A nőgyilkosság külön jogi kategória lett Romániában

–

Piros cipők sorakoztak a bukaresti Román Atheneum lépcsőin kedden: mindegyik egy-egy nő emlékét idézte, aki családon belüli erőszak áldozata lett. A látványos akció a femicídiumokra, azaz a nőgyilkosságokra figyelmeztet. Korábban nem volt egységes keret az ilyen esetek kategorizálására és követésére, tehát hivatalos adatok ott sem állnak rendelkezésre, a számok épp ezért eltérhetnek a különböző módszertanok miatt: becslések szerint minden hétre jut legalább egy femicídium. Az oknyomozó snoop.ro összesítése ennél is sötétebb képet fest: 2025-ben átlagosan minden két és fél napra jutott egy nőgyilkosság vagy annak kísérlete.

A demonstráció szervezője, Alessandra Stoicescu újságíró szerint a számok riasztóak, és azt mutatják, hogy épp az otthon nem jelent biztonságot. A közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelenség nem korlátozódik egyetlen társadalmi rétegre sem, újságírók és szakértők szerint az erőszak az iskolázott, stabil egzisztenciájú családokban is jelen van. A felmérések szerint a romániai nők közel egyharmada számol be arról, hogy bántalmazta fizikailag vagy verbálisan partnere. 

Önálló jogi kategória a femícidum

A társadalmi nyomás és a növekvő figyelem hatására a román törvényhozás is lépett. Március 25-én a parlament alsóháza elsöprő többséggel – 284 igen és egyetlen nem szavazattal – elfogadta azt a törvénytervezetet, amely a femicídiumot, vagyis a nemi alapon elkövetett nőgyilkosságot önálló bűncselekményként határozza meg. A jogszabályt a szenátus már januárban jóváhagyta, így amennyiben az államfő is kihirdeti, rövid időn belül hatályba léphet.

Az új román törvény

először ad pontos jogi definíciót a femicídiumra, amelyet a nemi alapú erőszak legsúlyosabb formájaként kezel. Ennek megfelelően szigorúbb büntetési tételeket vezet be, és hangsúlyt helyez az esetek körülményeinek feltárására is. Kötelezővé válik az áldozat és az elkövető közötti kapcsolat vizsgálata, valamint az előzmények részletes feltérképezése.

A cél egy egységes adatbázis létrehozása, amely segíthet megérteni a jelenség rendszerszintű okait – számol be a Transtelex.

A jogszabály külön kitér a kiskorúak helyzetére is. Azokat a gyermekeket, akik nőgyilkosság miatt veszítik el édesanyjukat, közvetlen áldozatként ismeri el a jog, és azonnali védelmi intézkedésekben részesülnek. Súlyosító körülménynek számít, ha a bűncselekményt kiskorú jelenlétében követik el.

Emellett az oktatásban is megjelenne a nők elleni erőszak, a nemek közötti egyenlőség és az erőszakmentes kapcsolatok témája. A törvény mögött álló parlamenti szakbizottságot tavaly ősszel hozták létre azzal a céllal, hogy átfogó válaszokat dolgozzanak ki a problémára. 

Mindeközben Magyarországon?

Hazánkban ritkán hallani a nőgyilkosság kifejezést, nem is létezik ilyen önálló jogi kategória, ezért csak közvetett adatokból lehet következtetni a femicídiumok számára. Leginkább nőjogi és egyéb civil szervezetek tematizálják a kérdést. Kutatások szerint évente 68 nő lesz családon belüli erőszak áldozata Magyarországon, vagyis minden hétre legalább egy eset jut. Ennek csak a töredékéről értesülünk, miközben a gyilkosságok jelentős része megelőzhető lenne – erre hívja fel a figyelmet a Mérce és a PATENT Egyesület közös áldozatszámlálója is.

Az elmúlt tizenhat évben a nők elleni erőszak kérdése Magyarországon szorosan összefonódott a kormányzati politikával is – erről Mózes Zsófi írt részletesen a Látlelet című rovatunkban, ebben szakértők segítségével járta körbe, hogy alakult ez a kérdés. 

2024-ben – tíz év után először – készült reprezentatív felmérés a nők elleni erőszak mértékéről Magyarországon: a magyar nők 54,6 százaléka szenved el valamilyen formában (lelki-és fizikai erőszak, fenyegetés, szexuális erőszak, és szexuális zaklatás) erőszakot az élete során, míg az EU-s átlag 31,8 százalék. Az elmúlt tizenhat évben a nők elleni erőszak kérdése Magyarországon szorosan összefonódott a kormányzati politikával.

Nagy Andi