Enyhítsd a nagyi magányát! – Ez a karácsony a szokásosnál is nehezebb lesz neki

–

Sziasztok, Mamák!

Itt az unokátok. Remélem, jól vagytok. Furcsa ez a levél, a nyaraláson feladott képeslapok kivételével nem szoktam ilyeneket küldözgetni nektek. Idén sajnos az is elmaradt – a külföldi kiruccanás is, meg a képeslap is. Máskor, ha mondandóm van, átmegyek vagy telefonálok, de ez a helyzet most mást kíván.

Van egy jó meg egy nem olyan jó hírem

Én most a rosszat írom meg először: idén szinte biztos, hogy nem lehetünk mindannyian egy térben karácsonykor. Egészségünk, immunrendszerünk túlélése a tét (különösen a tiétek), és az, hogy a következő  években is sokszor tudjunk közösen ünnepelni! Számomra is nehéz volt a felismerés, mert nincs is jobb, mint amikor kilencen-tízen-tizenketten körbeüljük az asztalt, épphogy csak elférünk, és azon vitatkozunk, kinek melyik villa jutott, mert mindenkinek megvan a kedvence. Meg amikor közösen énekelünk ajándékbontás előtt.

A karácsony persze nem marad el, de ezek a kedves rituálék most kimaradnak, vagyis inkább átalakulnak.

A jó hír az, hogy ebben a kacifántos helyzetben is átélhetünk valami hasonlót

Ehhez viszont nyitnunk kell az újdonságok felé. Nektek is, nekem is, másoknak is, mindenkinek. Nem könnyű ez az izoláltság, a megváltozott ingerhelyzet, itt már a lelki és mentális egészségünk is a tét, nem szabad hagynunk, hogy idő előtt „begolyózzunk”. Ennek érdekében kapcsolatainkat és kapcsolódási lehetőségeinket újra kell értelmezni, és teljesen új szintre kell emelni.

A megoldás: digitalizáció

Lehet, hogy az ebédlőasztalt felváltja a képernyő, és nem tudunk összeveszni a villákon, de beszélgetni, nagyokat nevetni, elérzékenyülni, együtt dalolni ugyanúgy lehet, a Jézuska ajándékhozó szerepének betöltésére pedig szerencsére válogathatunk a futárszolgálatok közül.

Kérlek, ne ijedjetek meg, nem olyan bonyolult ez, mint elsőre hangzik. Hogy ezt bebizonyítsam, összegyűjtöttem négy gyakorlati tanácsot, ezek segítségével könnyedén kiválthatjátok útleveleteket „digitális bevándorlóként”. Előny, ha van mellettetek egy digitális bennszülött, aki elkalauzol ebben a forgatagban, és micsoda szerencsétek van velem! Elérhettek telefonon és e-mailen, de megtaláltok a közösségi média számos felületén, például Facebookon, Instagramon, Zoomon… jó, tudom, magyarul beszéljek. Igyekszem, szóval indulhat az idegenvezetés?

Elöljáróban annyit, hogy könnyebbség, ha van a közeletekben egy akármilyen még beindítható számítógép vagy laptop, netán okostelefon, aminek csak azért okos a neve, mert a telefonáláson kívül számtalan más funkcióra is képes. Például lehet vele fotózni, internetezni, térképet kezelni vagy videóhívást kezdeményezni, és ha ügyesek vagytok, nem lesz okosabb nálatok!

1. Fogadjátok el a segítséget!

Igen, ezt elég nehéz megugrani, de azért nem is írtam, hogy kérjetek segítséget, mert, ismerve titeket, azt még nehezebb. Szóval, ha van egy kedves unoka vagy szomszéd (bár másokkal most csak óvatosan), aki leül veletek (szigorúan maszkban, távolságtartással!), esetleg telefonon instruál, és elmagyarázza, hogyan kell a wifire kapcsolódni, mi az a Facebook, és hogyan lehet videóhívást fogadni/indítani, hallgassátok meg figyelmesen. Kínáljátok meg meleg teával, gyümölccsel, pár jó szóval, és ha valami nem világos, kérdezzetek bátran – akár többször is.

Az unoka pedig, ha épp nincs nyolcezer beadandója, vagy nem a nyelvvizsgára készül, örömmel bevezet titeket a digitális világba, mert végre ő is taníthat nektek valamit.

2. Legyetek nyitottak!

Ne úgy álljatok a helyzethez, hogy ez a „digi-micsoda” szükséges rossz, kérlek benneteket, hogy próbáljátok meglátni benne a számtalan lehetőséget, hiszen ez a jövő kulcsa is.

Számtalan szoftver és alkalmazás született azért, hogy a kapcsolattartást megkönnyítse két vagy több ember között. A telefon is forradalmian új volt a maga idejében, de ma már nemcsak hallhatjátok, akivel beszéltek, hanem láthatjátok közben mosolyogni, figyelni, és kettőnél többen is be tudnak csatlakozni a hívásba, így tényleg olyan, mintha együtt lenne a család. Ezért, ha a következő külföldi szavakat halljátok: Messenger, Skype, Zoom, Viber és társaik, az jusson először eszetekbe, hogy ezek a fura dolgok elhozzák az ország vagy a világ másik felében élő szeretteiteket a nappalitokba, nem pedig valami szörnyű kór terjesztői. 

3. Legyetek türelmesek!

Elsősorban magatokkal, hiszen ki az, akinek minden elsőre sikerült? Nekem néha még második nekifutásra vagy sokadikra sem jönnek össze a dolgok. Ez komoly tanulási folyamat egy őrült gyorsan változó világban, ami sokszor még a digitális bennszülött Z- és alfa generációsok tudását is próbára teszi. Apránként haladjatok, ne akarjátok egyből azt tudni, hogyan indíthattok élő videót. Máskor meg a kütyükkel vagy az internettel kell türelmesnek lennetek, mert előfordulhat, hogy porszem csúszik a gépezetbe.

Ha pedig úgy érzitek, hogy veletek nem elég türelmesek, kérjétek meg a segítőtöket, hogy lassabban magyarázzon, még egyszer mondja el az adott funkció használatát, de az is jó, ha  beiktattok egy kis szünetet, elvégre az internetet sem két nap alatt „találták fel”.

4. Használjátok okosan a tudást!

Annyit legyetek a világhálón, amennyi jólesik, és olyanokkal vegyétek magatokat körül, akikkel személyesen is szívesen töltenétek időt. Ne higgyetek el mindent, amit az interneten olvastok, a közösségi média telis tele van tényekkel nem alátámasztott anyagokkal, amelyek igaznak látszanak – de nem azok. (Ebben a témában EZT A CIKKET mindenképpen ajánlom elolvasásra, mert segít eligazodni!). És, ha lehet, ne CSUPA NAGYBETŰVEL szóljatok hozzá a bejegyzésekhez, mert ez olyan, mintha kiabálnátok.

Az unokátokról készített fotót, videót pedig csak akkor osszátok meg a nagy nyilvánosággal, ha ő is beleegyezett.

Hirtelen ennyi fontos intelem jutott eszembe.

Ha egyedül éreznétek magatokat, nyugodtan hívjatok fel valakit simán vagy videóhívásban, könnyen lehet, hogy spontán családi banzáj lesz belőle. Egyébként meg élvezzétek a „szörföléssel” töltött időt, tanuljatok új dolgokat, kapcsolódjatok ki, ugyanis a lehetőségek tárháza szinte végtelen.

Az információs szupersztrádán csupa olyasmit művelhettek a kapcsolattartáson kívül, ami további védelmet nyújt mentális egészségetek megőrzése érdekében:

• Olvashattok cikkeket, könyveket, blogokat, recepteket – olyanokat is, amik nektek nincsenek meg nyomtatásban.
• Nézhettek filmeket, sorozatot, videókat – olyanokat is, amiket nem adnak aznap a tévében.
• Hallgathattok zenéket – bármilyen stílusban, nem baj, ha nincs meg bakeliten, kazettán vagy cédén.
• Játszhattok kvízeket, rejtvényeket fejthettek – óriási a kínálat.

Persze ilyen elfoglaltságokat az offline világban is találhattok, de néha egyszerűbb, hogy minden egy helyen van. Ezen felül meg süssetek, főzzetek, kertészkedjetek, sétáljatok nagyot a friss levegőn, és pihenjetek sokat – a lényeg, hogy örömmel töltsön el benneteket a tevékenység.

Ígérjétek meg, hogy nagyon vigyáztok magatokra! Én is ezt teszem: vigyázok rátok és magamra is.

Virtuálisan ölel titeket, Csenge

Utóirat, az unokáknak: te is segíthetsz a magányos időseknek

Ha nem veteránként vagy boomerként olvastad e sorokat, és a technológiában, online térben jártas vagy valamennyire, fordítsd meg a tippeket, és értelmezd magadra. Segítsd az idősebbeket, te magad is légy nyitott, türelmesebb a témában, és miután átadtad a tudást, tanítsd meg őket az okosgépek használatára! Ha pedig szívesen önkénteskednél, nézd meg ezt a pótunoka felhívást ITT. A magányos időskorúaknak már az óriási segítség, ha valaki telefonon megkérdezi tőlük: „Hogy tetszik lenni?”

Ebben az időszakban ne spóroljunk a szeretetünkkel, talán nagyobb szükség van rá, mint valaha.

Deli Csenge

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images