Éhes vagyok. Fázom. Fáj a vállam.

Reggel óta marja a hasamat valami, nem folyamatosan, de egyre gyakrabban. A reggeli egy száraz kifli volt, meg meleg karamellás tej. A gusztustalan, bőrös rész megint ott volt a tetején. A takarító néni a kezembe nyomta, de elnézett a fejem felett. A bőrös izét leszedtem a tetejéről, kidobtam a szemetesbe. Felültem az osztályban a radiátorra és megettem mindent. Meleg alul, belül. Nézem a többiek reggelijét, szépen, szalvétába csomagolva, van, amelyik mesefigurás, van, amelyik csak színes. Vajas, szalámis, friss kenyér. Nemsokára én is eszem ilyet.

Hideg van, és aki éhes, az jobban fázik, Géza bácsi ezt mondta. Teszem a lábam egyiket a másik után, átmegyek a kövesúton, jön az ismerős poros rész. Hazafelé.

A béleletlen, műanyag csizmában már nem is fázom, lefagyott a lábam, a csúnya táska húzza a vállamat, tele van könyvvel. Minden leckémet megcsináltam, jóval a többiek előtt lettem kész, a napközis tanárnéni nem jön oda hozzám sose. Tudja, hogy egyedül is boldogulok, hibátlanul megoldom az összes feladatot. Ilyenkor előre elolvasom a következő feladatokat. Még három kanyar, és meglátom a kéményt. Lesz füst, vagy nem lesz füst? Még kettő. Még egy. Jó lenne, ha lenne. A papírvékonyra mosott piros kabátom nagyon hideg, nem emlékszem, kitől kaptam. Régóta hordom, és kilóg belőle a derekam.

Nincs füst.

Irány a disznóól, a táskát leteszem egy száraz foltra, balta, favágás. Láttam, hogy csinálja a szomszéd bácsi, nagyokat kell ütni a közepére. A kék zsák az államig ér, beledobálom a darabokat, és húzni kezdem a ház felé. Hál' Istennek ügyes vagyok, apám üvöltött velem legutóbb, mikor meglátta, mit csinálok. Hogy őt fogják lecsukni, ha levágom a kezem...

Nincs itthon senki.

A nagy lapáttal kiszedem a hamut, gyújtós, papír, fa. Ezt is láttam, hogyan kell. Nem lesz sokáig meleg, de legalább a leheletem nem látszik.

Magamra húzom anyukám szürke-fehér bundáját, aminek szürke a bélése. Régen a szekrényben volt, de ma már az ágyon van. A hajszárítóval próbálok alámelegíteni, de nem szabad sokáig, mert megolvad a régi gép. Gyorsan sötét lesz, és hiába ég a villany, hiába látom a többi tanyát, kicsit félek. Nem nagyon, de egy kicsit. Anya nem jön haza. Érzem, hogy ma se jön haza.  Apa délutános a fatelepen, amikor már nagyon nagyon sötét lesz, akkor jön. Kedd van, ma nem fog kiabálni, pénteken kap majd fizetést. Velem csak ritkán szokott, anyával meg nem tud, mert nincs itt. A táskámat bepakoltam, holnap újra iskola.

Ilonka nénire gondolok a szomszédban. Múltkor adott almás pitét, forró volt, és édes, megehettem az összeset. Géza bácsi pedig megmutatta a kis bocit. Nemrég született, de máris olyan nagy. És nedves az orra. Akkora, mint a tenyerem. De csak akkor lehet megsimogatni, ha a Géza bácsi is ott van, mert az anyukája hatalmas, és megrúgja azt, aki közelít a borjához. Géza bácsi nem enged egyedül az istállóba.

Azt mondta, hogy a Bözse elég harcias, ha a „kölkéről” van szó. Az én anyukám nem rúgja meg a többieket, amikor csúfolnak az iskolában.

Az én anyukám nem harcias?

Holnap iskola, mindent tudok, a tanítónéni szerint nagyon okos vagyok. Túl okos. Lehet, hogy versenyre kéne mennem. Menni szeretnék, mert mindig kapok könyvet, és a könyveknek jó szaguk van. Sok könyvem van, és amikor nagy leszek, még több lesz. Annyi könyvet szeretnék, hogy ne tudjak majd választani.

Már nagyon sötét van, és apa nem jön. Már tudom, hogy ez mit jelent. Aludni kell, holnap iskola, reggel talán bundás kenyér lesz. Azt szeretem.

Történt ez „huszonévvel” ezelőtt egy alföldi falu tanyavilágában. Velem.

Történt ez „huszonperccel” ezelőtt egy alföldi, borsodi, szabolcsi, hajdúsági, pesti, zalai ház falai közt. Száz, meg ezer gyerekkel. Vagy tízezerrel.

Nem, nem a te gyerekeddel. A máséval. Semmi közöd hozzá. Nem a te dolgod, nem a te nyűgöd, nem a te felelősséged.

Lehet, hogy nem. De lehet, hogy mégis. Lehet, hogy egy falat almáspite dönt, hogy mi lesz belőle.

Hogy az egyetem vagy a börtön könyvtárában választ könyvet.

Sosem tudhatod.

Csikós Ági

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Perfect Lazybones