A „clean eating” kifejezésnek nincs egységes, tudományosan elfogadott meghatározása, általában azonban olyan étkezési szokásokat takar, amelyek középpontjában a „helyes táplálkozás” áll. A mozgalom hívei rendszerint kerülik a feldolgozott élelmiszereket, és előnyben részesítik a természetesnek, tisztának vagy egészségesnek tartott alapanyagokat. 

A jelenség népszerűségében jelentős szerepet játszanak a közösségi média platformjai. Az Instagramon és a TikTokon influenszerek milliói osztanak meg tanácsokat arról, mely ételeket érdemes száműzni az étrendből, és hogyan lehet „tisztábban” étkezni. A probléma azonban az, hogy ezek az üzenetek gyakran nem egészségügyi szakemberektől származnak, így a kiegyensúlyozott táplálkozás és a túlzott megszorítások közötti határvonal könnyen elmosódhat. (Hogy a diétakultúra egyébként is mindenütt jelen van az életünkben, arról Bánosi Eszter ebben a cikkben írt.)

Természetesen önmagában a tudatos táplálkozás nem jelent veszélyt. A gond akkor kezdődik, amikor az étkezéshez szigorú szabályok kapcsolódnak, és az ember önértékelése is attól függ, mennyire képes ezeket betartani.

Ilyenkor egy szelet sütemény vagy egy gyorséttermi vacsora nem egyszerű étkezési döntésként jelenik meg, hanem bűntudatot, szorongást vagy kudarcérzést válthat ki – írja a professzor.

Jó étel, rossz étel

A clean eating-mozgalommal gyakran hozzák összefüggésbe az orthorexia nervosát – amely az egészséges étkezéssel való megszállott elfoglaltság definíciója –, ez ugyan hivatalosan nem étkezési zavar, mégis egyre több figyelmet kap, és egyértelműen kötődhet a „tiszta étkezéshez” is. Az orthorexiára jellemző, hogy az érintett egyre szigorúbb szabályokat alkot saját maga számára. Ezek megszegése komoly szorongást válthat ki, miközben a társas kapcsolatok és az életminőség is romolhat. 

A kutatások szerint számos tényező járulhat hozzá a táplálkozási zavarok kialakulásához. Ilyenek lehetnek a genetikai hajlam, a gyakori fogyókúrázás, a perfekcionizmus, a szorongás, a testképpel kapcsolatos elégedetlenség, a társadalmi nyomás vagy a külső megjelenést hangsúlyozó üzeneteknek való kitettség. Ezek minden embernél másképp hatnak, ezért egyesek fogékonyabbak lehetnek az étkezési zavarok kialakulására.

Sharp szerint figyelmeztető jel lehet, ha valaki:

  • egyre több ételt sorol a „jó” vagy „rossz” kategóriába,
  • bűntudatot érez bizonyos ételek elfogyasztása után,
  • kerüli azokat a társas eseményeket, ahol nem tudja kontrollálni, mit eszik,
  • vagy ideje jelentős részét az étkezések tervezése és az ételekkel kapcsolatos információk keresése tölti ki.
  • Szintén árulkodó lehet, ha az étkezés örömforrás helyett folyamatos stresszforrássá válik.

Ha valakinél ilyen jelek figyelhetők meg, Sharp szerint fontos a támogató, ítélkezésmentes hozzáállás. Érdemes nyugodt körülmények között beszélgetést kezdeményezni, az illető jóllétére koncentrálni, és szükség esetén szakember segítségét javasolni. Bár az egészséges táplálkozás kétségtelenül fontos, a szakértők arra figyelmeztetnek: az egészség nem csupán abból áll, hogy mi kerül a tányérra, hanem abból is, hogy milyen kapcsolatot alakítunk ki az étkezéssel.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Unsplash/ Pablo Merchán Montes