A fapados képkockáktól a csilivili álom-mémekig – Naggggyon képes GIF-történelem
A GIF olyan, mint a tojásleves, rendkívül megosztó. Van, aki imádja, van, aki ki nem állhatja. Nos, én az előbbi csoportba tartozom, a levest és a loopos mozgóképet illetően is. Nem is lehet pipecebbül illusztrálni egy cikket, mint egy fasza, humoros GIF-fel! Fiala Borcsa átfogó GIF-történelme – tengernyi mozgóképpel, ofkorsz.
–
Gondoltad volna, hogy a GIF már harmincéves?! Micsoda érett kor, és közben mennyi fantasztikus hangulat, mém, illusztráció született belőle! Ám közel sem volt a kezdetektől sikersztori az én hőn szeretett mozgóképem, a fotó és a videó szerelemgyereke.
A GIF-et Steve Wilhite találta fel 1987-ben. Ez idő tájt a Compuserve nevezetű internetszolgáltatónak dolgozott, aminek szüksége lett volna egy olyan egyszerű grafikai formátumra, ami minden számítógépen ugyanolyan egyszerűen használható, és mindenütt működik. Így jött létre a világtörténelem legelső GIF-nek nevezett képe, mely nem túl fantáziadúsan egy erősen pixelezett repülőgépet ábrázolt:
Mint a mellékelt ábrából is látszik, az ősGIF még nem volt túl szofisztikált, és nem is lehetett vele olyan bonyolult üzeneteket közvetíteni, mint, mondjuk, ezzel a modern leszármazottjával:
Vagy akár ezzel, amiben már egy komplett sztori is felfedezhető:
(Ácsi! Mielőtt nagyon belecsapnánk a lecsóba, torpanjunk is meg rögtön egy pillanatra. Mert hát, hogyan is lehetne helyesen kiejteni ezt a szót? Nos, a szülőatya állítása szerint – és azt hiszem, neki bátran hihetünk – nem kemény g-vel lenne helyes, azaz GIFként, hanem így: „dzsif”. Mondom, a szülőatya szerint. De erről aztán tényleg, akár keresztesháborúkat is lehet folytatni, pláne, hogy Obama is beszállt a vitába. De tőlem tényleg úgy ejted, ahogy neked jólesik.)
A Compuserve céget 1998-ban aztán felvásárolta az AOL, ami figyelmetlenül hagyta lejárni a GIF kizárólagos szabadalmait, ezzel viszont közkinccsé is tette egy füst alatt. Innentől mindenki annyit fejleszthetett rajta vagy játszhatott vele, amennyit nem szégyellt! Egy orosz internetes művész, Olia Lialina le is csapott a lehetőségre, és elkezdett kísérletezgetni a műfajjal. „Akkoriban még nem igazán voltam odáig meg vissza ezért a dologért, sokkal jobban bejöttek nekem a videók. Azonban csak a GIF tette lehetővé, hogy mozgóképet építsek a böngészőbe” – nyilatkozta. Az első mozgókép, amit Olia létrehozott, a következő volt:
(Okés, tudom, nem egy gigazseniális dobás... de emlékezz csak vissza a világ legelső telefonbeszélgetésére, ami Bell és a szomszédos szobában üldögélő asszisztense között zajlott le, és így hangzott: „Mr Watson, kérem, jöjjön ide, látni akarom!” Na, ugye.)
Ez a GIF egyébként Lialina művészeti sorozatának, a „Visszajött a pasim a háborúból. Vacsora után magunkra hagytak bennünket.” című munkájának szerves része volt. A másfél évtized során, amíg Lialina a GIF-fel kísérletezgetett, számtalan művésszel hozta össze a sors. Egyik kiemelt kedvence az arkansasi Chuck Poynter volt, annak is a „Táncoló lány” című alkotása:
Ezzel párhuzamosan azonban a JPG és PNG akkora népszerűségre tett szert, hogy szegény GIF totál perifériára szorult, aprócska, örökké mozgó talpacskáit jobb híján megvetve olyan felületeken, mint a Reddit és a Tumblr. Mi tagadás, jót tett neki, főleg az utóbbi felület, így aztán a világot szépen lassan mégiscsak elárasztották a színes, szagos, mérhetetlenül vicces, találó és elmés GIF-ek. Hogy egy személyes kedvencemet kiemeljem ebből a végtelen óceánból, álljon itt Scorpion Dagger egyik műve:
2013-ra ismét reneszánszát élte a mozgókép, olyannyira, hogy az Oxford Dictionaries az év szavának a GIF-et választotta. Éljen-éljen!
A XXI. század elején a GIF evolúciójának történetében megjelentek a nagy, mozdulatlan, ám csillogó-villogó mozgóképek, amiket elsősorban a Myspace-en, vagy a PimpMyProfile stílusú közösségi oldalakon használtak.
Manapság pedig már bárki készíthet magának egy pofonegyszerű app segítségével GIF-eket akár egy saját készítésű videó, akár egy filmjelenet felhasználásával. (Ahogy mi is tettük például a nagy sikerű táncos gyorstalpaló tanfolyamunk keretében, vagy a karácsonyi ajándékok felett érzett csalódásainkat illusztrálandó. Szeretettel – csak nektek.)
A GIF-ek idővel tökéletesen alkalmasak lettek arra, hogy akár mémekké is váljanak. Szerintem mindenkinek van pár személyes kedvence, amit sok helyre, számtalan hülye szituációra el tud sütni. Ott van például a Simpson családból Homer, akinek a bokorba való diszkrét visszavonulása öt évvel a sorozat megjelenése után új köntösben robbantotta fel az internetet, jól illusztrálva akár egyes politikusok gyáva kihátrálását egy kellemetlen helyzetből... vagy tulajdonképpen akármelyikünk életének hasonló jeleneteit.
De érdemes visszaemlékeznünk Tom Cruise híresen kerge ugrabugrálására az Oprah Winfrey Show-ban, ahol szegény csávóban annyira felbugyogott a Katie Holmes iránt érzett szerelme, hogy olyan izgatottan pattanjon fel a kanapéra, mint egy kanos csimpánz. A mi szempontunkból nézve nem is tehetett volna jobbat, a mozdulat ugyanis tökéletesen loopolható, azaz penge GIF-et lehet belőle gyártani, hogy aztán azt bárki használhassa heves érzelmei kifejezésére az online térben.
Egyszóval, srácok, GIF-re fel, hadd riszáljon, villódzon, tekeregjen és vibráljon az a cikk, üzenet vagy szöveg. Én őszintén hiszem, hogy ez a technika képes egy negyedik dimenzióval gazdagítani a mondanivalót, úgyhogy éljetek vele bátran.
Fiala Borcsa
Képek: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT
Kiemelt kép: Nyan cat
