–

Nagyon furcsa volt a szakembernél tett látogatás, mert addigra már én magam valahogy teljesen ösztönösen rájöttem, hogyan kommunikálhatok a köldökzsinórral hozzám kötött, bennem élő és fejlődő lénnyel, az első gyerekemmel. És Hidas György jelenléte csak megzavarta ezt a harmonikus együttlétet. Minden alkalommal makacs hallgatásba burkolózott a magzatom, amikor a szakembernél jártunk. Aztán egyszer mégis megkérdezte: „Miért vagyunk hárman? És ki ez a bácsi, aki itt van velünk? Egy varázsló?"

Varázslás vagy tudomány?

Ráhibázott, mert valóban varázsló volt. Méghozzá tudományos varázsló. Raffai Jenő pszichoanalitikussal együtt ők ketten találtak rá az anya-magzat kapcsolatanalízis módszerére, és ezzel elindítottak egy olyan lavinát, ami a mai napig sem állt meg.

Vollner Judit 2002-ben írt erről egy könyvet Lelki köldökzsinór címmel. Sajnos egyik tudós sem él már, de a módszert szerencsére átadták a tanítványaiknak, így nagyon sok leendő anya lehetőséget kap és kapott arra, hogy beszélgessen a benne fejlődő gyerekével. Hogy ez mennyire nem csupán üres lózung, hanem komoly tudományos felfedezés, arról a nemzetközi szakmai fórumokon tartott előadások és azok visszhangjai is meggyőzték a kételkedőket. A Nemzetközi Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság világkongresszusán elsöprő sikert és óriási érdeklődést váltott ki Raffai Jenőék előadása. Azóta már több országban átvették a módszert, az alkalmazói pedig valódi sikereket könyvelhettek el. És hogy milyenek ezek a sikerek?

Más minőségű kapcsolat

Vollner Judit első könyvében 15 olyan nővel készített mélyinterjút, akik részt vettek a programban. Mindegyikük hasonló élményekről számolt be. Nagyon sokszor nem kézzelfogható vagy szavakkal leírható, mégis teljesen világos üzeneteket kaptak a bennük fejlődő magzatuktól. Például arról, hogy milyen neműek, szeretik-e a nagyobb társaságot vagy inkább kerülik, milyen ételeket, színeket, hangokat kedvelnek. Volt, aki rajzfilmszerű képekben látta a baba üzeneteit, mások színeket, szavakat, hangokat, érzeteket, álomszerű képeket küldtek az anyjuk által feltett konkrét kérdésekre. Mindegyik gyerekre jellemző volt, hogy könnyen jöttek a világra, nem sírtak föl, hanem nyugodtan nézelődtek, hihetetlen gyorsasággal fejlődtek, sokkal hamarabb megtanultak beszélni, járni, pillanatok alatt szocializálódtak, nyitottabbak voltak, és sokkal kevesebb konfliktusuk akadt a szüleikkel, testvéreikkel, mint a velük egykorú társaiknak. Ehhez szorosan hozzátartozik az a tény is, hogy a kapcsolatanalízis ideje alatt mindegyik anya elmélyült az önismeretben, és nem akarta megúszni azokat a kérdéseket sem, amelyeket ilyenkor önmagának tesz fel az ember.

Kamaszok

Az első kötetben szereplő babák közben azóta már beléptek a kamaszkorba, és Vollner Juditot izgatni kezdte a kérdés, mennyire hat ki a mostani életükre, a szülő-gyerek kapcsolatra az egykori analízis. Ezért megírta a Magzatkortól kamaszkorig című könyvet.

magzat

Valóban izgalmas vállalkozás, és az eredménye is az. Egyáltalán nem meglepő, hogy ebben a kötetben is rengeteg hasonló élményről számolnak be az anyák. És most megszólalnak a gyerekek is. Ami feltűnő, hogy a kamaszok közül nagyon sokan különlegesen tehetségesek a rajzban és a nyelvek elsajátításában. És kortársaiktól eltérően sokkal jobb a szüleikkel való kapcsolatuk. Legtöbben rendkívül jól teljesítenek, felelősen gondolkodnak, sokoldalúak, eredetiek. Vannak céljaik, és sokat tesznek azért, hogy ezeket megvalósítsák.

Mesés az egész

Biztosan sokan tudjátok rólam, hogy én elég régóta foglalkozom mesékkel. Természetesen rengeteget meséltem a bennem fejlődő magzatomnak is. És akkor is, amikor világra jött. Három-négyéves lehetett az első gyerekem, amikor a kezembe akadt egy olyan mesekönyv, amit akkor olvastam utoljára, amikor még a hasamban volt. Elkezdtük olvasni a könyvet, és a harmadik mese után azt mondta a kislányom: Én ezeket a meséket ismerem! Kérdeztem tőle, hogy honnan, hiszen még nem olvastuk őket közösen. És tudjátok, mit válaszolt? Ezt:

„Lerajzolódtak a hasadba, amikor még benne voltam. Hát, nem emlékszel?"

Both Gabi

A fotón a szerző ma már nagylánya látható.