–

Minden rendben?

Amint megszületik a baba, mindenkit az érdekel legjobban: minden rendben van-e? Persze ez a kérdés nagyjából a sírig elkísér minket, és a válasz nem lesz mindig egyértelmű, de ebben az időszakban azért vannak olyan sarokpontok, amik alapján megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen alapokkal indul az életnek a kisbabánk.

„Nem lehet határozott időt kijelenteni, amikor biztosan állíthatjuk, hogy minden rendben van. Nyilván megvizsgáljuk huszonnégy órán belül a kisbabákat, és látjuk, ha valami komoly eltérés mutatkozik, vagy fejlődési rendellenesség van, de ezek extrém ritkák“ – mondja dr. Sztahovits Petra, aki hangsúlyozza, hogy a baba alkalmazkodása a külvilághoz már az első percekben aktívan elkezdődik. – „Ideális esetben ahogy megszületnek, az édesanya pocakjára, mellkasára kerülnek. Az a legbiztonságosabb hely, és azt gondolom, onnan ezért nem is szabad rögtön elvinni őket az első körös vizsgálatra, mert akkor nekik nem arra van szükségük.” 

A szakértő szerint egy egészséges újszülöttnek egyáltalán nem hiányzik, hogy egy orvos matasson rajta, és minden testrészébe kis szondákat dugdosson az átjárhatóság ellenőrzésére. Az anya bőrének tapintása, melege, illata kell, és a szívverése. Semmi más. 

A beszélgetésben persze arról is szó esik, hogy nem minden esetben kivitelezhető a bőrkontaktus születés után. Bár nagyon fontos pontja az adaptálódásnak a mellkasra helyezés, akkor sem kell kétségbe esni, ha valamiért ez nem tud összejönni, komplexebben működnek ennél a kisbabák, nem indul behozhatatlan hátránnyal az életük.

Tehát megszületik a baba, és bármennyit is várnak az első vizsgálattal, a lényeg nem változik, tetőtől-talpig átnézik. A neonatológus szakértő részletesen felsorolja, milyen vizsgálatokra, szűrésekre lehet számítani a kórházban töltött időben, és arról is beszél, mik a baba első védőoltásai, amiket mindenképp meg kell kapjon a hazatérés előtt.

Éhség jelei, aluszékonyság

A baba születése után azonnal elindul a jelek után kutatás. A szülők méregetik a picit, vajon melyik mozdulata, hangja milyen üzenetet rejt. Elsők között tanulják meg általában, hogy a cuppogó hangok, az ököl szopogatása bizony az éhség jele. Előnyben vannak az anyukák, akik a babájukkal együtt tölthetik a kórházi napokat, mert ők így hamarabb tanulhatnak rá a jelekre, mint akik szeparálva vannak a csecsemőjüktől. 

Egy másik, szintén hamar felbukkanó kérdés, hogy vajon kell-e ébresztgetni a babát. Mivel a szoptatás sikeressége nagyban múlik azon, hogy sokat és jól próbálkozzunk már minél korábban, ezért Sztahovits szerint igen, „érdemes ébresztgetni őket, hogy a mellet is érje inger és a baba is próbálkozzon, gyakoroljon. Szoktuk javasolni, hogy pelenkázzák, simogassák, ébresztgessék. De vannak olyan babák, akik az első napon nagyon sokat alszanak, és aztán amint letelt a huszonnégy óra, kipattan a szemük, és elkezdenek nagyon aktívak lenni. 

Egy érett, egészséges újszülöttnek van annyi tartaléka, hogy ha csak pár alkalommal szopizik, vagy nem is nagyon szopizik az első huszonnégy órában, nem fog éhen halni, nem fog kiszáradni. Ettől nem kell tartani.”

Az a bizonyos sárgaság

Sok anyukát ijesztgetnek azzal, hogy ha nem eteti rendesen a babát, a gyerek be fog sárgulni, de mit is jelent ez pontosan? 

Az újszülöttkori sárgaság kialakulásának oka a vörösvérsejtek, pontosabban az abban található hemoglobin bomlástermékének, a bilirubinnak az újszülött szervezetében való felhalmozódása. Ha a baba eleget eszik-iszik, kakil és pisil, akkor a bilirubin megfelelően tud ürülni.

„A babák nagy része azért besárgul” – szögezi le a szakértő. – „Nem kell mindenkit kezelni, és nem kell megijedni attól, hogy sárga a baba. Akkor van gond, ha mondjuk, az érettség határán van a baba, esetleg koraszülött és nagyon aluszékony is, mert akkor nem fog jelezni, nem fog szopizni és nem fog kakilni. Tehát ahhoz, hogy a sárgaság enyhüljön, az kell, hogy jól szopizzon, vagy esetleg ha kell, pótlást kapjon a baba. És egy fontos tévhitet szeretnék eloszlatni, mert nem a napfényre tétel, és nem a víz vagy a cukros víz bevitele az, ami oldja a sárgaságot, hanem a megfelelő táplálékbevitel. Anyatej elsődlegesen, és ha kell, akkor tápszeres pótlás.“ 

Hogy pontosan mikortól számít sárgának egy újszülött, arra is ad tippet dr. Sztahovits Petra, méghozzá azt, hogy a tenyerünket érdemes a baba testéhez tenni, ahhoz képest egyértelműen látszik, ha kóros az eltérés.

Sír a baba

Elsőgyerekesként kimondottan félelmetesek tudnak lenni az első sírások, mintha az mindenképp valami rosszat jelezne. Ezt nagyon fontos tudatosítani mindenkinek magában, hogy a sírás egy újszülöttnél az egyetlen kommunikációs eszköz, nem kell rögtön rosszra gondolni. Akkor is sírhat, ha tele a pocak, tiszta a pelus, volt kiadós alvás is és a hőmérséklet is tökéletes.

„Igen, sír. Nagyon-nagyon sok oka lehet annak, hogy sír” – szögezi le a szakértő. – „Megérkezett, fény van, ruha van rajta, zavarhatja, kakilt, pisilt, satöbbi. Az, hogy éhes, az egyetlen egy dolog ebből a rengetegből. Objektíven lehet számolni, honnan tudjuk, hogy valóban éhes a baba: a széklet és vizeletes pelenkáknak a számából. Mindig szoktam mondani,

ha nagyon számolni szeretnének valamit, az ne a szoptatások száma legyen. Hanem ami bemegy, az kijön. És akkor nézzük meg, hogy mennyi jön ki. És még ez is változik napról napra.” 

Mi van a pelusban?

A pelenka tartalma az egyik legizgalmasabb dolog egy újszülött szülei számára. Mi van benne, ha egyáltalán van benne bármi, és ha igen, az milyen színű, állagú, szagú? 

Egy nem annyira közismert, de annál nagyobb riadalmat kiváltó jelenség is szóba kerül, méghozzá, amikor vérpöttyös a kislány babák pelusa. 

„Előfordulhat, hogy ilyen megvonásos vérzés szerű folyás, vérzés jelentkezik. Ez azért lehetséges, mert a születés után elkezdenek az anyai hormonok kiürülni a kisbaba szervezetéből. Úgyhogy ettől sem kell megijedni“ – nyugtat meg mindenkit Sztahovits.

A leglátványosabb változásokon az első napokban egyértelműen a baba széklete megy keresztül. 

„Eleinte sötét, nagyon sötét, akár ilyen gumicukor jellegű is tud lenni. Nagyon sűrű a meconium, ami a magzati életben felhalmozódik a babákban, és ahogy elkezdenek szopni, az anyatej hashajtó hatása kiüríti ezt a meconiumot. Orvosilag negyvennyolc órán belül várjuk az első székletet, de általában huszonnégy órán belül már megjelenik, és ahogy eszik egyre többet a baba, ahogy szopik egyre több anyatejet, a színe is elkezd változni: zöldes spenótszerűből megy át szépen mustársárgába” – mondja a szakértő.

A pelenkáknak nem csupán a tartalmából, de a mennyiségéből is lehet következtetni dolgokra, például arra, hogy eleget eszik-iszik-e a baba. Erre például támaszkodhatunk, ha megijednénk az amúgy teljesen természetes folyamattól, hogy születésük után a babák jellemzően nemhogy nem híznak, de kicsit még fogynak is. 

Nagyjából tíz százalékát vesztik el a testsúlyuknak. A súlyesés úgy három–öt nap környékén megáll, utána kezdenek el a babák gyarapodni, és általában maximum háromhetes korukra visszanyerik a születési súlyukat.

Az újszülött öltöztetése

Mivel születésük után a babáknak még nem működik megfelelően a hőszabályozó rendszerük, minél kisebb egy baba, és minél kisebb zsírréteg van rajta, annál nagyobb kihívás számára a hőreguláció.

„A látványosan kisebb, zsírréteggel szinte alig bíró babákat jobban kell öltöztetni, de alapvetően egy réteggel több elég, mint ami nekünk aktuálisan az adott hőmérsékleten kényelmes lenne”– osztja meg tippjeit a neonatológus. – 

„Tehát bent sapkát nem nagyon szoktam mondani, hogy tegyenek rájuk, hanem csak egy réteggel több legyen rajtuk. Ha mondjuk, nyár van, akkor egy body és egy rugdalózó. De amikor nagyon meleg van, akkor egy body bőven elég tud lenni, vagy ha extrém meleg, ami most nyáron is volt, ott még egy vékony pelenkatakaró is elég lehet rájuk. De figyelni kell, mert van, aki fázósabb, van, aki hamarabb melegszik be. Jelezhetik ők egyébként nyugtalansággal, sírdogálással, hogy valami nem komfortos, akkor lehet korrigálni. És még egy lényeges dolog: ugye sokszor abból gondoljuk, hogy fáznak, hogy hideg a kezük vagy hideg a lábuk. 

A végtaghűvösség nem jelenti azt, hogy fáznak. Ahol pontosan lehet érzékelni, az a tarkójuk. Ha jó hőmérsékletű, úgy érzékeljük, nem hideg, akkor akkor jól vannak.“

Fürdeni, vagy nem fürdeni?

Egyre több kórházban az a protokoll, hogy az ott tartózkodás alatt nem fürdetik meg a kisbabákat, de ez is megosztó téma, mint a babázással kapcsolatban oly’ sok minden.

„A bőrgyógyászok abszolút azt javasolják, hogy ne fürdessük őket az első nap, mert a magzatmáz egy nagyon tápláló anyag. Régebben láttam olyat, hogy szülésznők magukra kenték. Ez nagyon-nagyon régen volt, de a bőrükre kenték, mert mint egy krém, olyan állagú, és nagyon szép lesz tőle a bőr, és ez fontos a babáknak, hogy beléjük jusson, ne a csapvízbe” – mondja a szakértő. – „Amíg fel nem szívódik, addig nem kell egyáltalán őket rendszeresen fürdetni, meg hát utána sem, mert nem lesznek koszosak, nem mennek ki homokozni, illetve érzékeny a bőrük. Az első héten alapvetően két-háromszor bőven elég őket megfürdetni.”

Mit kell csinálni a köldökcsonkkal? 

Sok anyát a frász tör ki a köldökcsonktól, és alig várják, hogy leessen, legfőképpen azért, mert a kórházakban gyakran szétparáztatják őket azzal, hogy mennyire óvatosan kell kezelni. 

Sztahovits szerint a köldökcsonk „egy nagyon jól kitalált anyag, nem lehet letépni. Ettől nem kell megijedni. Új ajánlás, hogy már nem kell fertőtleníteni. Ugye régen volt még az én gyermekeimnél is, hogy hintőport kell használni, aztán utána fertőtleníteni. Most a legújabb WHO-ajánlás az, hogy szárazon kell tartani, pelusozásnál meg kell nézni, hogy áll, van-e ott kis váladékozás, azt mindig ki kell törölgetni, vagy gézlappal, vagy fülpucolóval. Ha pisil-kakil a baba, azt utána ki kell törölni, hogy ne ázzon benne, de a lényeg jelenleg az, hogy szárazon legyen tartva. Úgy kéthetes kor környékén le is fog száradni, és még utána is szárazon kell tartani, amíg egy pici váladékozás esetleg fennáll.”

Bízzunk magunkban!

Bár sokszor tűnhet úgy egy baba születésekor, mintha hirtelen a világ összes tanácsa nyílzáporként zúdulna felénk, a legfontosabb tanácsnak dr. Sztahovits Petra azt tartja, hogy minden édesanya hallgasson a saját megérzésére. 

„Hallgassunk magunkra, hallgassunk a kisbabánkra, így lehet vele összehangolódni. Nem úgy, ha mindenfélét olvasunk, és közben meg nem vesszük észre, hogy ő jelen van. És ne féljünk tőle. Képesek vagyunk arra, hogy életben tartsunk egy újszülöttet, mert így vagyunk kitalálva.“

Szabó Anna Eszter