-

A szövetség

Tudjuk, hogy a költő és felesége, Gyarmati Fanni nagyon fiatalon ismerkedtek meg, és éveket kellett várniuk, hogy összeházasodhassanak. Ráadásul ez az időszak sem volt tökéletesen harmonikus: a világra éhes, szenvedélyes, kíváncsi férfi ki-kikacsingatott a kapcsolatból, és ez a rossz szokása a házasságkötés után sem múlt el. Nemrég nagy port kavart az a levél, amelyet felesége barátnőjéhez, Beck Judithoz írt, akibe fülig beleszeretett, és ez nem maradt titok Fanni előtt sem. Az asszony heves, sértett féltékenységgel szemlélte ezt a viszonyt, dacára annak, hogy – amint ez a naplójából kiderül – valamivel korábban ő maga is belekerült egy tiltott szerelem hullámverésébe: közös barátjukba, Schöpflin Gyulába habarodott bele.

Tovább nehezítette a fiatal házaspár helyzetét, hogy Fanni állandóan teherbe esett, ám egyre szűkösebb anyagi lehetőségeik miatt gondolniuk sem volt szabad a gyerekvállalásra, ezért a szexuális együttléthez nagyon hamar szorongás és bűntudat társult.

A napló tanúsága szerint Fanni okos, határozott, sokszor kifejezetten konok nő volt – ezt tudta, és be is vallotta magának – „Mik” iránti rajongó szerelme mellett simán megfért az állandó nyaggatás és a kisebb-nagyobb marakodások is.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni

Az alapján, amit tudunk, a kapcsolatuk tényleg pont olyan volt, mint bármelyik házasság, és még a fentiek ismeretében is hozzátehetjük: mint bármelyik jó házasság.

Tudjátok, az a fajta, amikor nem azért tartasz ki a társad mellett, mert megérdemli, vagy éppen nem érdemli meg, hanem azért, mert nem tudod elképzelni, hogy másként legyen.

Egy anyagból vagytok, úgy tartozik hozzád – még ha ez így nagyon sarkos is –, mintha a testvéred volna (különben a szőke Radnótit és a fiatalkorában szintén aranyhajú Fannit gyakran nézték testvéreknek). Nem véletlen, hogy Fanni számára a Beck Judit-affér legfájdalmasabb pontja nem az volt, hogy a férje ideig-óráig másvalakiért rajongott, hanem a szövetségük felbomlásától rettegett: (...) „én nem bírom, hogy Mik mással szemlélje a világot” – írta, de szerencsére nem is kellett sokáig tartania ettől. A költő visszatalált ahhoz, akihez tartozott, és nem sokkal később Beck Judit is meglelte a maga párját.

Mindörökké Radnótiné

A házaspár Pozsonyi úton lévő lakásának csengőjén mindvégig  „dr. Radnóti Miklós” neve virított, Gyarmati Fanninak esze ágában sem volt lecserélni... Ez a kimagaslóan intelligens, a férjének nem csupán az életben, de a munkában is társává vált asszony lett a Petőfi által idealizált, a halál után is hűséges nő, aki tökéletesen megfelelt a képnek, aminek Szendrey Júlia nem tudott és akart megfelelni.

A szövetséget a halál sem bonthatta fel, ám ennek a szerelmen és az összetartozáson túl megvoltak a praktikus okai is. Némelyik elég borzalmas: Gyarmati Fanni – Mészöly Miklós feleségéhez, Polcz Alaine-hez hasonlóan – szintén áldozatául esett az 1944 utáni „felszabadító” orosz katonáknak, akik többször megerőszakolták és megverték, így egy ajtó végleg bezárult a fiatalasszony érzelmi életében.

Gyarmati Fanni a Pozsonyi úti lakásban (fotó: Kornis Mihály)

A naplóban, bár őszintén vall testi és lelki kínjairól, ezen a ponton mutatkozik meg talán legnyilvánvalóbban az a hihetetlen tartás és lelkierő, amivel rendelkezett: a legnagyobb nyomor közepette is próbált rendet teremteni maga körül, eltakarni feldagadt arcát, kitakarítani a lakást. Egyik napról a másikra élt, miközben egyre várta haza a férjét – Radnóti tömegsírból előkerült holttestét csak 1946-ban azonosították.

De Fanniban addigra már megszületett az „örök Radnótiné”, a hagyaték gondozója, az életmű fáradhatatlan őre, a nő, aki soha többé nem ment férjhez, és gyereket sem vállalt „Mik” nélkül.

Miért is tette volna, hiszen a költő egy személyben volt a férje, a gyermeke (a házastársi gyöngédségben többször is kibukott az asszonyból a „drága gyerekem”), a bálványa, az imádott-gyűlölt, de tőle elválaszthatatlan társ.

Sokszor eszembe jut, vajon miért maradt Gyarmati Fanni egy életen át Radnóti Miklósné. A költő halála után még 71 évet élt, ami rengeteg idő, akár több férj is beleférhetett volna – szép dolog a szövetség, de az ember társas lény, mi húzódhatott a hét évtizednyi önkéntes magány mögött? Persze nem tudhatjuk, és igazán közünk sincs hozzá, volt-e szerelmes Gyarmati Fanni ezekben az években, ám a nevét sosem változtatta meg. Talán ha az ember egyszer dr. Radnóti Miklósné lesz, ha az életén ilyen nyilvánvaló nyomot hagy az egyik legnagyobb magyar költőzseni, a név a szó szoros értelmében kötelez. Hogy maga legyen a megtestesült emlékezet... egy egész életen át.

Kalapos Éva Veronika

Képek: via konyvesblog.hu; cultura.hu és Kornis Mihály