–

Egyre több kutatás mutatja, hogy a párok nem csupán otthont, életmódot és szokásokat osztanak meg egymással, hanem bizonyos mértékig a mikrobiomjukat is, azaz az emberi testben élő baktériumok, vírusok és gombák összességét, amely kulcsfontosságú szerepet játszik egészségünkben, az immunrendszer és az emésztés működésétől a gyulladásos folyamatokig (a bél-agy kapcsolatról itt írt Milanovich Domi).

A Nottingham Trent University kutatói szerint

a párok bélbaktériumainak akár 30 százaléka is közös lehet, amely nemcsak azért van, mert a felek gyakran ugyanazt eszik, hanem az együttélés, a közös környezet és a fizikai kontaktus is szerepet játszik benne.

A közös mikrobiom hosszú távon kedvező lehet: a változatos bélflóra csökkentheti az irritábilis bél szindróma, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vércukorszint kockázatát. Ugyanakkor egyes baktériumok különbözőféleképpen hathatnak az egészségre. A Ruminococcus család bizonyos tagjai például jótékony hatásúak, míg mások összefüggésbe hozhatók cukorbetegséggel vagy irritábilis bél szindrómával – a mikrobiom és az egészség közötti kapcsolat tehát rendkívül komplex, és az egyes baktériumok hatása demográfiai tényezőktől is függhet.

Mire elég egy csók?

Arról már sokan hallhattak, hogy a szájüreg mikrobiomján szintén osztozhatnak párok. Egyetlen tíz másodperces csók akár 80 millió baktériumot is átadhat, és a csókolózás hosszú távon alakítja a szájflórát – amelyben egyébként mintegy 700 féle baktérium él, ezek szerepéről Csepelyi Adrienn írt korábban.

Egy Nature-ben megjelent kutatás szerint az együtt élő párok szájflórájának akár 38 százaléka közös, szemben a külön élő párok mindössze 3 százalékos átfedésével. A szájflóra egészsége kulcsfontosságú a fogszuvasodás megelőzésében és a gyulladásos folyamatok mérséklésében, de hatása a bélrendszerre és akár az idegrendszerre is kiterjedhet. Ugyanakkor bizonyos baktériumok, például a Neisseria-fajok, egyszerre lehetnek hasznosak és potenciálisan veszélyesek: egyesek megvédhetnek a meningitist okozó baktériumoktól, míg mások betegséget idézhetnek elő.  

„Helló Szergej, itt Péter” – Szijjártó és Lavrov kapcsolata csak a jéghegy csúcsa lenne?

WMN Szűrő – 2026. március 24. – NA

A bőr mikrobiomja a leginkább személyre szabott, éppen ezért mikrobiális ujjlenyomatként is gondolhatunk rá. A bőrflóra a környezeti hatásokra és kozmetikumokra is reagál, de a közeli kapcsolat – legyen szó partnerrel vagy háziállattal való érintkezésről – jelentősen alakítja összetételét. A párok bőrén

  • a baktériumok 35 százaléka a lábon,
  • 17,5 százaléka a szemhéjon is közös.

Érdekesség, hogy a közös bőrflórát nemcsak a fizikai kontaktus, hanem az azonos környezeti behatások, például közös ágyban alvás és hasonló talajon járás is formálja. Olyannyira jellemző ez a jelenség, hogy

a kutatók számítógépes modellekkel azonosították a párok 86 százalékát pusztán baktériumminták alapján.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Unsplash/Candice Picard, CDC