Akármilyen furán hangzik, van, ahol számít, hogy egy munkahely etikus-e, és ennek megvannak a jól bevált kritériumai.

„Valószínűleg a nagy részére egyáltalán nem is emlékszem annak, amit a tanáraimtól útravalónak kaptam, de minden egyes nap hordozom magamban azt a sok segítséget és támogatást, amivel elhalmoztak az évek során” – írja Krajnyik Cintia.

„Itt nagyon szeretek mély levegőt venni, és csak úgy lenni. Érezni a jelentőségem és a jelentéktelenségem súlyát és könnyedségét” – Kristóf így kapcsolódik a természethez és talál vissza önmagához:

„Ez a csodálatos, érzékeny, sebezhető, furcsa lélek nem kell, nem szabad, hogy valami extrovertált, szuper laza emberré váljon. Nem is lenne rá képes, és hát, az nem is ő lenne” – meséli az édesanya. Olvassátok el a történetüket.

Egy év amerikai ösztöndíj után – amit a világ egyik legnevesebb egyetemén töltött – Hesna hazatért a családjával, és most elmeséli, mit tapasztalt, mire jött rá, és milyen új célokat talált magának.

Ha van suli, az a baj, ha nincs, az a baj. Tanévkezdés miatt szorongó szülők, sorakozó!

Tömegével mondanak fel a pedagógusok az iskolakezdés előtt. Mi várható így szeptembertől?

Képzeld el, hogy egyik pillanatról a másikra soha többé nem tudsz emlékezni semmire. Ugye, milyen ijesztő? Henry Molaisonnal pontosan ez történt: