Irán női focistái a közös mosdót se használhatják, minden mozdulatukat ellenőrzik Ausztráliában

–

Az iráni női labdarúgó-válogatott játékosait foglyokként tartják az Ázsia-kupa idején – állítják iráni aktivisták és szurkolók Ausztráliában. A csapat a Gold Coaston zajló tornán játszik, de a játékosok gyakorlatilag teljes elszigeteltségben vannak: nem adhatnak interjúkat, mozgásukat szigorúan ellenőrzik, és a szállodájukban sem élvezhetnek valódi szabadságot.

A csapat hétfőn Dél-Korea ellen játszotta első mérkőzését, de a pályán történteknél sokkal nagyobb figyelmet kapott az, ami a himnusz alatt történt: a játékosok némán álltak, nem énekelték az iráni himnuszt. A jelenet gyorsan bejárta a világsajtót, sokan a rezsim elleni csendes tiltakozásként értelmezték.

A játékosok hallgatnak, a hangjukat az iráni diaszpóra próbálja felerősíteni. Az Ausztráliában élő iráni szurkolók a stadionban és azon kívül is tiltakozóakciókat szerveznek, hogy felhívják a figyelmet a játékosok helyzetére és az iráni rezsim elnyomó politikájára – a világ egyik legnőellenesebb rezsimjeként ismert országban december végén indultak tüntetések, kezdetben az elszabaduló infláció és az alapvető élelmiszerek árrobbanása vitt tömegeket utcára. Rövid idő alatt azonban a tüntetések nyíltan a teokratikus vezetés ellen fordultak, amelyre nyílt erőszakkal válaszolt a vezetés – a tüntetésekről itt írtunk. 

„Ezek a nők foglyok” – mondta Cyrus Jones emberi jogi aktivista. Állítása szerint az iráni játékosokat saját biztonsági embereik figyelik, akik még a szállodai emeletükön is jelen vannak.

A futballisták nem hagyhatják el szabadon a szobájukat, nem használhatják a közös mellékhelyiségeket, és reggelinél vagy a csapatbuszra szállva is felügyelet alatt állnak.

Szerinte mindez az ausztrál hatóságok szeme előtt történik: „Az ausztrál játékosok szabadon járkálhatnak, találkozhatnak bárkivel. Az iráni futballisták viszont nem. Olyan, mintha a rezsim szabályait egyszerűen áthozták volna a szállodába és a stadionba.”

Nyomás alatt

A csapat hallgatása mögött valós félelem állhat. Iráni sportolók korábban többször is szembesültek retorziókkal, ha nyilvánosan bírálták a rendszert, vagy akár csak szolidaritást vállaltak a tiltakozókkal.

A játékosok családtagjai is veszélybe kerülhetnek, ha a sportolók külföldön nyíltan kritizálják a rezsimet.

A média elől szinte teljesen elzárták a sportolókat. Az iráni válogatott játékosai nem adhatnak interjúkat, az edzéseikről szóló információkat eltávolították a hivatalos programból, a sajtótájékoztatókon pedig mindössze három, kizárólag futballal kapcsolatos kérdést engedélyeznek nekik feltenni. 

A csütörtöki Ausztrália elleni mérkőzésük előtt az iráni diaszpóra demonstrációt szervezett a stadion elé.

Üzenetük egyértelmű: „Támogatjuk őket. Kiállunk mellettük. Tudom, hogy néhányuk életveszélyben van, ezért mindent megteszünk, ami csak tőlünk telik, hogy segítsük őket. A nézők talán azt hihetik, hogy nem jó az iráni csapat, de azt meg kell érteni, hogy nyomás alatt tartják őket. Családtagokat, barátokat veszítettek el, és mégis kiállnak a pályára játszani” – mondta az egyik szurkoló.

Nagy Andi