„Egy bajtársnő sem mer visszaszólni” – munkahelyi bántalmazásokról számoltak be a mentős nők

–

„Számtalan olyan eset volt, amikor kórházi átadás alkalmával vagy lekurvázzák, vagy prostituáltnak nevezik őket [a nőket]. Egy bajtársnő sem mer visszaszólni, merthogy az még nagyobb bajt is okozhat, akár agressziót is kiválthat.

És bárki, aki az állomásvezetőknek vagy felsőbb szintre panaszt tesz – vagy tett, amire volt példa –, vagy nem talál meghallgatásra, és nem történik semmi az ügyben, vagy azt a választ kapja, hogy ez így szokott lenni, ezt meg kell szokni, vagy el kell menni” 

– fogalmazott a riportban egy jelenleg is az Országos Mentőszolgálatnál dolgozó nő, aki neve elhallgatását kérte.

A helyzetet a mentőszolgálat megrendelésére készült belső felmérés is részben visszatükrözi, ebben 196 nő vett részt. A dokumentum szerint

• a válaszadók 14,5 százaléka számolt be az elmúlt egy évben nem kívánt szexuális közeledésről,
• 35,7 százalékuk szekálásról,
• 10,7 százalékuk pedig fizikai bántalmazásról.

A mentőszolgálat a Házon Kívül stábjának küldött válasza szerint a jogsértésekkel szemben fellép, bár az érintettek azonosítása sokszor a felmérés névtelensége miatt nem volt lehetséges. Azt is írták, külön tájékoztató anyag készült arra az esetre, ha egy dolgozó segítségre szorul, az új mentőállomások kialakításánál pedig már figyelembe veszik a női és férfi dolgozók elkülönített pihenési és tisztálkodási igényeit is.

Hiába kért segítséget

A Házon Kívül stábjának megszólalt Krempaszky Zsanett is, aki több mint húsz évig dolgozott a mentőszolgálatnál, ebből tíz évet mentőtisztként. Elmondása szerint 2017-ben kapcsolat alakult ki közte és egyik kollégája között, amely később többször is bántalmazásba torkollt.

„Egy szóváltást követően belelökött a fürdőkádba, és eltört a gerincem” – mondta. Zsanett látleletet vetetett és feljelentést tett súlyos testi sértés miatt, később pedig egy szakmai rendezvényen ismét konfliktusba került a férfival. Állítása szerint ekkor újra bántalmazta.

„Kértem, hogy ne kelljen együtt dolgoznom ezzel az illetővel, mert félek tőle. Azt szeretném, hogy ez az ember ne dolgozzon tovább itt, mert az a véleményem, hogy aki bántalmaz egy nőt egy olyan attitűddel rendelkező munkahelyen, amely a segítségnyújtásra épül, az nem való ebbe a közösségbe. Erre azt a választ kaptam, hogy majd akkor csinálnak valamit, ha jogerős döntés születik”

– mondta, hozzátéve: felvetették neki azt is, hogy mi lenne, ha inkább ő menne át egy másik állomásra, ám a gyermekét egyedül nevelő nő számára autó híján ez nem volt megoldható.

A férfit később könnyű testi sértés miatt elítélték, Zsanett szerint azonban ezután sem változott semmi. A nő végül úgy döntött, vállalja a közös szolgálatokat is, „csak legyen nyugalom”.

Nem sokkal később Zsanettet elbocsátották. A mentőszolgálat szerint egy betegellátás során súlyos szakmai hibát követett el, Zsanett azonban azt állítja, nem is tudott arról, hogy vizsgálat folyik ellene. Felidézte: négy férfi várta az állomáson, miközben 11 éves fia is vele volt.

„A fiam kérdezte, miért remeg a hangom” – emlékezett vissza.

Később ugyan újra felvették a mentőszolgálathoz, de 2023-ban, próbaidejének utolsó napján indoklás nélkül ismét elküldték. Ma már csak önkéntesként, a Máltai Szeretetszolgálatnál vesz részt mentési munkában.

Fegyelmi a bontásra ítélt állomás megrongálása miatt

Hasonló történetről beszélt dr. Reppa Zsuzsanna is, aki a Budai Mentőállomás vezetőjeként 2021 novemberének elején az állomás új helyre költöztetésének szervezésével volt elfoglalva. A régi, bontásra váró mentőállomás búcsúztatóján a dolgozók porral oltó készülékeket fújtak ki a garázsban, másnap pedig fegyelmi vizsgálat indult ellene. Az eljárást azzal indokolták, hogy rongálás történt a kiürített korábbi mentőállomáson, Zsuzsanna szerint a károkba később beleszámolták a bontásra váró épület ajtajait, ablakait is, és más, már leselejtezésre váró tárgyakat is a raktárban. A doktornő mellett akkoriban kiálltak a mentőállomás dolgozói is – számolt be róla akkor a HVG.

„Fölhívott engem az egyik régiós vezető mentőtiszt, hogy ettől a pillanattól kezdve fel vagyok függesztve, nemcsak mint állomásvezető, hanem a szakmai tevékenységem alól is, mert itt fegyelmi vizsgálat zajlik” – mondta. Szerinte a vezetőség megpróbálta ellehetetleníteni, és közös megegyezéssel való távozásra akarták rávenni. 

„Nem volt nagy összeg, de legalább elismerték, hogy ártottak nekem”

– mondta. Ő is elhagyta a mentőszolgálatot, és ma a Máltai Szeretetszolgálatnál végez karitatív munkát, de neki sem ez a főállása.

–

Az OMSZ reakciója – Frissítés 2026.05.29. 10:05

Szemlénk megjelenése után az Országos Mentőszolgálat közleményben reagált az RTL Házon Kívül által bemutatott esetekre. Azt írták: „nemcsak az elvek szintjén, hanem a gyakorlatban is” igyekeznek fellépni a zaklatás és a diszkrimináció minden formája ellen, valamint erősíteni a női dolgozók védelmét.

Az OMSZ szerint ha valamelyik mentőállomáson vagy adminisztratív területen visszaélés, zaklatás vagy méltatlan bánásmód gyanúja merül fel, azt „integritást sértő eseményként” kezelik, és azonnal megteszik a szükséges munkáltatói lépéseket. Kiemelték: külön tájékoztató anyagot készítettek arról, hová fordulhatnak segítségért az érintettek, ebben külső szervezetek – köztük a NANE és a Patent Egyesület – elérhetőségei is szerepelnek.

A mentőszolgálat arról is írt, hogy vezetőfejlesztési programot indítottak a konfliktuskezelés javítására, az új mentőállomások kialakításánál pedig már külön figyelnek a női és férfi dolgozók elkülönített pihenő- és tisztálkodóhelyeire.

A műsorban megszólaló két egykori dolgozó ügyéről ugyanakkor konkrétumokat nem közöltek, arra hivatkozva, hogy az érintettek nem mentesítették őket a titoktartási kötelezettség alól, de álláspontjuk szerint „mindkét történet hosszú, összetett, az egyoldalú bemutatásuk sajnos félrevezető”.

Az OMSZ szerint a probléma nem magyar sajátosság: több brit és ír mentőszolgálat belső felméréseire, valamint nemzetközi kutatásokra hivatkozva azt írták, hogy a mentődolgozók körében világszerte magas a verbális agresszió, a fizikai erőszak és a szexuális zaklatás aránya. Egy általuk idézett 2025-ös nemzetközi EMS-kutatás szerint a női mentődolgozók lényegesen gyakrabban tapasztalnak szexuális zaklatást, mint férfi kollégáik.

Nagy Andi