Sisi, a testképzavar koronázatlan királynője

–

Első emlékem Sisiről

Valószínűleg sok más kislányhoz hasonlóan, a túlcicomázott és túlromantizált Romy Schneider-féle filmből származnak a képek róla, amit a mai napig játszanak a tévében karácsonykor, én pedig meg is nézem újra és újra, bár a rajongásom alábbhagyott amikor megismertem a császárné életének sötétebb oldalát.

Erzsébet nagyon fiatalon csöppent az uralkodócsaládba: mindössze 16 éves volt, mikor unokatestvére, a trónörökös Ferenc József először meglátta, és állítólag első látásra beleszeretett. Ugyan eredetileg a hozzá korban valamivel közelebb álló Helenét, Sisi testvérét szánták neki, végül mégis Erzsébetből lett császárné. 

Eddig tökéletes love storynak tűnik a történetük, a befejezés azonban mégsem annyira boldog: a XIX. század egyik legszebb asszonyaként ünnepelt Sisi az udvari életet börtönként élte meg, folyton elvágyódott Bécsből, ezért a fél életét utazással töltötte. Boldogtalanságának forrása azonban benne is gyökerezett: súlyos megfelelési kényszere volt.

Úgy képzelte, hogy messze földön híres szépségét és ötven centis derekát örökre meg kell őriznie, ennek érdekében a kínzó, egészségtelen diétáktól kezdve a keményebbnél keményebb edzéseken át a legfurcsább szépségápolási praktikák kipróbálásáig mindent megtett. Nyugodtan mondhatjuk: az agyára ment a szépsége. 

Fürdési rituálé

Mai szemmel Sisi tisztálkodási szokásai kevésbé számítanak drasztikusnak, akkoriban azonban botrányosnak tartották a császári udvarban. Erzsébetnek ugyanis a kor szokásaival ellentétben saját fürdőkádja volt, amelyben akár órákat is eltöltött. Legszívesebben meleg olívaolajban, desztillált vízben és szamártejben fürdött, öregedő bőrét pedig epervelővel és nyers marhahúsos pakolással próbálta fiatalítani. 

Órákig tartó hajápolás

Ugyan már a császárné fürdési rituáléja is több órát vett igénybe, egy-egy hajmosásra egész napokat áldozott a fodrászával, Fanny Feifalikkal. Háromhetente mosták meg földig érő hajkoronáját, melyet aztán egész nap kiengedve viselt, és fel-alá sétálva próbálta megszárítani.

Fodrásza a mindennapokban két-három órát áldozott a hajápolásra: tojással és konyakkal kezelte, majd órákig fésülte, miközben Sisi magyar és görögleckéket vett.

A fésülködés közben kihulló hajszálakat Fanny összegyűjtötte, és a császárné órái után megszámlálták őket. Hogy elkerülje Sisi haragját a nagy mennyiségű kihulló vagy ősz hajszál miatt, a fodrász gyakran inkább szoknyája alá rejtette őket, és kicsempészte a császárné szobájából.

Edzésmánia

Nemcsak fürdőszobája, hanem a Hofburgban berendezett saját edzőterme is nagy botrányt kavart. Többek között bordásfallal, súlyzókkal és gyűrűvel rendezték be, és mindennap legalább egy órát töltött testedzéssel – természetesen ezt is elegáns ruhákban. Fiatal korában rengeteget lovagolt, Európa legjobb lovaglónői között tartották számon. Később a hosszú lovagló túrákat felváltotta a gyaloglás, magyar származású társalkodónői azonban nehezen bírták a hosszú, erőltetett sétákat és hegyi túrákat, amikre magával rángatta őket. Sisi viszont egy napot sem hagyott ki, akár Bécsben, akár külföldön tartózkodott, sőt, az is előfordult hogy zuhogó esőben rótta a kilométereket akár nyolc–tíz órán keresztül. 

Húst hússal

Sisi a 172 centis magasságához elég sokkoló módon mindössze 48 kilót nyomott.

Legendásan vékony derekának és alakjának megőrzéséhez a szigorú testedzésen kívül a nagyon egészségtelen, egyoldalú diétája is hozzásegítette. Mindössze kettő, nagyon szegényes étkezését reggel tízkor és este hatkor fogyasztotta el. Egyetlen dolognak nem tudott ellenállni: az édességnek, ami egyszer-egyszer falásrohamot idézett elő nála. Egy ilyen kilengés után aztán napokig koplalt, és nem evett mást, mint marhahúsból vagy csirkéből kipréselt levet. Vacsorára általában csak erőlevest fogyasztott, és az is előfordult, hogy hetekig csak tojáson, narancson és tejen élt. 

Erzsébet, a botrányhősnő

A bajor hercegi udvarban, ahol Sisi felnőtt, nem tartották a szigorú spanyol etikettet, mint a bécsi Hofburgban, így ezzel is rendszeresen meggyűlt a baja, sokan botrányhősnek tartották. Sokszor utolsó pillanatban mondta le a programjait, főként a vacsorákat, ahol nem tudta volna szigorú étrendjét tartani, illetve gyakran hivatkozott a menstruációjára is, hogy ne kelljen a hivatalos eseményeken részt vennie.

Főnemesektől szokatlan módon sokat dohányzott, sőt még tetoválása is volt: vállára egy vasmacskát tetováltatott, amely az utazás és a tenger iránti szeretetét jelképezte. 

Rossz fogak vagy hiányos tudás? 

Erzsébet nagyon keveset járt társaságba, és olyankor is feltűnően keveset beszélgetett. Sokan azt mondták, mindez a hiányos neveltetése és tudása miatt lehetett, hiszen az udvarba érkezése előtt nem beszélt nyelveket, és alig olvasott. Az igazság azonban az, hogy nagyon szégyellte a sok édességfogyasztás és a betegségei miatt rossz állapotú fogait. Legtöbbször el is takarta száját beszéd közben, idős korára pedig műfogsort is kellett viselnie. 

Csak semmi fotó

Erzsébet harmincéves kora után egyáltalán nem engedte magát fényképezni, később pedig már a festők is csak emlékezetből örökíthették meg, így senki nem tudja, hogyan is nézett ki idősebb korában. Ennek egyik oka az lehetett, hogy

kóros soványsága miatt hamar, már harmincéves kora felett megjelentek a ráncok az arcán. Egy idő után a társasági eseményeken is állandóan lefátyolozva vagy legyezővel az arca előtt vett részt, hogy elrejtse őket. 

50 centis darázsderék

Szépségén és haján kívül Sisi leginkább vékony derekával vált híressé. Ugyan négy gyermeket szült Ferenc Józsefnek, alakját újra és újra sikerült a szigorú diétáival visszanyernie. Dereka például, amelyet erős fűzőkkel és övekkel emelt ki, mindössze ötven centis volt. Minden reggel megmérte testsúlyát, dereka körfogatát pedig napi háromszor ellenőrizte és naplót vezetett a változásokról. A rossz nyelvek szerint egy-két bordáját ki is vetette – de ha ez nem is igaz, az biztos, hogy egyfajta korabeli waist trainerként éjszakára csípője fölött szorosan betekerte magát ruhákkal, hogy ezzel is újabb centiktől szabaduljon meg. 

Szoros fűzőjének köszönheti, hogy nem halt meg abban a pillanatban, amikor Lucheni leszúrta Genfben: a reszelő apró lyukat ütött ugyan a ruháján és a szívébe fúródott, de az anyag erősen tartotta a sebet, csak egy apró vérfolt mutatta a helyét. Így Erzsébet még felszállt egy éppen induló hajóra, és csak percekkel később esett össze, ekkor jöttek rá, hogy halálos sebet kapott.

Kaszás Fanni

Kiemelt kép forrása: Imagno/Getty Images