Van, hogy valaki egészen rátelepszik egy másik ember életére. Van, hogy a másik ember ezt csak nagyon nehezen ismeri fel. Ha egyáltalán.

Szerzőnk maga is koleszos, és társaival együtt arról mesél, mi történt velük azután, hogy sürgősen el kellett hagyniuk a járványhelyzet miatt a szobáikat. Nem először idén…

„Azon országok közé tartozunk, ahol a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a szivárványcsaládok jogainak oltalma, és az LMBTQ-személyek esélyegyenlősége nemhogy nincs törvénybe iktatva, de a civil szervezeteket, amelyek a fentieket tűzik a zászlajukra, egyenesen családellenesnek nyilvánítják, mondván: az azonos nemű szülők által nevelt gyermekek ügye »nem fér bele a magyar értékrendbe«, és ha normalizáljuk az elfogadást, az »veszélyezteti a gyermekeket«”.

Popper Péter kristálytisztán látott minket: minden esendőségünket, gyarlóságunkat, hibánkat és erényünket, fájdalmunkat és örömünket. Élete utolsó pillanatáig elhivatottan segített minket az útkeresésünkben, és ránk maradt gondolataival segít ma is. Nektek melyik a kedvenc idézetetek tőle?

„Mi nem szoktunk feleslegesek lenni, mi nem szoktunk tétlenül állni, nemhogy ülni, mi nem szoktuk keresgélni a feladatot” – írja egyik állandó szerzőnk, Doffek Gábor, aki főállásban rendezvényszervező. Úgyhogy a saját bőrén érzi a mostani helyzet semmihez sem fogható, frusztráló fájdalmát.

„Miért egy dadogóst kellett megkérdezni, miért nem lehetett egy »normális« embert megszólaltatni?” Jocó bát sem kímélik a kommentelők, ahogy senkit sem, de ezúttal nem tudja szó nélkül hagyni a bántást:

Magyarországon minden tizedik újszülött a vártnál korábban érkezik a világra. Ez a gyönyörű történet értük íródott.

„Hiányzott, ahogy kettesben voltak. Hiányzott, ahogy négyesben éltek a családdal. Hiányzott a közös baráti társaság, a nagy nevetések és a büszkeség, ahogy a párját látta, amikor, igazából mindig, a társaság közepe volt. A jövendő unokáiról való álmodozását megkeserítette férjének fájdalmas hiánya. Az előző életében rendszeresen megszervezett nagy családi összejövetelek elmaradtak, nem jöhet oda az a nő, utasította a rokonságot, és hónapok múlva tudta meg, hogy nélküle megy tovább az élet.”