A kortizol nem ellenség, hanem a túlélésünkhöz nélkülözhetetlen hormon
- Aki rendszeresen használja a közösségi médiát, szinte biztosan találkozott már olyan tartalmakkal, amik középpontjában a kortizol áll – legyen szó videókról, posztokról vagy látványos „előtte–utána” átalakulásokról. Ezekben gyakran azt taglalják, milyen tünetei lehetnek a túl alacsony vagy túl magas kortizolszintnek – azaz a stresszhormonnak.
- Gyakoriak azok a tippek, sőt „csodapraktikák” is, amik gyors megoldást ígérnek a kortizol okozta puffadt arcra vagy plusz kilókra. Elég meginni egy kortizolkoktélt (például narancslé, kókuszvíz, tengeri só), és máris jobban leszünk – legalábbis a videók szerint.
- Bár ezek a módszerek többnyire ártalmatlanok, a szakértők arra figyelmeztetnek: az igazi gond az, hogy elvonhatják a figyelmet a valódi problémákról. Ha valaki tüneteket tapasztal, nem biztos, hogy rögtön orvoshoz fordul – pedig sokszor ez lenne a legfontosabb lépés.
De mi is pontosan a kortizol? Milyen jelek utalhatnak arra, hogy túl sok (vagy túl kevés) van belőle a szervezetünkben? És mikor érdemes orvosi segítséget kérni? Ezekről a kérdésekről beszélgetett Kaiser Orsolya dr. Takács Emőke belgyógyász és endokrinológus szakorvossal.
–
Kortizol: a hormon, amit mindenki okol – de alig ismer
„A kortizol egy hormon, amit a mellékvesekéreg termel, és – más hormonokhoz hasonlóan – összetett hatást gyakorol a szervezet működésére. Szerepet játszik többek között az anyagcsere szabályozásában, a testsúly alakulásában, a vércukorszint és a só-vízháztartás egyensúlyában, az immunrendszer működésében, valamint a csontanyagcserében is” – magyarázza a szakember.
A kortizolt gyakran stresszhormonnak is nevezik, mivel a kortizolszint stressz hatására megemelkedik – hasonlóan az adrenalinéhoz. Dr. Takács Emőke hozzáteszi: a kortizolszint a nap folyamán ingadozik, tehát napszaktól függően eltérő lehet.
„Reggel, még az ébredés előtti órákban a legmagasabb, majd ahogy halad előre a nap, fokozatosan csökken. A legalacsonyabb szintet éjszaka, nagyjából este 11 és éjfél között éri el.
A vizsgálatok során legtöbbször reggel vesznek vérmintát a kortizolszint meghatározásához, de már néhány órás eltérés is jelentős különbséget okozhat: ami reggel még normálisnak számít, az délben már túl magas lenne, éjszaka pedig kifejezetten alacsony érték tekinthető normálisnak."
Miért ilyen magas a kortizolszint reggel? Dr. Takács Emőke szerint ez a szervezet természetes napi ritmusának része. „A kortizol szintje reggel megemelkedik azért, hogy segítsen a szervezetnek felébredni.”
Ezt támasztja alá egy 2013-ban megjelent tanulmány is, ami a cortisol awakening response (CAR) jelenségét járta körül – vagyis a kortizolszint és az ébredés kapcsolatát. A kutatás szerint a kortizolszint hajnalban emelkedni kezd, és nagyjából 30 perccel az ébredés után éri el a csúcspontját. Ez a hormonális változás segít abban, hogy alvás után „magunkhoz térjünk”: a kortizolnak (is) köszönhetően éberebbek, energikusabbak legyünk, és felkészüljünk a nap során ránk váró feladatokra és kihívásokra.
Hajhullás, elhízás, cukorbetegség – a kortizol túltermelődés tünetei
Bár a közösségi médiában sokszor ijesztően beszélnek a magas kortizolszintről, a megkérdezett szakember szerint ez önmagában még nem feltétlenül utal komoly problémára. „Attól, hogy az érték eltér a normálistól, még nem biztos, hogy az illetőnek egészségügyi gondja van. Ugyanakkor természetesen további vizsgálatok szükségesek a pontos ok kiderítéséhez.”
A túl magas kortizolszintnek kellemetlen, sőt akár komoly tünetei is lehetnek, amik esetén mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. „Ide tartozik többek között
az elhízás, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, hajhullás, kopaszodás, a menstruációs ciklusban jelentkező zavar, a bőr elvékonyodása, nőknél fokozott szőrnövekedés, valamint az izomgyengeség is”
– sorolja dr. Takács Emőke, aki hozzáteszi:
a valódi kortizol túltermelés nagyon ritka betegség, amit a Guardian cikke szerint a Cushing-kór okozhat.
Emellett létezik a Cushing-szindróma is, ami akkor alakul ki, ha valaki hosszú ideig a kortizolhoz hasonló hatású gyógyszereket szed.
Ellenkező esetben, tehát ha valakinek kórosan alacsony a kortizolszintje, ami a mellékvesék alulműködésére utal, az érintett gyengeséget, fáradékonyságot tapasztalhat, valamint veszíthet a testsúlyából, megszűnhet a menstruációja, csökkenhet a libidója, alacsony lehet vérnyomása, ahogy a vércukorszintje is – teszi hozzá a szakember.
A nonstop rohanás nemcsak fárasztó, de a stresszhormon szintnek sem tesz jót
A kortizolszint – ahogy már korábban említettük – függ a napszaktól, de más tényezők is befolyásolhatják. Például az, ha valaki hormonális fogamzásgátlót szed.
„Ez teljesen normális jelenség, hiszen a fogamzásgátlóval női nemi hormonokat juttatunk a szervezetbe, ami megemeli bizonyos szállítófehérjék koncentrációját. Ezek a fehérjék megkötik a kortizolt, így a laboreredmény magasabb összértéket mutat. Azonban csak a szabadon keringő hormonok vannak hatással a test működésére, tehát ez az érték nem feltétlenül tükrözi a valóságot” – magyarázza Dr. Takács Emőke, aki szerint a vizsgálat körülményei is befolyásolhatják, mit mutatnak a számok.
„Az is fokozhatja a kortizoltermelést, ha valaki például idegeskedik útközben, mert a dugóban ült, és úgy esett be a rendelésre. Általánosságban elmondható, hogy egy kórosnak tűnő hormonértékből önmagában még nem szabad következtetéseket levonni.”
A kortizol, vagyis a stresszhormon szintjére nyilvánvalóan hatással van az is, ha valaki egy túlpörgetett, rendszertelen és több szempontból is leterhelő életet él. Azonban
nem szabad a kortizolt egyfajta „bűnbakként” kezelni, mivel a kortizol is egyike az elengedhetetlen, a létfenntartáshoz szükséges hormonoknak.
„Stressz hatására nemcsak kortizol termelődik, hanem adrenalin és noradrenalin is, emellett fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása. Ez az állapot előidézhet például magas vérnyomást, ami hosszú távon károsíthatja az ereket, a szívet és a veséket is. Emellett bizonyos betegségek, például a daganatok kialakulásának kockázatát is növelik. Azonban mindezt nemcsak a kortizol számlájára írnám” – teszi hozzá dr. Takács Emőke.
„Korizolkoktél” helyett mindfulness
A kortizolszint csökkentésére számos tippel és gyors megoldással találkozhatunk az interneten: ashwagandha, kurkuma, az ún. „kortizolkoktél” (narancslé, kókuszvíz, tengeri só), levendulabalzsamos halántékmasszázs, koffeinmegvonás és jeges fürdő.
Sőt, egyesek komplett bizniszt csinálnak abból, hogy a laikus felhasználóknak általában fizetős, különféle étrend kiegészítőkkel megspékelt 30 napos programokat adnak el, amik segítenek megszabadulni a túl sok kortizol miatt felpuffadt arctól és hasi zsírtól.
Ahogyan arra a Conversation témába vágó cikke is rámutat: a probléma ezekkel a tartalmakkal az, hogy
a hangsúly ismét a külsőségeken van – a karcsú derékon, a lapos hason és a feszes, kisimult arcon –, nem pedig azon, mi is zajlik legbelül. Honnan ered a szorongásunk? Miért érezzük magunkat folyamatosan feszülten? És hogyan lehetne ezen hatékonyan változtatni?
Ráadásul a testünk zsírraktározására nemcsak a kortizol van hatással, hiszen számos más tényező is közrejátszik benne: a genetika, a nem, a hormonháztartás (például az inzulin vagy az ösztrogén szintje), az életkor, az étrend, a mozgás mennyisége és az egyéni anyagcsere-folyamatok is.
A villámgyors eredményt kínáló – tudományosan általában nem megalapozott – tippek helyett érdemes mélyebbre ásni, megtalálni a probléma gyökerét, és foglalkozni azzal, hogyan tudunk kiegyensúlyozottabb életet élni.
Egyes kutatások szerint a mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlása kedvezően hathat a kortizolszintre. Emellett megváltoztathatja az agy szerkezetét, fejleszti a stressztűrő képességünket, valamint a gondolkodásunkat, az élethez való hozzáállásunkat is formálhatja, ha a múlt és a jövő helyett az itt és mostra, a jelen pillanataira összpontosítunk.
A kiemelt kép forrása: Getty Images/Anton Vierietin
