–

Kisgyerekként alig várjuk, hogy felnőttek legyünk, felnőttként viszont gyakran visszasírjuk azokat az időket, amikor a délutáni szieszta kötelező volt, és nem kellett olyan dolgok miatt aggódni, mint a pénz vagy a munka. Pláne most, amikor a LinkedIn 2026-os munkaerőpiaci jelentése szerint 5 éve nem volt ilyen alacsony a felvételi arány, miközben az egyes álláshirdetésekre jelentkezők száma közel 30 százalékkal nőtt.

Engem is elfogott az aggodalom (pedig fix és stabil állásom van), amikor a kortársaim, fiatal felnőttek egyre kétségbeesettebb posztjait olvastam különböző fórumokon arról, hogy munkát keresnek kreatív szakmákban, idegenvezetőként vagy épp baristaként. Egymás után jelentek meg bennem a kérdések: mi történik? Tényleg ennyire nehéz ma munkát találni?

„A magyar gazdaság már jó pár éve stagnál, és a beruházások is gyengén teljesítenek. Közben a munkaadóknak az is komoly terhet jelent, hogy a reálbérek és a reálkeresetek (vagyis az, hogy a fizetésed valójában mennyit ér, mit tudsz belőle megvenni – a szerk.) elég dinamikusan emelkednek, ahogy a minimálbér és a garantált bérminimum is.

Mindezek ellenére viszont nem látjuk, hogy a munkaerőpiaci adatok drasztikusan romlanának. Vagyis az az érzés, hogy most óriási baj lenne a magyar munkaerőpiacon, nem teljesen pontos” 

– mondja Mihályi Máté a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatója.

A munkahelyek számát, a lehetőségeket számos tényező alakítja. A GKI kutatója szerint Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után értelemszerűen bővült a gazdaság: bekerültünk egy nagyobb piacra, tovább nőt a külföldi tőkebeáramlás, megindultak az uniós források, és ez a munkavállalók helyzetén is javított. Egy másik fontos fordulópont 2010 volt, amikor az akkori kormány célul tűzte ki a munkaalapú társadalom megteremtését, ami sokakat ösztönzött, vagy éppen kényszerített arra, hogy munkát vállaljanak. 

„Ha uniós összehasonlításban, vagy akár a régióban, mondjuk a többi visegrádi országot nézve vizsgáljuk, a magyar munkaerőpiaci adatok továbbra is jónak számítanak.

A foglalkoztatási ráta (vagyis az, hogy a munkaképes korú emberek közül mennyien dolgoznak – a szerk.) pedig az elmúlt években folyamatosan emelkedett. Míg 2004-ben a 15-64 éves korúak közt 57 százalék volt a foglalkoztatási ráta, 2026-ban ez a szám már 75 százalék körül alakul.”

Lehűlés a munkaerőpiacon? 

Ahogy az elmúlt napokban is tapasztalhattunk némi lehűlést, úgy a munkaerőpiacon is valami hasonló történik – legalábbis a GKI kutatója szerint. De mit is jelent ez pontosan?