Tágra zárt terpeszek – avagy: hogyan lesz a férfiból „szitokszó"?
„Te figyelj, nem akartok írni a tömegközlekedési etikettről valamikor? Minden nap eszembe jut munkába menet a metrón, nem véletlenül...” – firtatja egy bosszús ismerősöm a Facebookon. Mit ad isten, ez épp abban a szent minutumban történt, amikor leültem cikket írni a manspread-jelenségéről. Vagyis a – mondjuk így – férfiterpeszről. Fiala Borcsa írása.
-
Kenyérre is kenhető
Félreértés ne essék, a manspread nem ledarált férfiakból álló, krémes halmazállapotú szendvicsalapot jelent. Azt a jelenséget hívjuk így, amikor a pasik széles terpeszben ülnek le a tömegközlekedési eszközökön, büszkén meglevegőztetve a szerszámot. Ezzel a pozitúrával azonban az a legfőbb gond, hogy jóval több helyet foglalnak el a kelleténél, ami egy zsúfolt metrón bizony felettébb bosszantó lehet. A túlnépesedett, nyüzsgő városokban a férfiterpeszek különösen tolakodó helykiszorításnak minősülnek. New York városában például két férfit letartóztattak, amiért a kulturált ülésre való hivatalos felhívás ellenére beterpesztettek. A bíró pedig csak azért engedte futni a gaz helybitorlókat, mert a bűntettre éjfél után 11 perccel került sor, amikor nagy valószínűséggel nem lehetett tömve a járat.
A manspread témája azonban olyannyira kurrens, hogy a New York-i Közlekedési múzeum legújabb időszaki kiállítását is ennek szentelte. A „Közelkedési etikett, avagy: hogyan szoktam le a köpködésről és tanultam meg oldalra állni 25 különböző nyelven” barokkos című bemutató összegyűjtötte a kulturált viselkedésre felszólító kampányok plakátjait a világ számos városából.
Bár maga a manspread szó csak 2013-ban jelent meg először a Tumblr-en, hivatalosan élő kifejezéssé pedig 2015 augusztusában avatta az Oxford English Dictionary, a jelenség úgy tűnik, sokkal régebbre datálódik. A XIX. századi londoni omnibusz törvénynek 5. paragrafusa kimondja: „Ülj egyenes végtagokkal, és a lábaid ne zárjanak be 45 foknál nagyobb szöget, ezáltal elfoglalva két embernyi helyet!”
Férfi = idiotizmus?
A szó hivatalos megszületése apropóján pedig a Telegraph tűnődött el azon, vajon miért van az, hogy az összes man- előtagú szó valami rémséges dolgot vagy egyenesen baromságot takar? Ott van például az én személyes kedvencem, a man-flu: az influenzának az a típusa, ami kizárólag férfiakat támad meg, és ami a női verzióval szemben rettenetesen súlyos, a beteg férfi házastársának részéről a kapa-kasza eldobását, és azonnali gondos ápolást igényel.
Vagy a man-slamming: azaz a másik közlekedési probléma, amikor a férfiak csörtetve vonulnak végig az utcán, és mint egy faltörő kos, az útjukba kerülőket kíméletlenül félrelökik. Vagy a manbun, mint elengedhetetlen hipszterkellék, a férfias fejtetőket ékesítő kontyocska. De biztos vagyok benne, hogy a mansplaining fogalmával is találkoztál már. A man és az explain szavak összemosása azt a jelenséget takarja, amikor
egy férfi jóindulatúan veszi magának a fáradságot, hogy elmagyarázzon valami fontosat egy nőnek, feltételezve, hogy az asszonyállat, mint alacsonyabb rendű entitás enélkül egészen biztos képtelen lenne eligazodni ebben a bonyolult világban.
Nyilván ennek a legtökéletesebb kicsúcsosodása, ami már rémisztően közel visz egy kiadós metalingvisztikai orgazmushoz az a hír, miszerint Mark Skinner elemző az Economonitor oldalán megjelent cikkben szépen, érthetően elmagyarázza, milyen evolúciós okok állnak a manspreading hátterében. Eszerint egy átlagos férfi válla 28 százalékkal szélesebb a csípőjénél, míg a nők esetében ez az arány csupán három százalékos eltérést mutat. Így ha egy férfi összezárt lábakkal ül le a metrón, akkor félő, hogy az utastársak összenyomorgatnák szegénynek a felsőtestét. Kénytelen tehát beterpeszteni, hogy kényelmesen elférjen.
Bagoly mondja verébnek
Hogy a széles váll elfogadható kifogás-e az udvariatlanul szélesre tárt terpeszekre, azt mindenki döntse el maga. De nem lenne kerek a történet, ha nem vallanánk mi, nők is színt. Mert azért lássuk be, mi sem vagyunk sokkal jobbak a Deákné vásznánál... Sajnos nem verhetjük büszkén a mellünket, amiért esetleg kimaradunk a férfiakat érintő köz-savazásból.
A manspread női megfelelőjében ugyanis valószínűleg sokan vétkesek vagyunk. Ez pedig nem más, mint a she-bagging, azaz a bevásárlószatyrokkal, kisebb táskákkal, retikülökkel való indokolatlan helyfoglalás.
Szóval, kedves nőtársak, a fenti cikk olvasása közben végzett enyhe vagy középsúlyos bólogatás rendben van. De ezen túlmenően csak az pampogjon a férfiterpesz miatt, aki még soha életében nem táskázott valamilyen közösségi térben. (És nem, a táskázó ÉS terpesztő palikról most nem nyitunk vitát.)
Fiala Borcsa
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ baona