„Arcfelismerő kamera, megfélemlítés, de az ápolóhiányt nem oldják meg” – Leépítések a dél-pesti Centrumkórházban

–

A Dél-pesti Centrumkórházban tavaly nyáron indult el az a több hónapos leépítési folyamat, amelynek következményeit az intézmény azóta is viseli. A kórház éléről 2023 végén Pintér Sándor belügyminiszter menesztette az igazgatót, új vezetőt pedig csak 2024 nyarán neveztek ki Gondos Miklós személyében, míg az orvosigazgatói feladatokat Tóth Ildikó vette át. Az új menedzsment elsődleges feladata a 4–5 százalékos bérmegtakarítás végrehajtása volt, amelyet létszámcsökkentéssel értek el. Ennek egyik legsúlyosabb következménye, hogy a kórházban dolgozó 16 pszichológusból mára mindössze 5 maradt.

Szakmaiatlan döntések, fájdalmas következmények

Szabó Zsuzsát, aki több mint harminc éve dolgozott HIV- és AIDS-betegekkel, februárban bocsátották el a Dél-pesti Centrumkórházból. Az indoklás szerint nem termelte ki a bérét, nem látott el elég beteget, vagyis a vezetőség szemében nem bizonyult elég hatékonynak. A döntés óriási felháborodást váltott ki: búcsúztatóján sokan sírtak, páciensei pedig azóta is sorra küldik neki üzeneteiket. Ezekben rendre azt hangsúlyozzák, hogy nélküle ma talán már nem élnének, ő volt az, aki emberhez méltóvá tette a mindennapjaikat, és sokuk szerint neki köszönhetik az életüket. Egyikük így fogalmazott:

„Szent meggyőződésem, hogyha nem ismertem volna meg 2005-ben, már nem volnék életben. Ön rakott össze, és jelentette azt a pontot, hogyha nagy gázban érzem magam, akkor lehet kihez fordulni.”

A kórházban addig működő Központi Pszichológiai Szolgálatot is felszámolták. Ez a részleg nemcsak a betegeknek, hanem hozzátartozóknak és orvosoknak is segítséget nyújtott, legyen szó a pontosabb diagnózisról vagy a gyorsabb gyógyulás támogatásáról. A vezetés azonban megszüntette a heti csapatmegbeszéléseket is, mondván, hogy a személyes konzultáció csupán „időveszteség a termelésben”, vagyis pénzkiesést jelent az intézmény számára.

A konzultációk és a csapatmegbeszélések beszüntetése az egykori DPC-s pszichológusok szerint súlyosan rontotta az intézmény hatékonyságát és az ellátás színvonalát. Sokan úgy vélik, hogy a döntések etikátlanok, szakmaiatlanok, és egyúttal sértik a betegek jogait is. Egyikük így fogalmazott: „Más országokban ezt a teljesítményt meg szokták köszönni, minket meg úgy söpörtek le, mint a piszkot.”

A Központi Pszichológiai Szolgálat felszámolása után következtek a személyes leépítések, amelyek eredményeként alig maradt pszichológus a kórházban. A kirúgott szakemberek közül többen azt érezték, hogy betegeiket cserben hagyták, miközben munkájukra továbbra is óriási szükség lett volna.

Az intézkedések különösen tragikusan érintették a hematológiai osztályt, ahol leukémiás és transzplantált gyermekek és felnőttek pszichés támogatása szinte egyik napról a másikra maradt ellátatlanul. Az érintett betegek és családjaik számára a pszichológusi segítség hiánya rendkívül megterhelő volt, és a szakemberek szerint hosszú távon a gyógyulás folyamatát is negatívan befolyásolhatja.

Felháborodott, kétségbeesett betegek és szülők

A 24.hu beszámolója szerint egy leukémiás kislány napokig sírt, amikor megtudta, hogy a hozzá szorosan kötődő pszichológus távozik a kórházból. A történtek miatt a gyerek szülei levelet írtak a kórházigazgatóságnak, amelyet több érintett szülő aláírásával továbbítottak a betegjogi képviselethez és a Magyar Orvosi Kamarához is.

A levélben hangsúlyozták: a pszichológus jelenléte nem pusztán „plusz szolgáltatás”, hanem a gyógyító folyamat alapvető része.

A szülők rámutattak, hogy a gyerekek lelkét érő sérülések, a hosszú kórházi izoláció, a kemoterápiák mellékhatásai, a testkép változása és a halál közelségének érzete mind feldolgozást igényelnek. A levélben felvetették, hogy a pszichés támogatás hiánya potenciálisan hosszabb gyógyulási időt, fokozott gyógyszeres kezelést és további ambuláns pszichológiai gondozást tehet szükségessé. A szülők szerint a vezetőség egyik napról a másikra vette el ezt a biztonságot és mentális támaszt.

A Magyar Orvosi Kamara a szülőknek jelezte, hogy a hatályos jogszabályok szerint a hematológiai osztályokon a szakpszichológus jelenléte nem választási lehetőség, hanem kötelező szakmai minimumfeltétel.

A kórház vezetése a költségcsökkentést „válságmenedzselésnek” nevezte

Kijelentették, hogy monitorozni fogják, ki mennyit teljesít – és ezt azóta tartják is. Egy pszichológus szerint azonban „a fiskális és a rendőri szemlélet vált uralkodóvá. Arcfelismerő kamera, megfélemlítés, de az ápolóhiányt nem oldják meg.”

A kirúgott pszichológusok közül többen úgy érzik, cserben hagyják betegeiket, miközben munkájukra továbbra is nagy szükség lenne. Egy részük magánrendelésben próbálja folytatni a páciensek ellátását, ám ez sokak számára anyagilag elérhetetlen, ráadásul a magánszektorban teljesen más típusú páciensek fordulnak meg, mint akikkel a DPC-ben dolgoztak.

A kórház ezzel szemben azt állítja, hogy a szakemberek jelenlegi száma elegendő a betegek teljes körű ellátásához, és szerintük a pszichológusok létszáma jelentősen meghaladja más kórházakban tapasztalt arányokat. Hangsúlyozzák, hogy az átszervezés során és azt követően sem maradt egyetlen beteg sem megfelelő ellátás nélkül.

Szabó Anna Eszter