Amsterdam lett az első olyan nagyváros a világon, amely teljes körűen megtiltotta a hús és fosszilis energiahordozókhoz köthető termékek közterületi reklámozását. Május 1-jétől a holland főváros utcáin, villamosmegállóiban és metróállomásain eltűntek a hamburgereket, benzines autókat és olcsó repülőjegyeket népszerűsítő hirdetések. Helyüket kulturális programok, múzeumok és zenei események reklámjai vették át.

A döntést a városvezetés az ambiciózus klímacélokkal indokolja: Amszterdam 2050-re karbonsemlegessé válna, miközben a lakosság húsfogyasztását is a felére csökkentenék. A zöldpárti politikusok szerint mindez nem fér össze azzal, ha közterületeken továbbra is a magas szén-dioxid-kibocsátású életmódot népszerűsítő reklámok jelennek meg.

„A klímaválság rendkívül sürgető. Ha egyszerre akarunk élen járni a klímapolitikában, miközben közterületeinket az ellenkező üzenetekkel töltjük meg, az ellentmondásos”

– fogalmazott Anneke Veenhoff, a Zöld Baloldal képviselője.

A szabályozás egyik kezdeményezője, Anke Bakker szerint a lépés nem korlátozza, hanem épp ellenkezőleg, növeli a szabadságot. „Mindenki szabadon dönthet, mit fogyaszt, de nem kellene, hogy a nagyvállalatok folyamatosan befolyásolják ezt a döntést a köztereken” – mondta.

Normateremtés

A döntés mögött álló logika szerint a reklámok nem csupán informálnak, hanem normákat is teremtenek – más megközelítésből, de erről is írt Milanovich Domi ebben a cikkében. De káros mintákat bemutató reklámokra valószínűleg mindenkinek jut eszébe példa, Sipka Bence környezetpszichológusnak például a tablettel altató anyukát mutató reklámnál lett elege.

A hús- és fosszilis termékeket így a városvezetés a dohányzáshoz hasonlóan kívánja újrakeretezni: nem vágyott termékekként szeretnék látni, hanem problémás fogyasztási cikkekként.

A húsipari szervezetek azonban élesen bírálják az intézkedést, szerintük az „indokolatlan beavatkozás a fogyasztói döntésekbe”, míg az utazási szektor a vállalkozások kereskedelmi szabadságának sérülését hangsúlyozza.

A vita túlmutat Amszterdamon. Hollandiában több kisebb város is hasonló irányba mozdult: Haarlem már 2022-ben döntött a fosszilis energiahordozókhoz köthető reklámok, például a repülés és a benzines autók közterületi korlátozásáról, amely 2024-től lépett teljesebb körben életbe. Utrecht és Nijmegen szintén bevezettek részleges tiltásokat vagy korlátozásokat a magas kibocsátású termékek megjelenésére a városi hirdetési felületeken. Nemzetközi szinten is egyre több önkormányzat lép: számos európai város szigorította a fosszilis reklámok szabályozását, de ezek többnyire részleges, helyi intézkedések, nem országos szintű teljes tiltások. 

A szakértők egy része óvatosan optimista. Epidemiológusok szerint a közterületi reklámok csökkentése hosszabb távon befolyásolhatja a fogyasztási szokásokat, még ha ennek mértéke egyelőre nem is egyértelmű. Mások azonban arra figyelmeztetnek: a digitális hirdetési tér továbbra is érintetlen, így a lépés hatása korlátozott lehet.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Unsplash/ amirali mirhashemian, Joao paulo m ramos paulo, Annie Spratt, Jen Theodore