Néha. Mindig. Talán – Szentesi Éva egy napja
„Aztán mosok. Árnyalatokra bontom a szennyest. A férfi szerint, akivel élek, ez hülyeség.”
„Aztán mosok. Árnyalatokra bontom a szennyest. A férfi szerint, akivel élek, ez hülyeség.”
Egyes anyukák így, bezzeg más anyukák úgy… De miért mérik az anyák mindig egymáshoz magukat?
Őriz még valaki osztálytársnak, barátnak-barátnőnek küldött apró, füzetből kitépett cetlit? Múzeumi belépőt? Vonatjegyet, ami a nyaralásra, koncertjegyet, ami egy randira emlékeztet… Mennyi papír és mennyi emlék, jelentés!
Megkérjük az utolsót, hogy kapcsolja le a villanyt.
Amióta kilépett a nyilvánosság elé, Nyáry Luca rendszeresen tapasztalja, hogy a mondanivalója sokszor el sem jut a fülekig, mert sokan leragadnak ott, hogy megjegyzéseket tesznek a kinézetére. Mondhatni, megszokta (még ha rosszulesik is neki), de most elmondja, miért árt ez a fajta hozzáállás a csúfolódóknak is rengeteget.
Kívülről provokált szorongás, óriásplakát-kampány a neved. Dr. Gyurkó Szilvi írása boldogságról és annak hiányáról, a félelem árusairól, és az egyetlen lehetséges válaszról.
Döbbenetes, milyen sok embernek vannak traumatikus élményei a gyerekkori frizurájával kapcsolatban. Ezeket ti osztottátok meg velünk.
Jó hír: általában a „nyulak” is meg tudnak tanulni jól vezetni! Ha akarnak persze.