Miért utálják a gyereket a zöldségeket? Friss kutatás szerint ez már az anyaméhben befolyásolható

–

Hogy mitől és miért lesz válogatós egy gyerek, annak ezer meg egy oka lehet, – finnyás gyerekekhez tippek itt. Egy friss kutatás szerint azonban azok a gyerekek, akik magzati korban rendszeresen találkoztak bizonyos zöldségekkel, évekkel később is pozitívabban reagálnak rájuk – derül ki a Developmental Psychobiology folyóiratban megjelenő tanulmányból. A tanulmány vezetője, Nadja Reissland, a Durhami Egyetem professzora szerint a jelenség hosszú távon akár a népegészségügyre is hatással lehet.

A kutatásban várandós nőket vizsgáltak: egy részük kelkáposztaport tartalmazó kapszulát kapott, mások sárgarépaport. A tudósok ezután több szakaszban figyelték a gyerekek reakcióit.

• Először még magzati korban, ultrahangfelvételeken elemezték az arckifejezéseiket,
• később háromhetesen, majd hároméves korban is megismételték a vizsgálatot.

Tényleg nem lehet elég korán kezdeni?

Az eredmények látványosak voltak.

Azok a gyerekek, akik még magzati korban találkoztak a sárgarépa aromájával gyakrabban, később kellemesen reagáltak a répa illatára, a kelkáposzta szagára azonban fintorogtak. A kelkáposztás csoportnál is megjelent ez a minta: a káposzta szaga nem váltott ki ellenérzést, ellenben a répa igen. 

A kutatók szerint a legérdekesebb az, hogy a mintázat évekkel később is megmaradt. „Azt látjuk, hogy a gyerekek idővel is kedvezőbben reagálnak azokra a zöldségekre, amelyekkel már az anyaméhben találkoztak” – mondta Reissland, ez arra utal, hogy a magzatok képesek tartós íz- és szagingereket elraktározni, amelyek később befolyásolhatják az étkezési preferenciáikat. 

A vizsgálat során eredetileg zöldségleveket akartak itatni a résztvevőkkel, ám ez nem bizonyult népszerűnek. A professzor szerint több várandós nő egyszerűen képtelen volt nagy mennyiségű kelkáposztalevet meginni. „Néhányan szó szerint fuldokoltak tőle” – idézte fel a kutató, ezért döntöttek végül a kapszulás megoldás mellett.

Kis mintán végezték a kutatást

A kutatás egyelőre kis mintán zajlott: mindössze 12 hároméves gyermeket vizsgáltak hosszabb távon. A szerzők hangsúlyozzák, hogy nagyobb léptékű kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy biztos következtetéseket lehessen levonni. A projektet az angliai Aston Egyetem támogatta.

A tudósok szerint azonban az eredmények így is új megvilágításba helyezik a várandósság alatti táplálkozás szerepét. Beyza Ustun-Elayan, a tanulmány egyik társszerzője úgy fogalmazott: az anya étrendje „csendben formálhatja” a gyerek későbbi ételpreferenciáit. 

A kutatók azt is felvetették, hogy a módszer kulturálisan is alakítható lehet. Japánban például a halban gazdag étrendet tekintik egészségesnek, így elképzelhető, hogy ott más típusú ízek korai megismertetése segíthetné a későbbi táplálkozási szokásokat.

A szakemberek szerint a felfedezés azért különösen érdekes, mert a modern étrendben rengeteg mesterséges aroma és édesítőszer jelenik meg – még olyan hétköznapi termékekben is, mint a fogkrém. Egyelőre nem tudni pontosan, ezek milyen hatással lehetnek a fejlődő magzatra.

Nagy Andi