Az online oktatás és az ehhez kapcsolódó számonkérések világában hol izgalmas vagy bosszantó, máskor mulatságos vagy épp nem mindennapi megoldások születtek oktatói és diák oldalon egyaránt. Ami tegnap még fikciónak tűnt, mára valósággá vált: gondoltátok volna, hogy akár vizsgáztató nélkül is szóbelizhettek egy nyelvvizsgán? Pedig de. Még több kacifántos sztoriért irány a cikk!
„Ez a gyűjtés azért született, hogy kibeszélhessük a sérüléseinket, kiköphessük magunkból a mérgező mondatokat, és megerősíthessük egymásban, hogy az nincs rendben, ha egy pedagógus így beszél, így viselkedik. És hogy azok, akik nem így bántak velünk, tudják: hálásak vagyunk nekik, amiért úgy végzik a munkájukat, ahogyan.”
A mormota nagyon izgi állat: télre nemcsak ágyba bújik, hanem szabályosan hibernálja magát, még levegőt sem vesz szinte. Akarsz mindent tudni róla?
Az életben nagyon ritka, hogy valamire vegytiszta érzésekkel reagáljunk – ilyen a gyerekvállalás is. A rózsaszín cukormáz mellett mégis kevés szó esik arról, hogy mennyi ambivalencia, szorongás és félelem kapcsolódhat hozzá még akkor is, ha valaki szeretne gyereket – pedig fontos lenne, hogy ezekről is szót ejtsünk.
„A kocsink, a házunk, a hajunk karbantartásával több időt töltünk, mint az elménkkel. Ő pedig megy, zakatol, mint egy mosógép és egy perpetuum mobile szerelemgyereke. És miközben egyre csak nő a szorongás- és stressz-szintünk, nem vagyunk jelen a saját életünkben, a saját testünkben, elmulasztjuk észrevenni a legfontosabb dolgokat.” DTK megtanult végre meditálni, elmeséli, hogyan:
Egy-két hét, és a leendő egyetemistáknak be kell adniuk jelentkezésüket, ha ősszel szeretnének továbbtanulni. Szerzőnk visszagondolt, hogyan élte meg a választás súlyát pár évvel ezelőtt, és megfogalmazta, hogyan viszonyul hozzá most, amikor már mesterszakra szeretne jelentkezni. A lényeg: ne féljetek, mert változtatni mindig lehet!
Szerzőnk külföldön él a családjával, és számára természetes, hogy az idegen nyelvi közegben is magyarul beszél a lányával. Sokan kritizálták ezért, mondván, a gyereke úgysem veszi majd hasznát a magyar nyelvnek, de ő nem hallgat a fanyalgókra, és most egy szociológus-nyelvész szakértő és sorstársak bevonásával feltérképezi, milyen előnyökkel is jár a kétnyelvűség.
Eszter felmenői közt híres építészeket találunk, és első körben ő is ezt a pályát választotta. De aztán hat gyermeke született, az első még egyetemista évei alatt, és a népes család miatt a karrierjét újra kellett terveznie, el kellett kanyarodnia attól a mintától, amit otthonról hozott (a szülei is építészek voltak, csak kevesebb gyerekkel). Elmúlt negyvenéves, amikor gyakorlatilag pályakezdőként kellett helytállnia a munkaerőpiacon. De szép, inspiráló sikertörténet az övé, kitalálta, miként ötvözheti mindazt, ami fontos számára az életben, és megtalálta a hivatását: