-

Siker, pénz, csillogás

Egy 2011-ben végzett amerikai kutatás szerint,

a XXI. század gyermekei a személyes eredmények közül a hírnevet, a sikert és a gazdagságot értékelik a legtöbbre.

Szemben a szüleikkel, akik a hetvenes–nyolcvanas években voltak gyerekek, és még azt tanulták, hogy nagyon nehéz híressé válni, ezért saját tévéműsor helyett a boldog családi életet, a biztonságot és jóllétet adó munkát jelölték meg vágyott célként. Sok kutató szerint nem azért, mert szerényebbek voltak vagy realistábban gondolkoztak, hanem, mert akkor még csak egyetlen (legalábbis sokkal kevesebb) tévécsatorna volt, internet pedig sehol. Úgyhogy igen-igen kevesek számára tűnt csak elérhetőnek az a lehetőség, hogy képernyőre vagy az újságok címlapjaira kerüljön.

Híresnek lenni nem szakma

A kutatók szerint a változó gyermeki vágyakozásnak, és a celeblét felértékelődésének nagyrészt a tévé show-k és más médiumok az okai.

A Los Angeles-i egyetem kutatói ezt bizonyítandó olyan tévéműsorokat elemeztek, amelyek a tizenéves korosztály számára készülnek, melynek az lett az eredménye, hogy a kilencvenes évek vége óta a gyerek- és ifjúsági műsorokban hatalmas arányban megnőtt a híres, gazdag, celebritássá váló főszereplők aránya. Elég csak a Hannah Montanaként világhíressé váló Miley Cyrusra, vagy idén nyáron az Arénát négyszer is csordultig megtöltő Violettára gondolnunk.

A gyerekek által legtöbbet fogyasztott tévés és online programokban, az egyéni teljesítmények középpontba állításával párhuzamosan, háttérbe szorultak az olyan tulajdonságok, amelyek a közösségen belüli elfogadást erősítik.

A gyerekeknek szóló online és tévéműsorokban ma már mindenki különleges (az utolsó mellékszereplőig).

De nemcsak ezeknek a műsoroknak a felépítése, szerkezete, a főszereplők mibenléte változott meg az elmúlt időszakban, hanem az is, hogy a gyerekek mennyire közelről, egyénileg, saját platformokon „fogyasztják” e programokat. A közösséggé válás, a tartozni valahova érzése mindig is nagyon fontos volt a gyerekek számára, ezért azok a technikai lehetőségek, amelyekben egy-egy programhoz kapcsolódóan másokkal találkozhatnak (akár virtuálisan, akár a valóságban) különösen felértékelődtek. Mi több, új jelenségekhez vezettek.

Lehet, hogy egy-egy show csak 40 perc, vagy másfél óra, de utána meg lehet nézni a legizgalmasabb részeket a neten, el lehet küldeni a YouTube-on a legjobb klipeket, gyárthatnak mémet, GIF-et, megoszthatják Facebookon az élményt, a gondolataikat, létrehozhatnak ezek alapján saját közösséget, stb.

Valójában sokkal több időt töltenek az adott műsorral a gyerekek, mint ami a konkrét adás volt. Akár a többszörösét is.

A gyerekek követik a maguk sztárjait, néha megszállottan, az online tér biztosította összes platformon, Instagramon, Facebookon, Twitteren, stb. Arról nem is beszélve, hogy ezeken a felületeken nagyon közel kerülhetnek kedvelt sztárjaikhoz, hiszen nekik is ugyanott van saját oldaluk, lehetnek követőik, gyűjthetnek lájkokat – részeivé válhatnak a választott celeb életének, mi több, ugyanúgy viselkedhetnek az online térben, mint ők.

A XXI. század sikerszakmája: a kommunikáció

A túljelentkezés, a vágyott állások köre sok esetben arról szól, hogyan lehet láthatóvá válni, híresnek lenni. Ezért aztán nagyon fontos, hogyan beszélünk a gyerekeinkkel a hírességekről. A felnőttek gyakran megbélyegzik, percemberkéknek tartják azokat, akik egy-egy tévéprogram vagy valóságshow keretében váltak ismertté – totálisan elutasítva őket, és ezzel alapvetően kétségbe vonják saját gyerekük vágyait, rajongását, stb.

Ez egyrészt érthető, másrészt viszont megkérdőjelezni és zsigerből elutasítani a gyerek érzéseit, vágyait komoly feszültségeket kelthet. Egy jól végigvitt beszélgetés viszont segíthet a gyereknek rádöbbenni arra, hogy mi is az, ami után valójában vágyakozik, és jó esetben arra is, hogy a  celebekről kialakított kép mögé lásson, valamint észrevegye az EMBERT – a maga valójában. Ha nem ítélkezünk, hanem beszélgetünk, azzal minden másnál nagyobb segítséget nyújthatunk a gyerekünknek abban, hogy jobban értse önmagát, és az őt körülvevő világot is.

No, és persze, legyünk őszinték magunkhoz, a legnagyobb példányszámú hetilapok, a legnézettebb tévéműsorok, online magazinok fogyasztói mi magunk, a szülők, felnőttek vagyunk.

Mert ugyan ki tudná felidézni melyik focicsapatban játszik David Beckham, azt viszont tudjuk, hogy milyen tetoválásai vannak, ki a felesége, hány gyereket nevel, és milyen cuki a kislánya. Mi is követjük a magunk sztárjait, csak őket nem Miley Cirus-nak vagy Violettának hívják, hanem mondjuk Angelina Jolie-nak, esetleg Monica Beluccinak. Ne csodálkozzunk hát, ha a mai gyerekek többsége arra a kérdésre, hogy mi szeretne lenni, azt válaszolja: híres.

Beszélnünk kell tehát erről a gyerekeinkről. De hogyan?

A TIME magazinban Dr. Deborah Gilboa a következő tippeket adta a szülőknek:

1. A celeb is ember. Adj lehetőséget a gyerekednek arra, hogy a celebre ne úgy tekintsen mint egy különleges „állatfajra”, hanem mint valakire, aki ugyanolyan mint mindenki: vannak hibái és jó tulajdonságai, néha rossz döntéseket hoz, és egyáltalán nem tökéletes. (Senki sem tökéletes)

2. Keressetek olyan ismert embereket, akik tehetségük, teljesítményük, képességeik révén váltak közismertté! Fontos példa lehet a gyereknek az ő életük, hiszen azt üzeni: ha kellő erőfeszítést tesz, bármi elérhető.

3. Minden gyerek tudja, hogy könnyebb felhívni magára a figyelmet ha rosszat tesz, mintha valami jót cselekszik. Ez olyan élmény, ami mentén elkezdhettek beszélni a gyerekkel: nem biztos, hogy akire sokan odafigyelnek, az valami jót tett.

4. Beszéljetek arról, hogy mi a különbség aközött ha valakit sokan ismernek, és aközött, ha valakire sokan felnéznek! Próbáljatok különbséget tenni a példakép és a celebritás között!

5. Tedd fel a kérdést a gyerekednek: Te mit szeretnél? Mi miatt csodáljanak téged az emberek?

6. A gyerekek gyakran a hírességeket azzal a képpel azonosítják, ami megjelenik róluk a médiában. A közösségi hálókon a saját barátait, önmagát is könnyen azonosítja azzal a képpel, amit ezek az oldalak, felületek mutathatnak. Ennek kapcsán beszélgessetek arról, hogy mi a valódi, mi eredeti és mi valótlan, művi! Beszélgessetek arról, hogy a negatív imázs mit jelent (megalázó helyzetben készült képek, rossz hírek, pletykák).

7. A nagyobb gyerekekkel, akiknek saját online személyiségük van már (saját Facebook-oldaluk, stb.), fontos beszélni arról, hogyan tud odafigyelni arra, milyen képet mutat magáról, milyen az online személyisége.