2025-ben mindössze 72 ezer gyermek született Magyarországon, amely új történelmi mélypontot jelent a hazai statisztikákban. A visszaesés nemcsak mértékében, hanem gyorsaságában is szokatlan: néhány év alatt több mint 16 ezerrel csökkent az éves születésszám, miközben a lakosság arányához viszonyítva sem volt ilyen alacsony.

A KSH mutatói szerint ezer lakosra 7,6 élveszületés jutott, amely alulmúlja a 2024-es – eddig rekordalacsonynak számító – értéket is. A termékenységi arányszám 1,31-re csökkent, vagyis egy nő átlagosan ennyi gyermeket vállal élete során. Ez alig magasabb a 2010-es évek elején mért mélypontnál, amikor a gyerekvállalási kedv történelmi minimumon volt.

A születések visszaesésével párhuzamosan a halálozások száma is tovább mérséklődött. Tavaly 124 200-an haltak meg, ami több mint öt évtizede a legalacsonyabb éves adat. Lakosságarányosan ezer főre 13,1 haláleset jutott, ami az elmúlt kilenc év legkedvezőbb értéke. A javulás mögött részben az áll, hogy a Covid-19 járványban elhunytak nem most rontják a statisztikát. 

Kevesebb mint 9,5 millióan maradtunk

A két folyamat együttes hatásaként a természetes fogyás 52 200 fő volt, vagyis ennyivel többen haltak meg, mint ahányan születtek. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege csak kis mértékben mérsékelte ezt a csökkenést.

Vagyis

Magyarország lakossága 2026 első napjára 9 millió 489 ezer főre csökkent.

– ilyen alacsony értékre több mint hetven éve nem volt példa.

Az adatokat az is árnyalja, hogy külső tényezők hatására a családok van, hogy elhalasztják, máskor előrehozzák a tervezett gyermekvállalást. A 2008-as válság után sok pár később kezdett családot alapítani, 2015 és 2021 között viszont az állami támogatások hatására többen előbb vállaltak gyereket.

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Unsplash/Lotus Design N Print