Gyermekvédelmi „biznisz” – A Babamentők szerint kifejezetten szegény családokat vesznek célba

–

A legnagyobb visszhangot a tatabányai eset váltotta ki, amelyről a Népszava közölt cikket. A Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház intézményében egy egészséges újszülöttet nem engedtek haza a szüleivel: az anyát hazaküldték, naponta kétszer mehetett vissza szoptatni. A babamentők szerint gyámhatósági határozat nem volt, mégis egyik napról a másikra eltűnt a csecsemő: a szülők tudta nélkül nevelőszülőkhöz került. A család lakhatási szegénységben él, de összkomfortos otthonban, szeretetben neveli két nagyobb gyermekét. A csoport fellépése és a sajtónyilvánosság után a hatóságok végül nem találtak kivetnivalót a körülményeikben, a baba hamarosan hazakerülhet. Hasonlóan járt tavaly Mariann is, aki a Partizánnak mesélte el, hogy vették el tőle gyermekét – jogsértő módon –, de fél év után a TASZ segítségével végül visszakapta kisbabáját.

Gyermekvédelmi „biznisz”

Bai és Juhász-Bauer szerint nem egyedi esetről van szó. Korábban Miskolcon és Szekszárdon is sikerrel jártak. A gyermekvédelem működését „biznisznek” nevezik. Állításuk szerint a rendszer a vér szerinti családok ellenében a nevelőszülőket, beleértve az egyházra bízott hálózatot segíti, rengeteg állami forrást nyújtva számukra.

„Ha nevelőszülőkhöz három gyermeket visznek, akkor nekik havonta 770 ezer forintot adnak munkabérként. Ez évente több mint 9 millió forint. Ezzel az összeggel a szegénységben, mélyszegénységben élő, normális, gyermekeiket szerető vér szerinti szülőket és a családokat kell támogatni” – vélik a Babamentők, akik szerint a jelzőrendszer beindulása után a kórházak sokszor automatikusan, jogi kontroll nélkül tartják vissza az újszülötteket.

Akár a védőnőtől, akár a szakszolgálattól érkezik egy jelzés arra vonatkozóan, hogy valami nincs rendben a családnál, akkor beindul a gépezet. „A jelzés nem határozat, mégis a kórház szinte parancsnak veszi, és teljesen jogszerűtlenül visszatartja vagy el is veszi a csecsemőt a szülőktől” – állítja Ágoston, hozzátéve, hogy sok esetben más, külső szereplő nem is ellenőrzi a jelzések valódiságát.

„Találnak valami fikciót a hatóságok, ami alapján meghozzák a döntést: a gyereket ki kell emelni a családból. Így olyan gyerekeket szakítanak el a szülőktől, és tesznek be a gyermekvédelmi rendszerbe, akiket nem kéne”

– idézi a portál a csecsemőmentőket. Állításuk szerint a legkiszolgáltatottabbak a szegényebb családok, akiknek nincs pénzük ügyvédre vagy utazásra, ha a gyermeket távoli városba viszik.

Hogy valójában mire lenne szüksége a gyermekvédelemnek, arról ebben a cikkben írtunk részletesen, 2025-ben például rengeteg nevelőszülő is hiányzott a rendszerből.

Ha családjuktól elszakított gyerekről hallanak, mennek

A két aktivista néhány hónapja kezdett formálisan közös munkába, amikor a Jobbik elnöke, Adorján Béla felkérte őket erre a feladatra, amelyhez a párt nyújt anyagi támogatást – például gépjárművet biztosít. A két aktivista azóta politikai szerepet is vállalt, és jelöltként indul az országgyűlési választáson. Állításuk szerint ez nem irányváltás, hanem eszköz: a Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezné, hogy a döntéshozók nyilvánosan válaszoljanak a felvetéseikre. 

Külön-külön már korábban is foglalkoztak gyermekvédelmi ügyekkel. Juhász-Bauer Ágoston Bálint saját családi érintettsége miatt ásta bele magát a rendszer működésébe: nevelt fia, a most 10 éves Aladár elhelyezési ügye évek óta húzódik, az esetről az RTL is beszámolt 2023-ban: az akkor 7 éves kisfiút Spanyolországban a rendőrök erőszakkal elszakították édesanyjától. Juhász-Bauer állítása szerint szakértői vélemények és büntetőeljárások ellenére a gyermek nem került vissza az anyjához, ami szerinte a hatósági gyakorlat súlyos ellentmondásaira világít rá. Az ügy hatására belügyi szakvizsgát tett, majd magánnyomozó lett.

Bai László a közösségi médiában figyelt fel Aladár történetére, és bekapcsolódott a küzdelembe. Elmondása szerint azóta másfél éve főállásban segít családoknak a jogszabályok értelmezésében és a hatósági eljárásokban való eligazodásban. Azt mondják, módszerük egyszerű: személyesen mennek ki a helyszínre, betekintést kérnek az iratokba, és ha szükséges, rendőri intézkedést kezdeményeznek.

A duó retorikája radikális, de saját meghatározásuk szerint nem rendszerellenes mozgalmat, hanem jogvédő akciócsoportot működtetnek. Úgy látják, a gyermekvédelmi eljárások egy része átláthatatlan, és a családok gyakran nincsenek tisztában jogaikkal. Ezt az információs aszimmetriát próbálják kiegyenlíteni – miközben azt ígérik, minden állításukat dokumentumokkal és felvételekkel tudják alátámasztani.

Nagy Andi