„Valami rosszat mondtam?” – Szijjártó újabb felvételen ígér segítséget Lavrovnak

–

Hangfelvételt és leiratokat hozott nyilvánosságra a VSquare és nemzetközi oknyomozó partnerei, az Insider, FRONTSTORY, Delfi Estonia és a Ján Kuciak Oknyomozó Központ. Ezek tanúsága szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen egyeztetett magas rangú orosz tisztviselőkkel az Európai Unió szankciós politikájának alakításáról 2023 és 2025 között. A dokumentumok és felvételek szerint Szijjártó nemcsak a saját, hanem jelentős mértékben orosz érdekeket is képviselt Brüsszelben – konkrét orosz kérések teljesítésével és belső uniós információk átadásával.

Az egyik legfontosabb példa egy 2024. augusztus 30-i telefonhívás, amelyben Lavrov közölte Szijjártóval, hogy szentpétervári látogatása után a teljes orosz sajtó idézte mondatait. „Valami rosszat mondtam?” – kérdezett vissza a külügyminiszter. Lavrov előbb megnyugtatta, hogy nem, majd a tárgyra tért. „Aliszer kérésére” kereste Szijjártót: az orosz–üzbég oligarcha azt szerette volna elérni, hogy testvérét, Gulbahor Iszmailovát vegyék le az EU szankciós listájáról. Szijjártó a beszélgetésben megerősítette, hogy Magyarország Szlovákiával együtt javaslatot nyújt be az eltávolításra, és „mindent megtesz” a siker érdekében. Hét hónappal később Iszmailova valóban lekerült a listáról. ( A YouTube-ra feltöltött felvétel hajlamos automatikus szinkronizálással elindulni, de ez könnyen kikapcsolható.)

Szijjártó egy beszélgetés során bizalmas részleteket osztott meg az EU külügyminiszteri tanácsának előző napi üléséről, többek között a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis kijelentéseiről. Landsbergis később megerősítette a történteket, szerinte ezek alapján úgy tűnik, „Putyinnak mindvégig volt – és van is – egy embere az összes európai és NATO-s hivatalos találkozón”.

A kiszivárgott anyagok szerint ez nem egyedi eset volt.

Szijjártó több beszélgetésben is rendszeresen tájékoztatta az orosz felet az EU-n belüli vitákról, ami egy európai hírszerző szerint olyan benyomást kelt, mintha „egy tartótiszt beszélne az ügynökével”.

Szankciós politika

A dokumentumok arra is rávilágítanak, hogyan működött a szankciós politika befolyásolása a gyakorlatban. Magyarország és Szlovákia a féléves szankció-meghosszabbítások során rendszeresen azzal fenyegetett, hogy blokkolja az egész rendszert, ha bizonyos orosz személyeket nem vesznek le a listáról. Így került le 2025-ben Iszmailova mellett Vjacseszlav Kantor üzletember és Mihail Degtyarjov sportminiszter is. Egy uniós diplomata szerint Budapest és Pozsony gyakran hosszú listával érkezett, majd azt néhány névre szűkítette – politikai, nem jogi indokok alapján.

A Kremllel való egyeztetés az energiaügyekben is megjelent. Egy 2025. június 30-i hívásban Szijjártó Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettesnek arról beszélt, hogy igyekszik megakadályozni az EU 18. szankciós csomagját, amely az orosz olajszállításokat segítő árnyékflottát célozta. A magyar miniszter azt is felajánlotta, hogy segít egyes orosz bankok lekerülésében a listáról, és konkrétan kérte az orosz felet, hogy adjanak érveket, amelyeket felhasználhat Brüsszelben.

„Mindent megteszek, hogy visszavonják. A helyzet az, hogy már 72-t eltávolítottam a listáról, de 128 volt. Próbálom ezt tovább folytatni, de el kell magyaráznom, hogy ez miért érdeke Magyarországnak”

– mondta Szijjártó.

A felvételek szerint Magyarország és Szlovákia közösen halasztotta a szankciós döntéseket addig, amíg az EU nem biztosít kivételt számukra az orosz energiaimport fenntartására. Ám nem világos, hogy Magyarországnak – tengerpart nélküli, csővezetékes importra támaszkodó országként – milyen érdeke fűződik az orosz árnyékflotta működésének is a fenntartásához, miközben az ebből származó előny Oroszország számára egyértelmű.

Szijjártó szerint nincs itt semmi látnivaló

Szijjártó szerint a kiszivárgott hívások csak azt bizonyítják, hogy következetesen képviseli azt az álláspontot, miszerint a szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak. „Négy éve mondom, mondjuk: a szankciós politika kudarc, az több kárt okoz az EU-nak, mint Oroszországnak! Azt is számtalanszor világossá tettük, hogy soha nem engedünk szankcionálni olyan személyeket vagy vállalatokat, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásának biztonsága vagy a béke elérése szempontjából, meg olyanokat sem, amelyeknél egyszerűen nincs értelme, oka, hogy a szankciós listán szerepeljenek. Ehhez a jövőben is ragaszkodunk. Egyebekben pedig a lehallgatási lista nem teljes: szankciós intézkedések kapcsán rendszeresen egyeztetek, egyeztettem számos más, nem EU-s ország külügyminiszterével is” – számol be a külügyminiszter Facebook-oldalán. Később egy videót is közölt. „Óriási botrány” – fogalmazott, és a valaha volt leggátlástalanabb külföldi titkosszolgálati beavatkozásnak nevezi a magyar külügyminiszter lehallgatását.

A háttérben szélesebb politikai összefüggések is kirajzolódnak. A Washington Post korábban arról írt, hogy Szijjártó az EU-ülések szüneteiben is rendszeresen egyeztetett Lavrovval, gyakorlatilag valós időben jelentve a tárgyalásokról. Emiatt uniós körökben már felmerült az is, hogy korlátozzák a Magyarországgal megosztott bizalmas információkat.

Nagy Andi