Szülés közben szökött meg a kényszermunkából, ahol nemi erőszakkal büntették az engedetlen nőket
A délkelet-ázsiai kibercsalási központok rejtett borzalmai
A délkelet-ázsiai kiberbűnözői ipar – amelyet elsősorban kínai és tajvani bűnszervezetek irányítanak – 2020 óta robbanásszerűen terjeszkedett Laoszban, Mianmarban és Kambodzsában, és eddig becsült adatok szerint több tízmilliárd dolláros kárt okozott az áldozatoknak. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy gyakran a képernyő másik oldalán is áldozatok ülnek: a csalóközpontokból kiszabadított nők arról beszéltek a Guardiannek, hogy a napi 18 órás kényszermunka mellett nemi erőszaknak és egyéb kínzásoknak is ki voltak téve. Hírszemle.
–
Délkelet-Ázsiában működik több kiberbűnözési központ is, ahol elhurcolt embereket kényszerítenek internetes csalásokra – ezeket sok esetben modern rabszolgamunka-táborokhoz is hasonlították. Az utóbbi hónapokban végrehajtott razziák azonban egy még sötétebb valóságot tártak fel: egyre több nő számol be arról, hogy a kényszermunka mellett rendszeres szexuális erőszakot követtek el ellenük.
A csalás az úgynevezett „pig butcheringre” épül. A módszer lényege, hogy a csalók heteken át bizalmi kapcsolatot építenek ki általában idősebb áldozataikkal a közösségi oldalakon vagy üzenetküldő alkalmazásokban – ahhoz hasonlóan, mint az OnlyFans-modellek helyett csetelők –, majd hamis kriptovaluta-befektetésekre veszik rá őket. Mire az áldozat ráébred, hogy átverték, a pénz már eltűnt.
Az iparág az elmúlt években robbanásszerűen nőtt Laoszban, Mianmarban és Kambodzsában. A kínai és tajvani bűnszervezetek által működtetett és őrzött komplexumokban emberek százezreit dolgoztatják, akik közül sokakat szintén átvertek, eleve hamis állásajánlatokkal csaltak külföldre.
Sarah – akinek nevét biztonsági okokból megváltoztatták – Ugandából érkezett Laoszba 2022-ben, ahol közösségimédia-menedzseri munkát ígértek neki. A valóságban azonban egyik kibercsaló-központból adták el a másiknak a délkelet-ázsiai határvidéken.
A sötét szoba
Minden este hosszú órákon át amerikai férfiakat kellett becserkésznie. Luxuséletet élő nőnek adta ki magát, érdeklődött a kiszemelt áldozatok munkája és hétköznapjai iránt, majd napokon át tartó beszélgetéseket követően hamis képernyőfotókkal próbálta meggyőzni őket egy rendkívül jövedelmező kriptobefektetésről. A beszélgetéseket előre megírt forgatókönyvek alapján kellett vezetniük, miközben a főnökök folyamatosan figyelték minden mozdulatukat.
Elmondása szerint, miután több nővel együtt megtagadták, hogy még több embert verjenek át, egy sötét szobába vitték őket. Itt verés és csoportos nemi erőszak várt rájuk büntetésként. Sarah ekkor várandós volt, ám ezt igyekezett titokban tartani, mert attól félt, hogy a tábor vezetői megölik, ha kiderül.
2023 októberében megindult a szülése. Kihasználta, hogy az egyik őr rövid időre eltűnt, megszerezte a közös telefont, a Google fordító segítségével taxit hívott, és így eljutott egy kórházba.
„Még ma sem hiszem el, hogy egyszerűen kisétáltam. Talán Isten segített”
– számolt be róla később. A nő végül egy civil szervezet támogatásával térhetett haza Ugandába újszülött fiával. Sarah ma varrónőként dolgozik, keresete alig fedezi a megélhetését. Ugyanakkor úgy érzi, kötelessége figyelmeztetni másokat.
Azt üzeni azoknak a nőknek – különösen az egyedülálló anyáknak –, akik külföldön keresnének munkát: alaposan ellenőrizzék az állásajánlatokat, mert könnyen előfordulhat, hogy nem munkából, hanem egy modern kori rabszolgatáborból próbálnak majd hazatérni. Ahogy ő fogalmaz: sokan nem dolgozóként, hanem holttestként jönnek vissza.
Nemi erőszak mint büntetés, férfiaknak szánt jutalom
A Guardiannak nyilatkozó hat másik nő is hasonló visszaélésekről számolt be. Elmondásuk szerint a nőkkel hamis közösségimédia-profilokhoz is készítettek videókat és fényképeket. A nemi erőszakot büntetésként alkalmazták, a sikeres férfi csalók számára pedig olykor jutalomként osztották ki a nőket.
A problémára a nemzetközi szervezetek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala szerint 2024 óta drámaian nőtt a szexuális erőszakról szóló beszámolók száma. A szervezet
dokumentált olyan eseteket is, amikor megerőszakolt nők estek teherbe, illetve egy várandós Fülöp-szigeteki nőt áramütéssel kínoztak.
Az Amnesty International szintén egyre több olyan esetről számol be, amelyekben nemi erőszak, kényszerabortusz vagy az abortusz következtében bekövetkezett haláleset szerepel.
Az áldozatok jelentős része egyedülálló anya
Az EOS Collective nevű, átverések elleni nonprofit szervezet társalapítója, Ling Li szerint a nőket különösen sebezhetővé teszik az anyagi terhek: sokuknak idős szülőket vagy gyerekeket kell eltartaniuk. Sokszor épp a hozzátartozóik adják el őket, partnerük vagy családtagjuk játszik közvetítői szerepet.
Az áldozatok jelentős része egyedülálló anya. A kenyai Rachel például kölcsönt vett fel, hogy kifizesse egy közvetítő díját, aki thaiföldi édességgyárba ígért neki munkát. Ehelyett Mianmar két különböző csalóközpontjába adták el, ahol napi 18 órát dolgozott, egyszerre akár száz emberrel beszélgetve az interneten. Ha nem válaszolt elég gyorsan, megverték és szexuálisan bántalmazták.
„Ha valaki csak annyit mondott volna, hogy ahová mész, az nem biztonságos, hallgattam volna rá. De semmit sem tudtam. Csak dolgozni akartam, hogy eltartsam a családomat”
– mondta.
És nem is jut haza mindenki. A 22 éves indonéz Lintangot ismételt csoportos nemi erőszak után HIV-fertőzéssel és tuberkulózissal szállították kórházba Kambodzsában. Bár civil szervezetek megpróbálták hazajuttatni kezelésre, az ügy túl bonyolultnak és költségesnek bizonyult. A fiatal nő idén márciusban meghalt.
Kiemelt kép: Getty Images/Mario Arango
Glow
Glow