Szijjártó Péter Lavrovnak egy uniós dokumentumról: „El fogom küldeni, nem probléma”
Újabb Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti telefonbeszélgetések hangfelvételeit osztotta meg az Insider a VSquare és több nemzetközi partnerük közös cikkében – korábban arról számoltak be, hogy Szijjártó közvetlen csatornán egyeztet magas rangú orosz tisztviselőkkel az Európai Unió szankciós politikájának befolyásolásáról. Az újonnan nyilvánosságra hozott felvételek szerint Lavrov többek között uniós dokumentumok átadására kérte Szijjártót, aki állt rendelkezésére. Hírszemle.
–
2023. december 14-én, a brüsszeli Európai Tanács ülésén az uniós vezetők készültek megnyitni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Az egységet azonban megtörte Magyarország: Orbán Viktor vétóval fenyegetett, miközben a befagyasztott uniós források ügyében próbált nyomást gyakorolni Brüsszelre. A nemzetközi tényfeltáró együttműködés szerint a háttérben ennél súlyosabb folyamatok zajlottak.
Az újságírókhoz került hangfelvételek szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, és részletesen beszámolt neki az uniós tárgyalásokról. Az egyik ilyen beszélgetés során Szijjártó gyakorlatilag élő közvetítést tartott arról, hogyan próbálja Magyarország blokkolni az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket.
„Néha a jó szándékú zsarolás a legjobb megoldás”
– tanácsolta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szijjártónak. A magyar kormány taktikája azonban kudarcot vallott. Ez volt az a tanácskozás, ahol Orbán Viktort végül kiküldték a teremből, hogy a távollétében a többiek megszavazhassák az Ukrajna esetleges EU-csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését.
A kiszivárgott felvételek alapján Szijjártó szerepe túlmutatott a diplomáciai kapcsolattartáson. A külügyminiszter rendszeresen szolgáltatott információkat Moszkvának arról, hogyan készül az EU és a NATO növelni a nyomást Oroszországon. Arra is volt példa, hogy Lavrov egy uniós dokumentum átadását kérte a magyar külügyminisztertől, aki készséggel vállalta is a feladatot.
„El fogom küldeni. Nem probléma” – mondta Szijjártó, majd folytatta: „Elküldöm a moszkvai nagykövetségemnek, és a nagykövetem továbbítja a kabinetvezetődnek, és akkor a rendelkezésedre állnak!”
A kommunikáció nemcsak politikai, hanem gazdasági ügyekre is kiterjedt. Szijjártó egyeztetett az orosz féllel az energiaszállításokról, és arról, miként lehetne megkerülni az EU orosz energiafüggőség felszámolását célzó terveit. Egy 2025-ös beszélgetésben például arról tájékoztatta Lavrovot, hogy Budapest és Pozsony együtt próbálja blokkolni az újabb szankciókat.
Kisebbségi jogok Ukrajnában – de kié?
A VSquare arról is ír, hogy míg a magyar külügyminiszter az Ukrajnában élő magyarok jogaira hivatkozva igyekezett blokkolni egy esetleges EU-csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdését, a háttérben Lavrovval együttműködve az orosz kisebbségek ügyét próbálta előmozdítani. 2024. június 17-én hosszan tárgyalták a kérdést telefonon.
„Igen, Ön tudja, tudja, hogyan kell kezelni őket” – válaszolta Lavrov. Szijjártó ezután részletesen ismertette az EU-val folytatott egyeztetéseit Magyarország tizenegy pontos követeléscsomagjáról, Lavrov azonban visszaterelte a beszélgetést az ukrajnai oroszokra. Szijjártó erre azt válaszolta, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az Európa Tanács által szabályozott egyetemes elv – „egyik nap az önök kisebbsége, másnap a miénk” – mondta a magyar külügyminiszter, majd hozzátette:
„tudja, Szergej, én mindig az ön rendelkezésére állok.”
Még beszélgettek egy kicsit Justin Trudeau, Kanada akkori miniszterelnökéről, aztán Szijjártó – Orbán jóváhagyásával – felvetette egy magyar–orosz kormányközi bizottsági ülés összehívását. „Van ezzel kapcsolatban bármilyen negatív érzése?” – kérdezte, biztosra menve. Lavrov így válaszolt: „Egyáltalán nincs. Egyáltalán nincs. Csak pozitív.”
Ezt követően Szijjártó jelezte: felveszi a kapcsolatot Mihail Muraskóval, az orosz–magyar kormányközi bizottság társelnökével, hogy megszervezzék a találkozót Budapesten.
A VSquare-en megjelenő cikk után Szijjártó szerda délután Facebookon reagált. Értékelése szerint ez a hétvégén esedékes magyar parlamenti választásba történő külföldi beavatkozás, amelyben „egyes külföldi titkosszolgálatok – magyar újságírói közreműködéssel – hallgattak le és hoznak nyilvánosságra telefonbeszélgetéseket, ma is…” – írja. Ugyanakkor szerinte ezekből semmi új, és semmi terhelő sem derül ki.
Decemberben 12 pontos együttműködési megállapodást írtak alá
Arról már a Politico ír a szerkesztőségükhöz került dokumentum alapján, hogy 2025 decemberében 12 pontos együttműködési megállapodást írt alá az oroszokkal Szijjártó, amelyben az orosz nyelvű oktatás erősítése is felmerült, de több területen is erősítenék az együttműködést a nukleáris üzemanyagtól a sportig.
A dokumentum alapján a magyar és az orosz kormány gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális együttműködés bővítéséről döntött, miután Szijjártó Péter és Mihail Murasko december 9-én az orosz fővárosban tárgyalt. Ez az orosz–magyar gazdasági együttműködési kormányközi bizottság 16. ülése volt. A testület – amelyet 2005-ben hoztak létre – azóta szinte minden évben ülésezett.
- Az egyik dokumentum szerint a felek áttekintették a kétoldalú kereskedelem aktuális kérdéseit, az energetikai, ipari, egészségügyi, mezőgazdasági és építőipari együttműködést, valamint a kulturális és humanitárius kapcsolatokat. Emellett hangsúlyozták a „hosszú távú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok” fejlesztésének fontosságát.
- A dokumentumok szerint a felek vállalták, hogy megfordítják a kétoldalú kereskedelem csökkenő trendjét, amelyet az EU Oroszországra kivetett szankciói okoztak. A megállapodás lehetőséget nyit új orosz energetikai projektek előtt Magyarországon, beleértve az áram- és hidrogénberuházásokat, valamint az olaj-, gáz- és nukleáris együttműködés elmélyítését.
- A tervek között szerepel az orosz nyelvoktatás erősítése is: orosz tanárok bevonásával, a végzettségek kölcsönös elismerésével és hallgatói csereprogramok indításával. Emellett a felek támogatják a kulturális együttműködést a sporttól egészen a cirkuszművészetig, sőt egy 2026–2027-es közös sportprogram kidolgozását is.
A dokumentum ugyanakkor rögzíti: az együttműködés nem lehet ellentétes Magyarország uniós tagságából fakadó kötelezettségeivel.
Ezt a december 9-ei találkozót megelőzően októberben Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök is egyeztetett telefonon, amelyet a Bloomberg hozott nyilvánosságra. Ebben a Budapestre tervezett Donald Trump–Vlagyimir Putyin találkozóról beszélnek. És biztosítják egymást arról, hogy egymás rendelkezésére állnak.
„Barátságunk 2009-ben kezdődött, amikor fogadott a szentpétervári könyvtárban. De tegnap barátságunk olyan magas szintre emelkedett, hogy bármiben segíthetek. Van egy történet a magyar mesekönyvekben, amiben egy egér segít egy oroszlánnak. [Nevetnek.] Készen állok arra, hogy azonnal segítsek.
Jó, hogy újra találkozhatunk, mert a Covid óta nem voltak rendszeres találkozóink, a világjárvány előtt szinte minden évben találkoztunk. Nagyon örülök, hogy újra személyesen találkozhatunk. Bármiben, amiben segítségre lehetek, rendelkezésre állok” – hangzik el Orbán Viktortól a hangfelvételen.
Az elmúlt hetekben több hír is érkezett a magyar választás befolyásolási kísérletekről – amelyek jelentős részéről a VSquare-nek is dolgozó Panyi Szabolcs számolt be. Az intenzív mesterséges intelligancia-használattól a fideszes trollfarmokon át a lehetséges orosz dezinformációs kampányról írt a sajtó. Panyi szerint „Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa” – írta Facebook-bejegyzésében, amelyben egyben bejelentette, hogy 2022 óta dolgozik egy oknyomozó könyvön, amelyben szeretné bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálózták be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet”.
A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Flickr/ The Official CTBTO Photostream / CC BY 2.0, Facebook/ Szijjártó Péter hivatalos oldala, Unsplash/ Logan Voss
Glow
Glow