Az önsértés figyelemfelhívás. A belső feszültségek, traumák és érzelmi elfojtások fájdalmas lenyomata, amivel egyre több fiatal küzd világszerte. Hogyan ismerhetjük fel a jeleket, mit tehetnek a szülők és a barátok? Ennek járt utána dr. Fehér Tibor Dániel klinikai szakpszichológussal és Reményiné Csekeő Borbála családterapeutával, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével Simon Eszter.

Az alvási apnoé az egyik legelterjedtebb alvászavar: az ebben szenvedő sofőrök többszörösére növelik a baleset esélyét, mert állapotuk nemcsak álmossággal, hanem figyelemzavarral és kimerültséggel is jár.

„Egy gyereknek az anyja mellett a helye” – tartja a mondás és bár egyre több családban természetes, hogy a gyerek körüli teendők a szülők között megoszlanak, azért még mindig az a „normális”, hogy az anya a gyerek(ek) mellett marad. Akkor is, ha ez a karrierjébe, az álmaiba, a szabadságába kerül.

Úgy képzelem, a mennyország olyan lehet, mint egy immerzív kiállítás: az ember elmerülhet a leélt élet tökéletes pillanataiban. A tökéletes pillanat persze lehet tökéletlen is, az én meghatározásom szerint az a lényeg, hogy ott és akkor ne vágyjunk sehova máshova. Pontosan ott akarjunk lenni, ahol vagyunk, egyedül, vagy azzal a társsal, aki épp mellettünk van. New Yorkban több ilyen tökéletes pillanatot is betárazhattam.

A harmincnegyedik várandóssági héten jöttem a világra negyven évvel ezelőtt, a Szent János Kórházban. Tulajdonképpen halva születtem – az újszülöttek egészségi állapotának meghatározására szolgáló Apgar-teszten mindössze egy pontot kaptam a lehetséges tízből, ezért újra kellett éleszteni. Életben maradtam. Felnőttem. És misszióm lett a nehéz sorsú emberek segítése.

A nő otthon várja a férjét. Megbeszélték, hogy időben hazaér, hiszen napok óta tervezik a közös vacsorát, amelynek során a karácsonyi ajándékokat is meg kellene beszélni. De ő persze már megint nincs sehol. Tipikus. Az asszonynak húsz év alatt bőven lett volna ideje hozzászokni, mégis fel van dúlva. Fiala Borcsa gasztronovellája.

Egyáltalán nem mindegy, hogy egy koraszülött baba hogyan jön a világra: mi történik vele előtte, és közvetlenül utána. A témában pedig nemcsak a tudnivaló sok, hanem a fejlődnivaló is. Dr. Pekli-Tóth Fannit, a Melletted a helyem Egyesület neonatológus szakértőjét kérdezte Kőrizs Kata.

Tadzs al-Szaltáne, tizenkilencedik századi iráni hercegnő a királyi hárem falain belül nevelkedett, mégis sikerült kitörnie onnan. A berögződött szokások egyik legélesebb kritikusa volt, hidzsábját levetve szállt szembe a patriarchális normákkal, és megalapította Irán első női szabadságmozgalmát is. Ehhez képest a neve leginkább a bajusza és kerekded alakja miatt vált ismertté.