztig tartott, ezen a napon sikerült csak elhálniuk a nászt. Ami olyan jól sikeredett, hogy  –az etikett szerint – jelen lenni szándékozó udvari kíséretet is kizavarták a hálószobából.

Mátyásnak imponált a nő műveltsége, aki pedig szinte az ujja köré csavarta a királyt. Mindent megadott neki, amit csak kért. Könyveket, művészeket és tudósokat hozatott Itáliából, akikkel együtt megérkezett a reneszánsz kultúra is hozzánk. A pompás magyar udvarnak Európa-szerte csodájára jártak, amit a királyné javára írhatunk, más szempontból viszont a személye elég sötét árnyékot vetett az udvarra. Mátyás ugyanis túlságosan hallgatott a szavára, így minden döntésében szerepet játszott a felesége akarata, aminek az akkori nemesek és főurak látták kárát. Beatrix vezette be például, hogy őrséget állított a trónterem elé, így a főnemesek nem mehettek be akármikor a királyhoz. Az udvar féktelen költekezését is az ő számlájára írták.

Mivel meddő volt, nem tudta utóddal megajándékozni férjét, de azt sikeresen megfúrta, hogy Mátyás törtvénytelen fia, Corvin János legyen a trónörökös. Úgy akarta rendezni, hogy Mátyás halála után a soron következő örökös, II. Ulászló elvegye őt feleségül, így társuralkodó legyen. Ez a frigy csúfos bukás lett, amit végül a pápa is érvénytelenített, Beatrix pedig visszament Itáliába. Ám ott sem találhatta meg számításait, a nápolyi udvar spanyol kézre kerülése után, Ischia szigetére kényszerült menekülni. Bár féktelen költekezése közben sokat adományozott is, rossz hírén ez sem segített. 

Báthory Erzsébet, a vérszomjas

Az első, ami erről az asszonyról először eszünkbe jut, a legenda, miszerint szűz lányok vérét vette ahhoz, hogy fiatal maradhasson.

Ez a mítosz azonban igencsak gyenge lábakon áll, és valójában koncepciós vád lehetett, amit az asszony birtokainak megszerzése motivált.

Erzsébet férjétől, a híres törökverő „fekete bég” Nádasdy Ferenctől külön, visszavonultan élt csejtei birtokán, és csak akkor kerekedett rossz híre, miután megözvegyült. Az ötvenes éveiben járó grófnőt koholt vádakkal (miszerint lányokat tart fogva, kínoz és gyilkol meg brutálisan) többen bepanaszolták az udvarnál, így végül főellensége, Thurzó György nádor letartóztatta. Azonnal eljárást indítottak ellene, és a csejtei várban tartották fogva. Itt halt meg, és a fogva tartás következtében elméje valóban megbomlott.

A több száz kegyetlen gyilkosság vádja teljesen irracionális a kutatók szerint, de Erzsébet korai halála miatt sosem bizonyították bűnösségét vagy ártatlanságát. A köznép azonban továbbra is a kegyetlen és vérszomjas szörnyetegként emlékezett rá. Az igazság után kutató történészek úgy vélik: a valóban labilis idegzetű nő politikai bűncselekmény áldozata lett. Thurzót személyes sérelme hajtotta, és Báthory vagyonát akarta megszerezni.

Báthory Erzsébet történetét rengeteg műalkotásban feldolgozták, többek között Julie Delpy is A grófnő című filmben.

Gertrudis, a gőgös

Amikor ismerőseim körében érdeklődtem, ismernek-e a magyar történelemből kifejezetten gyűlölt nőalakokat, rengetegen említették elsőként Gertrudis királynét a Bánk bánból.

Katona József is az ő történetét írta át drámájában. A bajor nemesi családból származó, hatalomvágyó nő azért vívta ki az emberek ellenszenvét, mert erős hatása miatt férje előnyben részesítette a rokonságát a magyarokkal szemben. A legnagyobb port kavaró eset Bertholdé (a Bánk bánban Ottó), a királyné öccséé volt, akit minden törvény ellenére kalocsai érsekké neveztek ki.

András megkoronázása és Gertrudis halála között nyolc év telt el. Ennyi idő alatt érte el gőgjével és részrehajlásával a királyné, hogy az egész ország tiszta szívéből gyűlölje. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor II. András halicsi hadjárata alatt Gertrudist tette meg helyetteséül, nem a nádort. Emiatt a féltékeny magyar előkelőségek Bánk bán és Péter ispán vezetésével összeesküvést szőttek ellene.

A pilisi erdőben, vadászat közben gyilkolták meg az asszonyt és  német kísérőit. A kivégzés állítólag brutális volt, gyermekei szeme láttára végeztek vele. A merénylet hírére a király hazajött, és Pétert karóba húzatta, a többieket pedig megfosztotta a tisztségüktől.

Gertrudis valójában korántsem volt lelketlen, állítólag jó anya volt. Öt gyermeke közül az egyik IV. Béla király, aki gyerekként végignézte anyja meggyilkolását. Felnőttként bírálta apját, amiért az nem büntette meg kellően anyja gyilkosait. Trónra lépése után első dolga volt ezt utólag pótolni, és mindig szeretettel emlékezett Gertrudis.

Forrás: ITT és ITT

Dián Dóri

Képek forrása: Wikipedia