Nem az a cél, hogy mindenáron elkerüljék a császármetszést, hanem az, hogy indokolatlanul ne történjen meg – vallják a Flór Ferenc Kórházban. Nekik köszönhetően már Magyarországon is megszülethetnek hüvelyi úton a farfekvéses kisbabák.

Testpozitivitás ide vagy oda, vannak olyan egészségi állapotok, amikről még mindig nem beszélünk eleget. 15 ezer sztómás ember él ma Magyarországon. Egyikük arról mesél, hogyan éli meg a helyzetét, és mi segítene a betegeknek, amit csak ritkán kapnak meg.

A bél–agy tengely születésünk pillanatától (sőt tulajdonképpen az anyaméhben lévő létezésünk pillanatától) egy életre beprogramozódik, ugyanakkor a berögzült áramkörök felülírhatók.

Létezik ma olyan egészségügyi ellátás Magyarországon, amire nyugodt szívvel rábízná magát az ember? Amihez nem a kiszolgáltatottság és a kényszer érzése társul – legyen szó páciensről vagy a szektorban dolgozóról? A Beutaló nélkül sehova című film pontos látlelet a magyar egészségügyről.

A mostani generáció szemétbe került pelenkáival még a mi ük-ük-ük-ük-ükunokáink is kénytelenek lesznek együtt élni. De vajon milyenek a környezetbarát megoldásként alkalmazható modern, mosható pelusok? Valóban drágábbak? Sok időbe telik a tisztításuk?

A férfi orvosok nagyobb valószínűséggel utasítják el a nők fájdalmát és tüneteit, ami így nagyobb eséllyel vezet téves diagnózishoz és rosszabb orvosi ellátáshoz.

„Egyheti tépelődés után közöltem vele: még mindig beteg vagyok, és az orvos nem tudja megmondani, mikor leszek jobban. A főállásomba ekkora már visszamentem. A valódi okot – ekkorra már kiderült a generalizált szorongásom – nem mondtam el neki. Mondjuk ki: hazudtam.”

A Liliom Bábapraxis két szakembere azok közé a szülésznők közé tartozik, akik a szülést természetes folyamatnak látják és ebben a szellemben is kísérik. Szerintük a jó szülésélményhez nemcsak a szülés eseményei járulnak hozzá, hanem a felkészülés módja, és az utána következő gyermekágyas időszak is.