„Azért küzdünk, hogy ne szűnjön meg, ne váljon Mészáros Lőrinc-féle butikhotellé” – Mi maradt a CEU-ból Budapesten?

–

„Ott volt az új egyetemi épület, tele diákokkal, változatos egyetemi élettel, rengeteg programmal. Előadások, konferenciák, workshopok zajlottak szinte mindennap. Az évek során az egyetem egyfajta találkozási ponttá is vált. Ebben a közegben jelent meg az a politikai nyomás, amelynek már voltak előzményei. Emlékezhetünk a 2015-ös menekültválságra, amikor a kormány elkezdte egyre hangosabban kommunikálni az uszító üzeneteit. Ehhez a narratívához kapcsolódott a Soros György elleni kampány is, amelynek része volt a »Soros-ügynöközés«, a listázás, és természetesen a CEU-t is célba vették. A kormányzati kommunikáció következetesen csak »Soros-egyetemként« emlegette az intézményt” – mondja Sebők Marcell történész, a Közép-európai Egyetem (CEU) Történettudományi Tanszékének docense, a CEU Bibó István Szabadegyetem egyik alapító tagja.

Sebők Marcell immár 33 éve a CEU közösségének tagja – ott volt a kezdetekkor, és akkor is, amikor 2017 tavaszán megindult a kormány hadjárata az amerikai alapítású magyar egyetem ellen, amely végül a lex CEU-hoz vezetett. A CEU docense szerint ez egy rendkívül nehéz időszak volt, amely az egyetem egész közösségére, a hallgatókra, az oktatókra és az intézmény adminisztratív munkatársaira egyaránt komoly hatással volt.

„Bizonytalanságban és haragban éltünk évekig, bosszantott minket a tehetetlenség, annak ellenére, hogy az egyetem minden jogszabályi követelménynek megfelelt.

Előkészítették a nemzetközi szerződés részleteit is, amelyek garantálhatták volna a CEU további működését, de ez senkit nem érdekelt. Nyilvánvalóvá vált, hogy bár más külföldi diplomát is adó egyetemek továbbra is működhettek Magyarországon, ez a támadás kizárólag a CEU ellen irányult."

Mi is történt?

A régi Index beszámolója szerint a hadjárat 2017 márciusában kezdődött, amikor a kormány kezdeményezte a felsőoktatási törvény módosítását, amelyet napokkal később a parlament sürgősséggel meg is szavazott. Az új szabályozás értelmében Magyarországon csak azok a külföldi egyetemek működhetnek, amelyek az anyaországukban is folytatnak akkreditált oktatási tevékenységet, és működésüket kétoldalú államközi megállapodás is rögzíti.

Egy évvel később a CEU teljesítette a rá vonatkozó feltételeket, amelyet New York állam oktatási hivatala is megerősített.

A magyar kormány ennek ellenére soha nem írta alá a szükséges nemzetközi szerződést New York állammal, így a CEU magyarországi működése ellehetetlenült.

2020-ban az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a lex CEU szembemegy az uniós joggal.

Ugyanis a törvény ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakkal, különösen a tudományos élet szabadságával, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságával, valamint a vállalkozás szabadságával.

A bíróság azt is kimondta, hogy: „a követelmény önkényes diszkrimináció eszközét jelenti, mivel a magyar hatóságok politikai szándéka döntő szerepet játszik e követelmény teljesítésében"– számolt be erről akkor a Szabad Európa.

Az akkori események sokakat felháborítottak: nap mint nap ezrek vonultak az utcákra transzparensekkel, „I stand with CEU” feliratú poszterekkel, plakátokkal és kitűzőkkel a kabátjukon, pólóikon, táskáikon. A 24.hu egy 2017-es cikkében azt írta, hogy a törvénymódosítás ellen nemcsak itthon, hanem külföldön is többen szót emeltek: az akkori német államfő, Nobel-díjas tudósok, topegyetemek, tanszékek, rektorok, egyetemi tanárok, nemzetközi szervezetek, és persze maga az Egyesült Államok is. 

A tenni akarás, az ellenállás eleinte erőteljes volt, de ahogy telt az idő, a lelkesedés fokozatosan alábbhagyott. Sebők Marcell szerint ez részben a tüntetések természetéből fakadt, másrészt abból is, hogy a kormány, és az akkori oktatási államtitkár, Palkovics László is húzta az időt.

„Olyan cinikus nyilatkozatokat engedtek meg maguknak, hogy a »Soros-egyetemnek« az amerikai központja egy kis faház New York államban.

Hosszú folyamat volt, mire világossá vált mindenki számára, hogy itt nem lesz megegyezés a felek között.”

Ez a kiszámíthatatlanság pedig az egyetem működésére is rányomta a bélyegét. Elindultak a találgatások arról, hol és hogyan folytatódhat tovább az oktatás. Miután megszületett a döntés, hogy Bécsben folytatja működését az egyetem, az is gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a költözés nem lesz kis feladat – sőt!

Ez sokkal többet jelentett egy költözésnél, ez egy új életszakasz kezdete volt

A CEU egy volt banképületet vett bérbe, amit funkcionálisan is át kellett alakítani, hogy tanszékeknek, szemináriumoknak, előadásoknak, adminisztratív háttérnek és közösségi tereknek is helyet adjon.

„Egy egyetem átköltöztetése óriási logisztikai és emberi kihívás. Nemcsak arról volt szó, hogy az ember bepakolja az irodáját és keres egy új lakást. Sokan családostul költöztek, döntést kellett hozniuk egy új élethelyzetről. Ez sokkal többet jelentett egy költözésnél, ez egy új életszakasz kezdete volt. A nemzetközi tanári kar nagyságrendileg körülbelül fele átköltözött az osztrák fővárosba, emellett – hozzám hasonlóan – vannak, akik a mai napig heti szinten ingáznak Budapest és Bécs között” – részletezi Sebők Marcell, majd hozzáteszi:

„Egy dolgot szeretnék hangsúlyozni, amikor erről beszélek. Nem az a célom, hogy sajnáltassam magunkat. De ha egymás mellé tesszük ezeket a tényeket, érthetővé válik, hogy nem arról volt szó, hogy duzzogva Bécsbe költöztünk, egy olyan városba, amely kulturális és tudományos szempontból sok lehetőséget kínál.

Hanem arról, hogy egy jól kiépített, magas színvonalon működő rendszert, egy oktatási intézményt kellett áttelepítenünk máshova egy igazságtalan, aljas, számító politikai döntés miatt.”

A berendezkedés mellett az egyetemnek meg kellett ismerkednie egy teljesen új rendszerrel is: az osztrák migrációs szabályozással. Többek között azzal is, hogyan szerezhetnek tartózkodási engedélyt az indiai vagy pakisztáni hallgatók. Miközben a 2020-ban kitörő koronavírus-járvány még tovább nehezítette, bonyolította az utazási feltételeket – részletezi Sebők Marcell.

Segíteni szeretnének

Sokakat traumatikusan érintett a változás és az igazságtalanság, amelyet el kellett szenvedniük, mégis mindenki azon dolgozott, hogy – a szorongás és bosszankodás helyett – az egyetem egy új környezetben működhessen. Ugyanakkor nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a budapesti CEU épülete ma is áll.

„A mai napig vannak olyan órák különböző tanszékeken, ahol referenciaként lehet használni a CEU esetét.

Nyilvánvalóan szóba kerül, de arról én már egy ideje leszoktam, és a kollégáim is, hogy a múlton keseregjünk. Azért küzdöttünk, és küzdünk ma is, hogy a budapesti CEU ne szűnjön meg. Ne váljon egy Mészáros Lőrinc-féle butikhotellé, amit felvásárolhatnak.”

A budapesti CEU nem zárta be kapuit – sőt, egyfajta „inkubátorházzá” vált, ahogy Sebők Marcell fogalmaz. Az épület az elmúlt években otthont adott a Freeszfe tanárainak és diákjainak, valamint több civil szervezetnek és alapítványnak is. Emellett olyan új programok is elindultak, amelyekre korábban nem volt példa. 

Fesztiválokat szerveznek, megalakult a Demokrácia Intézet nevű nemzetközi kutatóintézet, és létrejöttek olyan oktatási programok, mint például a Határtalan Tudás vagy a 2019-ben indult Bibó István Szabadegyetem, amelyet Sebők Marcell vezet. Mindemellett megemlíthetjük a Szókratész Programot is, amely a szabadegyetemhez hasonlóan szemináriumokat, vitaesteket szervez olyan érdeklődőknek, akik korábban nem vettek részt sem közép-, sem felsőoktatásban. A felsorolásból nem szabad kihagyni az Invisible University for Ukraine-t sem, amely az ukrajnai menekültek számára nyújt képzési lehetőséget – részletezi Sebők Marcell.

„Volt egy időszak, amikor mindenki töprengett és szomorkodott, aztán megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy

nem megyünk el innen, és nem is kell elmennünk. Inkább töltsük meg az épületet élettel, tartalommal és közösséggel. Szeretnénk adni valamit ennek a városnak, és szeretnénk segíteni azoknak, akikkel szintén szórakozik a rendszer”

– teszi hozzá a CEU docense.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2024 októberében benyújtott egy salátatörvény-javaslatot, amelynek keretében hatályát vesztette a 2017-ben elfogadott lex CEU – hét évvel azután, hogy az egyetem oktatóit, hallgatóit és munkatársait elüldözték az országból.

Kaiser Orsolya