Félmilliós betelepülési hozzájárulást kér egy falu, de kiknek nem kell fizetni?

–

„Szeretettel fogadunk mindenkit, viszont el akarjuk kerülni a távol-keleti vendégmunkások beköltözése következtében a lakosaink körében kialakult aggodalmakat. 2023-ban megígértük, hogy ennek érdekében mindent megteszünk”

– ezzel magyarázta Dézsi András, Sáránd polgármestere egy Facebook-kommentben, hogy március 1-jétől 500 ezer forintos betelepülési hozzájárulást kérnek azoktól, akik beköltöznének a hajdú-bihari faluba.

Dézsi András szerint a jó szándékú, Sárándot valóban otthonuknak választó családok túlnyomó többsége mentességet kap majd, és az önkormányzat nem anyagi alapon dönt. A polgármester azt is írta: a település vezetése segíteni kívánja az új lakókat „bölcsőtől a koporsóig”. 

A helyi önazonosság védelméről szóló rendelet 2026. március 1-jén lép hatályba, és az ingatlanvásárlást, valamint a lakcímbejelentést is érinti. A haon.hu beszámolója szerint a településen elővásárlási joga lesz a helyben élőknek és az önkormányzatnak is, az újonnan érkezőknek pedig a kormányhivatalnál történő lakcímbejelentés előtt igazolást kell kérniük a polgármesteri hivataltól – írja a 24.hu. 

Ez az igazolás vagy mentességet tanúsít, vagy az 500 ezer forintos betelepülési hozzájárulás megfizetéséhez kötött. Az összeg országos összevetésben is kiemelkedőnek számít, a település vezetése azonban hangsúlyozza: nem bevételnövelési céllal vezették be, hanem a lakosság biztonságérzetének erősítése érdekében.

A rendelet alól mentesülnek többek között azok, akik Sárándon születtek, jelenleg is ott élnek, vagy családi kötődéssel rendelkeznek a településhez.

Egyre több település él a lehetőséggel

Tavaly tavasszal lépett életbe a települések helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely hatalmas vitát gerjesztett. Ez alapján több település is szigorú feltételeket szab a betelepülésre, például kizárja a büntetett előéletűek vagy a magyarul nem beszélők beköltözését. Jogvédők és civil szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek a szabályok kirekesztőek, és diszkriminatív gyakorlatot alapozhatnak meg, lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzat szubjektív alapon döntsön arról, ki tekinthető „kívánatos” beköltözőnek.

Az Amnesty International Magyarország szerint december elejéig 180 önkormányzat hozott ilyen rendeletet – írja a 444.hu.

Egyes városok és falvak olyan feltételekhez kötik a betelepülést, mint a büntetlen előélet, iskolai végzettség vagy magyar nyelvtudás, valamint betelepülési hozzájárulást is kérhetnek.

Ilyen az 1200 fős Nógrád vármegyei Vizslás is, ahol a rendelet értelmében a betelepülni kívánóknak erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolniuk büntetlen előéletüket, legalább középfokú végzettséggel és folyamatos munkaviszonnyal kell rendelkezniük, valamint egy személyes meghallgatáson is részt kell venniük a képviselő-testület előtt; betelepülési hozzájárulásként pedig az ingatlan bruttó vételárának 10 százalékát kell megfizetniük.

Vasárnap a Népszava arról cikkezett, hogy a település csődbe ment. „Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került” – adta fel apróhirdetésként az újságban a Nógrád megyei falu. És bár keresték a polgármestert, hivatalos tájékoztatást cikkük megjelenéséig nem kaptak.

Az írás megjelenése után azonban Sándor József településvezető tagadta a csődöt. Mint írta Facebook-oldalán, „a nyilvánosságban megjelent félreértelmezések egy több éve fennálló, jogi elszámoláshoz kapcsolódó technikai eljárásból erednek, amely nem érinti az önkormányzat működőképességét, és nem jelent fizetésképtelenséget”.

Nagy Andi