Mindkét nagyapám alkoholista volt. Nem emlékszem, milyenek voltak ital nélkül. Nem tudom, milyen volt az illatuk, amikor nem a piaszag áradt belőlük. És én mindezektől függetlenül szeretem az alkoholt. Jó érzés, ahogy kellemesen ellazítja, melengeti a testem, ahogy oldja a gátlásaim. Egyik napról a másikra mégis búcsút mondtam neki. De kezdjük az elején.
Azt nyilván nem érhetjük el, hogy a gyerekünk vagy más szerettünk soha ne szorongjon. De akkor mi lehet reális célkitűzés? És milyen technikákkal juthatunk hozzá közelebb?
Itt az új populizmus kora: az értelmiség és a popsztárok szava már nem számít, az embereket a zsebükön keresztül lehet a legjobban megfogni, és a jelölt karaktere fontosabb, mint a mutatók. Egyebek közt erre jutottak az általunk megkérdezett szakértők Donald Trump újabb győzelme kapcsán.
New York a pillanatok élvezetére, a jelen iránti nosztalgiára tanít. Arra, hogy itt és most legyél jól, mert kegyes az ég, és épp megteheted, ne szalaszd el a lehetőséget!
„Szinte mindig a származásomról kell beszélnem, holott én nem vagyok az összes roma ember, nem vagyok szociológus” – mondja Farkas Franciska, akit Bereczki Szilvia kérdezett: újrakezdésekről, nepáli rendezéséről és arról, miért nem dolgozik színészként másfél éve Magyarországon.
Nóra akkor döntött a szabadúszás mellett, amikor a teste feladni készült a harcot a munka előtti munka, a munkahely és a munka utáni munka „édeshármasa” miatt. Belátta, váltania kell. Nem volt üzleti terve, spórolt pénze, csak támogató szerettei, és bátorsága.
Mats és Ibelin ugyanaz az ember volt. Egyszerre korlátok közé szorított, és lélekben szabad, egyszerre szótlan, zárkózott, ismeretlen, mégis hangos, különleges, sokak életén nyomot hagyó. Mindenki kedvence úgy, hogy ki sem mozdult a szobájából.
A temetők egyfajta időkapszulaként működnek a környezet megóvásában, a védett és kihalás szélén lévő fajok megőrzésében is nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Talán mondanunk sem kell: ma már az ilyen értékes temetők is veszélyben vannak. Hogyan menthetnénk meg őket?