–

Reni története sok szempontból tipikus mintázatot követ. „Anyánk és a nevelőapánk is ivott, folyton ment a balhé, ezért emeltek ki minket” – idézte fel. Tizenegy évesen már felnőtt férfi próbálta elcsalni a közösségi médián keresztül. Reni többször megszökött, belecsúszott a szerhasználatba, majd egy osztrák panzióban kötött ki, ahol prostitúcióra kényszerítették, és ahol rajta kívül még 6-8 fiatal lány dolgozott. A ma már húszas éveiben járó Reni családban él, két gyermeket nevel, de az ide vezető út nem volt könnyű. Nővére továbbra is prostitúcióból tartja el magát, drogfüggő.

A szakemberek szerint nem véletlen, hogy az áldozatok jelentős része a gyermekvédelemből kerül ki. A rendszerben eleve felülreprezentáltak a traumatizált, bántalmazott, elhanyagolt fiatalok – hogy a gyermekkorban elszenvedett szexuális abúzus milyen, akár égesz életen át tartó egészségi problémákkal jár, ebben a cikkben foglalkoztunk. 

Schermann Márta színházi nevelési szakember több mint tíz éve dolgozik állami gondozásban nevelkedő gyerekekkel, és úgy látja, sokszor a nevelők is eszköztelenek:

„Egy nevelőtanár, akinek alapvetően pedagógus diplomája van, stricikkel vitatkozzon kint a sarkon?” – utalt arra, hogy régen sokszor az intézményhez is mentek a gyerekeket kizsákmányoló felnőttek.

A gyermekotthonokban élő gyerekek is iskolába járnak, szabadidejükben elhagyhatják az otthont, így a bűnözői körök is könnyebben elérik őket. Vaskuti Gergely pszichológus, kriminológus szerint a szakma régóta vívódik azon, hogy indokolt lenne-e bizonyos helyzetekben ideiglenesen a zártabb elhelyezés (miközben alapvetően természetesen a bűnözői hálózatok felszámolásával lenne bőven hatósági feladat). „Vannak zárt rendszerű intézmények, ahol van lehetőség a gyerekek benntartására, de a nyitott intézményekben ez nem lehetséges. Ez egy komoly dilemma és vita a szakmában, hogy mi a jobb; szerintem nincs egyértelmű válasz.”  

Rengeteg a szökés

A számok is riasztóak. A KSH adatai szerint 2023-ban több mint 3000 gyermek szökött meg gyermekotthonokból. A hosszabb ideig eltűnő fiatalok gyakran idegen felnőtteknél kötnek ki, és fokozottan ki vannak téve szexuális kizsákmányolásnak.

Attila – egykori nevelő, aki magánakciói során rengeteg szökött lányt hozott haza külföldről; a legfiatalabb egy 12 éves heroinfüggő, hepatitiszes kislány volt – elmondta, hogy bár létezik számukra speciális intézet, ahol a gyerekek kijárása korlátozott, volt, hogy mégsem talált számukra ilyen helyet. Ráadásul mire elrendelik a speciális elhelyezést, hónapok telhetnek el, a gyerekek addigra többször újra és újra megszökhetnek.

Gyakori a droghasználat

A probléma szorosan összefonódik a droghasználattal.

„A gyermekvédelemben lévő gyerekek fájdalmasan nagy százalékban drog- vagy alkoholfüggők, és elég komolyan”

– mondta Schermann. Dr. Windt Szandra kriminológus szerint futtatóik gyakran tudatosan használják ezt eszközként:

„A kábítószer-használat előidézésével és fenntartásával tartják függőségben és kiszolgáltatott helyzetben az áldozatokat”

– fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy sokszor a teljesítőképességük fenntartása miatt is ezt alkalmazzák. A kristály megjelenésével pedig tovább romlott az egyébként is súlyos helyzet. „Az egyik fiatal lánynak, akivel beszéltem, felül a fogsora már teljesen meg volt feketedve, mert mindig oda tették a kristályt” – árulta el.

Szökései és a kábítószer-használata miatt Reni is speciális intézetbe került, ami elmondása szerint jót tett neki. „Rendesen jártam iskolába, önismereti és más fejlesztő foglalkozásokon vettem részt” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte ott „benőtt a feje lágya”.

A Szőlő utcai ügy kapcsán Vaskuti hangsúlyozza:

„Én az egész pályafutásom alatt, amiből tíz évet »terepen«, vagyis gyermekotthonban töltöttem, nem találkoztam olyannal, mint ami a Szőlő utcában történt, tehát hogy a vezetők a gondjaikra bízott gyerekek prostitúciójának céljából tulajdonképpen szervezett bűnözői hálózatot építsenek ki, vagy ennek legyenek részesei”

– mondta, ugyanakkor hozzátette, hogy a prostituáltak között felülreprezentáltak a gyermekvédelemben élők. Schermann Márta szerint a problémát mélyíti a fluktuáció, a szakemberhiány és a képzetlen munkaerő jelenléte.

Korábban dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ebben a cikkben összefoglalta, milyen volt gyereknek lenni Magyarországon 2025-ben.

Reni és Attila az Átlásztó cikkében álnéven szerepel, a portál a megszólalók kérésére változtatta meg neveiket. 

Nagy Andi

Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Getty Images/John Webb, kieferpix