„Leépülőben a fürdőkultúra!” – tiltakoznak a Rudas törzsvendégei a női nap korlátozása miatt

–

Mindig van valami indok, most épp az, hogy bezárt a Gellért 

Ungi Mariann múlt hét kedden a vonaton szembesült a hírrel:

október 1-jétől jelentősen lerövidítik a női napot a Rudas Gyógyfürdőben.

Az egyetlen olyan helyen hazánkban, ahol a nők még heti egy teljes napon át élvezhették a gyógyvíz, a gőzfürdő jótékony hatásait és egymás társaságát. A helyen, ahol barátságok születnek, és ahol bárki – idős, fiatal – támogató női közösségre lelhet.

Ahogy az a fürdő Facebook-oldalán is olvasható: a jövőben keddenként a női nap reggel 6 és 10:45 közé korlátozódik – miközben eddig este 8-ig a nőké volt a fürdő.

A fürdő a változásokkal kapcsolatban azt írta: „Társaságunk ezáltal megfelel annak a kettősségnek, hogy meg tudja őrizni a sok évszázados fürdőkultúránk értékeit, ugyanakkor a fürdő működését megalapozó bevételi, eredményességi szempont is teljesül.”

„Amikor beértem a fürdőbe, már ott állt 50–100 felháborodott nő. Mindenki ugyanazt kérdezte: hogyan történhet ez így, egyik pillanatról a másikra? Sokan úgy vélik, ez diszkrimináció. Még aznap este beszéltünk egy ügyeletes vezetővel is, aki azt mondta, szó sincs erről, hiszen a közfürdőt, a gyógyvizet mi is használhatjuk fürdőruhában, koedukált napokon. Mindig van valami indok. Most épp az, hogy bezárt a Gellért Gyógyfürdő, ezért rövidítették le a női napot” – teszi hozzá Ungi Mariann.

Ahogy azt a Telex is megírta: a főváros több évre szóló fürdőfejlesztési programot indított Budapest négy történelmi fürdőjére. Ezek a Lukács, a Rudas, a Széchenyi és a Gellért. Az üzemeltetésért felelős Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közleménye szerint a Gellért fürdő felújítása csak 2028-ra fejeződhet be, és addig a fővárosba érkező, fürdőzésre vágyó vendégek a Rudasba fognak ellátogatni. 

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. egy fővárosi cég, ez üzemelteti a gyógyfürdőket, részben a Rudas Gyógyfürdőt is, azaz a fürdő nem magánintézmény. A gyógyvíz, amelyre az egész működés épül, pedig közkincs, ezért is érezhetik sokan úgy, hogy a profit nem írhatja felül a közösségi érdekeket.

„A Rudas fővárosi tulajdonban lévő közfürdő, amelyet az adófizetők pénzéből építettek, újítottak fel, és a női adófizetők is elvárhatják, hogy a szolgáltatási listában a szempontjaik érvényesüljenek továbbra is a megszokott módon.  

A gyógyvíz nemzeti kincs, mégis úgy tűnik, már csak a profit számít. Szükség lenne nemhogy egy, hanem több teljes női napra. Az idejárók olyanok, mint egy nagy család. Ismerjük egymást, figyelünk egymásra, és segítjük egymást évtizedek óta”

– mondja a Rudas női fürdő közösség oszlopos tagja.

Itt senkinek nem kell takargatnia magát vagy feszengenie 

Ungi Mariann már negyven éve rendszeres látogatója a budapesti fürdőknek. „Amikor én elkezdtem járni a ’80-as években, akkor még csak 150 forint volt egy belépő ára. Rengeteg idős, 80–90 éves nő szerette a fürdőket, akik jól érezték magukat közöttünk. Figyeltünk rájuk, kisegítettük őket a vízből, és ha rosszul voltak, ott voltunk mellettük. Ők, a kispénzű nyugdíjas asszonyok, akiknek létfontosságú volt, hogy közénk, velünk együtt járhassanak a női napra, lassacskán végképp kiszorultak, miután rohamtempóban emelkedtek az árak. Ez a legnagyobb fájdalmam. Nem védtük meg őket.”

A budapesti fürdők kultúrájából a női, valamint a férfi napok is szép lassan tűntek el az elmúlt évtizedekben felújítások, átalakítások és a fürdők – a Rác, a Király, a Széchenyi, a Pesterzsébeti – bezárása miatt. Ungi Mariann szerint ezáltal felszámolódik egy olyan hagyomány is, amely évszázadokra nyúlik vissza. 

„A gyógyfürdőzés, a férfi- és női napok nem újkeletű hóbortok, ez része a kultúránknak. A női napoknak megvan a maga különleges atmoszférája. Ez egy csodálatos, nyitott és befogadó közeg. Itt nem kell feszengenie senkinek a hasa miatt, senkit nem érdekel, ha szőrös a lábad, vagy ha a kemoterápia miatt kihullott a hajad, esetleg hiányzik az egyik melled.

Ez egy biztonságos tér mindenki számára: az idősebbeknek, a fiataloknak, és segítség azoknak, akik mozgássérültek, reumásak vagy nőgyógyászati problémákkal küzdenek. Itt senkinek nem kell takargatnia magát vagy feszengenie a teste miatt.”

A hagyományos törökfürdőkben – mint amilyen a Rudas is – a régi szokás szerint a női és a férfi napokon is a látogatók meztelenül vagy kötényben vannak. Ungi Mariann szerint ennek nem csak kulturális oka van: „A gyógyvíz és a fürdőruha nem jó párosítás. A különböző anyagok reakcióba léphetnek a vízzel, és egyszerűen nem higiénikus fürdőruhában fürdőzni.”

A turisták nem ismerik és nem értékelik ezt a kultúrát 

A többi budapesti fürdő bezárásával 2006-ra kialakult az a helyzet, hogy már csak a Rudasban maradt egyetlen női nap – a négy férfinap mellé. Így gyakorlatilag minden nő, aki korábban máshová járt, ide csatornázódott be.

„A következő fordulat az volt, amikor megnyitották a wellnessrészleget. Onnantól kezdve gyakorlatilag hadban állunk a fürdő vezetőségével. A külföldiek elkezdtek bejárni a wellnessbe, és jött a kérdés: ha már ott vannak, miért ne mehetnének be a törökfürdőbe is fürdőruhában. Így indult el a női törzsközönség vegzálása.

Karácsonykor, decemberben és nyáron, a Sziget Fesztivál idején rendszeresen koedukálttá tették a női napokat is. Ilyenkor nekünk szólnak, hogy alkalmazkodjunk, vegyünk fürdőruhát. Változtassunk mi ahelyett, hogy kiállnának amellett, hogy ez egy törökfürdő, ide nem strandolni járunk, hanem gyógyulni és kapcsolódni.

Nem védik ezt az értéket, inkább behívják a turistákat, akik nem ismerik ezt a kultúrát, nem tisztelik és nem is értékelik” – teszi hozzá Ungi Mariann, aki szerint körülbelül kétszáz nő jár rendszeresen a Rudas női napjára, és még legalább ugyanennyien térnek vissza időről időre. „Művészek, értelmiségiek, mindenki beszél valamilyen nyelvet. Egy valódi multikulturális közösség vagyunk. Vannak köztünk törökök, orosz ajkúak, kínaiak, vietnámiak, még egy zsidó rabbi felesége is jár hozzánk.”

A nyelvi és kulturális különbségek ellenére – vagy épp ezekkel együtt – egy erős, összetartó női közösség alakult ki. Egy hely, ahol a párkapcsolati gondoktól a demens szülők ápolásáig mindenről lehet beszélni. „A mostani rövidítéssel a legnagyobb probléma, hogy vannak akik egyáltalában nem tudnak a továbbiakban a női napra járni, elsősorban a dolgozó nők, a vidéken élők, illetve azok a nők szintén kiszorulnak, akik vallási, szociális, kulturális okokból más wellness szolgáltatást nem tudnak igénybe venni”  – mondja Ungi Mariann, aki társaival közösen próbál fellépni a női nap lerövidítése ellen. Köztük van egy pedagógus is, aki a Dajer podcast-adásában így fogalmazott: 

„Keddenként, amikor idegesen és kimerülten lépek ki az iskolából, mégis ráveszem magam, hogy elmenjek a Rudas fürdőbe. Ott mindig megnyugszom, és mintha hirtelen húsz évet fiatalodnék. Ez a hely olyan szabadságérzetet ad, amelyet máshol nem találok meg. Fiatalkoromban gyakran kaptam megjegyzéseket férfiaktól, amelyek rossz érzéseket hagytak bennem. A női napokon viszont nincsen feszengés. Ilyenkor kiszakadok az iskolai közegből, és egy sokszínű, támogató női közösség tagja leszek.”

A női nap korlátozása kapcsán, konkrétan azt illetően, hogy miért is van erre szükség, kérdéseket küldtünk a Rudas Gyógyfürdőnek – amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Frissítés: A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. válasza

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Kommunikációs osztálya október 2-án reagált a kérdéseinkre. A levelükben azt írják: a Gellért fürdő rekonstrukciója, és az ebből „fakadó látógatószám várható növekedésére tekintettel módosult a Rudas fürdő nyitvatartása október 1-jétől.”

„A Gellért fürdő közönsége egy részének Rudas fürdőbe történő átirányítása kézen fekvő, ez ugyanakkor értelemszerűen együtt jár a Rudas fürdő használati lehetőségeinek szélesebb közönség előtti bővítésével. A kötényes fürdőzés lehetőségét hétköznapokon reggel 6 és 11 óra közötti időszakban megtartottuk, továbbra is biztosítva a 2006 óta kialakult rend szerint a férfi és a női napokat. Így ez mindenki számára elérhető, illetve a délutáni fürdőzés is elérhető nem kötényes formában.”

A cég válaszában az áll: a változások bevezetése előtt részletesen megvizsgálták, hogyan biztosítható a Rudas fürdő történelmi hagyományainak megőrzése, ugyanakkor a bevételi szempontokat is mérlegelték.

„A Rudas Fürdő nyitvatartásának átalakítása a fürdő vendégforgalmára közel 15 százalékos növekedést jelent, az árbevételre gyakorolt hatása pedig éves szinten több mint félmilliárd forintos többletet eredményezhet.

Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy ha csak és kizárólag gazdasági szempontokat mérlegelnénk, úgy a fürdő teljes koedukálttá tétele lenne a leggazdaságosabb megoldás a jövőbeli üzemeltetésre, ugyanakkor társaságunk a felelős gazdálkodás kereteinek megtartása mellett felelősséget érez a Rudas fürdő évszázados hagyományainak és a fürdő lojális, megértő törzsközönségének megtartásáért is.”

A társaság szerint a változtatások előtt szeptember 17-én törzsvendégtalálkozót tartottak, amelyen a résztvevők elfogadták a módosítás indoklását, és jelezték, hogy együtt kívánnak működni.

„A fürdők építészeti értékei mellett legalább ilyen fontos fürdőkultúránk és a hagyományaink megőrzése is, társaságunk éppen ezért tartja meg a mai napig a Rudas fürdőben az ún. kötényes fürdőzés lehetőségét. Ugyanakkor lépést is kell tudjunk tartani az új fürdőzési és wellness trendekkel, meg kell felelnünk a vendégek új igényeinek is, nem beszélve a hatékony és eredményes működésről” – fogalmazta meg a cég. 

Kaiser Orsolya