Az időészlelés és a sebgyógyulás kapcsolata

A vizsgálatot Peter Aungle és Ellen Langer vezette, és 33 fő részvételével zajlott a Harvard Egyetem Pszichológia Tanszékén. A kutatók azt nézték meg, hogy az időészlelés milyen hatással van a fizikai gyógyulásra. Három különböző időészlelési állapotot teszteltek: normál idő (a valóságos időészlelés), gyorsított idő (kétszer annyinak tűnik, mint a valóságos), és lassított idő (feleannyinak tűnik, mint a valóságos). Bár minden körülményben ugyanannyi, 28 perc telt el, az eredmények jelentős különbségeket mutattak:

a gyorsított idő alatt, amikor az emberek azt hitték, kétszer annyi idő telt el, a sebeik látványosan gyorsabban gyógyultak.

A kutatók egy noninvazív, kevéssé fájdalmas, de mégis sztenderdizálható eljárást alkalmaztak a vizsgálati személyeken – természetesen azok beleegyezésével –, a köpölyözést. Egy átlátszó pohár segítségével vákuumot hoztak létre a bőrön, amelynek hatására a vérerek kitágultak, és ez enyhe, de jól látható zúzódásokat okozott, amelyeken meg lehetett figyelni a gyógyulási folyamatokat. 

A gyorsított időállapotban a gyógyulás mértéke átlagosan 7,3 pont volt egy 10-es skálán, míg a lassított idő esetén mindössze 6,17 volt.

Az elmetest kapcsolat új dimenziói

Eredményeik alapján a Harvard kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a mentális állapotunk és a testi folyamataink közötti kapcsolat még annál is szorosabb, mint azt eddig feltételeztük. Az időészlelés módosítása egy sor további lehetőséget nyit meg a gyógyulási folyamatok megértésében és potenciálisan azok támogatásában is. A kutatás célja az volt, hogy rámutasson, milyen fontos szerepet játszhatnak az észlelt tényezők – jelen esetben az idő – a testi gyógyulásban. Az eredmények arra ösztönözhetik a kutatókat, hogy még több pszichológiai és fiziológiai tényezőt vegyenek figyelembe a gyógyulási folyamatok vizsgálatánál. 

Összegzés

Ez az úttörő kutatás bizonyította, hogy a sebgyógyulás sebessége független lehet a ténylegesen eltelt időtől, és nagymértékben függhet attól, hogy az egyén milyen hosszúnak vagy rövidnek érzékeli az időt. A tanulmány eredményei alapján úgy tűnik, hogy a gyógyulási folyamatban az észlelt idő is fontos szerepet játszhat, és a mentális állapotunk, hiedelmeink akár még közvetlenül is befolyásolhatják a testi folyamatokat.

A stressz minimalizálása, a pozitív gondolatok, a testünk és elménk közti kapcsolat tudatosabb használata tehát mind ahhoz vezethet, hogy fizikailag is gyorsabban gyógyuljunk.

Szerkesztőségünk kísérleti jelleggel elkezdett mesterséges intelligenciával (artificial intelligence; AI) dolgozni. Ezt a cikket a WMN munkatársainak iránymutatása (prompt) alapján a ChatGPT írta. Az AI-t arra használjuk, hogy az emberi tudásipar és tudomány legizgalmasabb eredményeit ellenőrzött formában eljuttassuk minél szélesebb közönséghez.

Fontos, hogy tudd: minden AI által írt cikket lektorálunk, az abban foglaltak tehát emberi ellenőrzés után kerülnek eléd.

Az, hogy az AI megjelent a munkánkban, egy természetes folyamat része – mi is ismerkedünk vele, és azzal kísérletezünk, hogyan és mire lehet a legjobban és leghatékonyabban használni úgy, hogy közben a nagy képet tekintve megőrizzük azt, amitől a WMN az, ami; az emberi kreativitást, árnyalt gondolkodást és érzelmeket.

WMN AI

Forrás: ITT; és Aungle, Peter – Langer, Ellen: Physical healing as a function of perceived time. Scientific Reports, 13, 2023.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / SvetaZi