WmnBosch

–

Dr. Nékám Kristóf allergológus professzor szerint a fő kiváltó okok között ott van a klíma- és a környezetváltozás, és ami talán a legfontosabb mind közül; a modern ember helytelen életmódja.

Az evolúciót ugyan nem írhatjuk újra, de a szakember azt mondja, hogy a közvetlen környezetünkön és az életvitelünkön mindenképpen javíthatunk. 

„Sokszor lebecsüljük az allergiát, mert kevésbé súlyosnak ítéljük más megbetegedésekhez képest, pedig nagyon erősen befolyásolhatja az egészségügyi állapotunkat" – állítja az allergológus szakember.

Hozzáteszi: „folyamatosan növekszik az allergiás megbetegedések száma, miközben a külvilágban alig lehet olyan tényezőt találni, ami az allergiák ellen hatna. A klímaváltozástól kezdve, a globális felmelegedésig... minden csak erősíti a folyamatot."

Az emberek Magyarországon például elkezdtek olyan fajta pollenekkel szemben is érzékenyek lenni, amelyek itthon nem őshonosak. Ezek az allergének a mediterrán medencéből lassan terjednek Magyarország felé. Vannak olyan – korábban csak Szerbiában fellelhető – gyomnövények, amelyek az utolsó években már itthon is megjelentek.

Mi játszódik le az immunrendszerben?

Az allergia tulajdonképpen az immunrendszer reakciója. Az a lényege, hogy a szervezet meg tudja különböztetni azt, ami tőle idegen anyag. De míg az egészséges ember eltűri (mint például a táplálék fehérjéket lebontásuk előtt), addig az allergiás szervezete „túlérzékenységi" reakcióba lép vele, és kellemetlen – sőt: egyes esetekben akár életveszélyes – melléktüneteket produkál.  

A megbetegedés elkerülésének alapvető feltétele a megelőzés: egészséges életmód, tiszta környezet, stresszoldás és megfelelő hozzáállás. Vagyis az, hogy az ember kellő ismeretekkel rendelkezzen, és vegye komolyan az allergiát, mint betegséget. 

Ha ezek után is jelentkeznek a tünetek, érdemes szakemberhez fordulni.

Mit nevezünk allergiának?

A professzor szerint az allergia esetében az első lépés, hogy az allergiáért felelős, úgynevezett IgE-fehérjét ki lehet mutatni a vérben. Az európai populáció 40-50 százalékában lehet kimutatni valamilyen típusú IgE-fehérjét, ami alkalmassá teszi az emberi szervezetet arra, hogy valamikor allergiás reakciói legyenek.

Tehát potenciálisan minden második átlagos európai ember szervezetében megvan a lehetőség arra, hogy a későbbiekben, ha még további tényezők társulnak hozzá, allergiás tünetei legyenek.

Nagyon sok egészséges, panaszmentes emberben ki lehet mutatni az allergiáért felelős fehérjét. De ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül tünetei lesznek valaha az életében. Azt nevezzük allergiásnak, akinek legalább egy anyaggal szemben  vannak vagy voltak allergiás reakciói.

Van-e megoldás?

A tünetek skáláját könnyű felismerni. Ha ismétlődik ugyanaz a típusú tüsszögés, allergiás nátha, ha, mondjuk, minden év márciusában vagy augusztus végén jelentkezik ugyanaz a szimptóma, akkor gyaníthatóan valóban azonos pollenre (mogyoró pollen vagy parlagfű) érzékeny az illető – mondja a professzor.

A leghatékonyabb segítség a levegő minőségének javítása lenne.  A gyárkémények, az autók pöfékelése, a szemétégetés mellett a háztartási fatüzelés is sokat ronthat a levegő minőségén, ami később allergiás megbetegedéshez vezethet. Így az allergén anyagok elkerülése mellett az életkörülmények javítása is sokat segíthet. 

A környezetszennyezés mellett a másik fő probléma az emberek életviteléből fakad. A pollenek szellőztetéskor bekerülnek a lakásba, beletapadnak a háziállat bundájába, a szőnyegbe, párnahuzatra, és észrevétlenül az életünk részévé válnak. Gondos odafigyeléssel, tudatos életmóddal, a környezet tisztán tartásával és mentális egészségünk megőrzésével felkészíthetjük az immunrendszerünket a védekezésre. 

Szőcs Lilla

Következő cikkünkben az allergia megelőzésének, a tünetek csökkentésének lehetséges módszereiről írunk.

Kép: flickr.com/Racchio