Nincs szamárköhögés-járvány, de a betegek száma nő – a két hónaposnál fiatalabb babák szüleinek érdemes újraoltatniuk
Rengeteg hír jelent meg az utóbbi időben arról, hogy egy köhögő, de maszkot nem viselő járványügyi ellenőr járt a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) gyermekintenzív osztályán, és több kezelt gyereket megfertőzött. Amikor kiderült, hogy tüneteit szamárköhögés okozza, az érintett intézményben azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. Azóta már tudjuk, hogy bár járványról nem beszélhetünk, az utóbbi időben valóban észrevehetően megemelkedett a szamárköhögéses esetek száma. De mikor szerzünk védettséget a betegség ellen, és az meddig tart? Kik vannak veszélyben? Kiknek érdemes újraoltatniuk, és hogyan kell ezt megtenni? Tóth Flóra írása.
–
Kombinált oltás keretében kapjuk meg a védettséget
A legtöbb ember valószínűleg eddig nem sokat tudott az úgynevezett szamárköhögésről (latin neve: pertussis), még azt sem, hogy be van oltva ellene. Ez azért van így, mert
a szamárköhögés-oltás egy kombinált injekció, az úgynevezett DTPa + IPV + Hib oltáscsomag része,
amiből a D a diftéria, azaz torokgyík (erre esetleg a Kincskereső kisködmönből emlékezhettek), a T a tetanusz, a P a szamárköhögés, az IPV a járványos gyermekbénulás, a Hib pedig a Haemophilus influenzae b kórokozója ellen nyújt védelmet.
„Az alapimmunizálás 2., 3., 4. hónapot betöltött korban történik a DTPa + IPV + Hib oltóanyagokat tartalmazó kombinált vakcinával.
Az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban történik a DTPa + IPV + Hib oltóanyagokat tartalmazó kombinált oltással. A betöltött 6 éves korban esedékes a diftéria-pertussis-tetanusz és poliomyelitis elleni második emlékeztető oltása DTPa + IPV oltóanyagokat tartalmazó kombinált vakcinával, és 11 éves korban is kapnak egy újabb emlékeztető oltást a gyerekek” – szedte össze dr. Eörsi Dániel háziorvos, aki a Máltai Szeretetszolgálat Naszlady Attila Egészségfejlesztési Programjának keretében felzárkóztató telemedicinával foglalkozik. Vagyis a 2 hónaposnál fiatalabb újszülöttek teljesen védtelenek a betegséggel szemben.
Hiába a több ismétlő oltás, ez nem jelent élethosszig tartó védelmet
„Sajnos az oltás nem véd élethossziglan. Mi, felnőttek már fogékonyak vagyunk a betegségre. Ha fertőző gyerekkel találkozunk, mi is enyhe tünetes, de fertőző betegek leszünk, és megfertőzhetjük saját, még oltatlan újszülöttjeinket.
Ezért minden családban, ahol újszülött van vagy lesz, javasolt a felnőttek újraoltása. Nincs külön szamárköhögés-oltóanyag, hanem a klasszikus DiPerTe oltást kell újraoltani (Adacel vagy Boostrix néven kapható, bármelyik orvos fel tudja írni). Várandósokat is olthatunk, elsősorban a 24–36. hétben” – folytatja a szakember. A Portfolio utánajárt a felnőttek számára elérhető vakcina beadatásának: ez jelenleg hiánycikk, a hatóságok szerint eddig igény híján nem volt elérhető, de a következő napokban frissítik a készleteket.
„Ezért fontos erről beszélni – mondja Eörsi Dániel –, mert ennek köszönhetően lesz érdeklődés a vakcina iránt, és a gyógyszertárak reagálnak. A magyar oltási rendszer világszínvonalú, így a gyerekek átoltottsága szinte 100 százalék, ez egy kötelező oltás, így csak az nem kapja meg, aki bűncselekményt követ el, és egy orvost is rávesz a bűncselekményre, hogy felvigye a rendszerbe a meg nem történt oltást. Így elsősorban azok a felnőttek jelentenek veszélyt a még oltatlan csecsemőkre, akiknek már nem erős az immunitásuk. Alapesetben leginkább gyerekközösségekben terjed a járvány, de mivel nálunk szinte teljes az átoltottság, hála többek között a védőnői hálózatnak, így védve vagyunk a komolyabb járvány ellen.”
Bár azt nehéz visszafejteni, hogy pontosan honnan érkezett Magyarországra a kórokozó, ami az elmúlt időszak látványosan megemelkedett eseteit okozza, az biztos, hogy egyelőre nincs szó járványról. Több környező ország van, ahol nem kötelező a szamárköhögés elleni oltás, de egyes szakemberek szerint a Covid elleni védekezés is átírta a kórokozók terjedését az utóbbi időben.
Mik a szamárköhögés tünetei?
„A szamárköhögést egy baktérium okozza, ami cseppfertőzéssel terjed. Nem jut át a szoba egyik végéből a másikba, így elsősorban azok tudják továbbadni, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a még oltatlan csecsemőkkel”
– mondja Eörsi Dániel. Hozzáteszi: éppen ezért, a szülőknek és nagyszülőknek fontos az emlékeztető oltás, ha van vagy lesz 2 hónaposnál fiatalabb, még nem oltott baba a családban. A nagyobb gyerekek nemcsak a súlyos tünetek ellen védettek az oltásoknak köszönhetően, de nem is hordozzák a baktériumot, olyan erős az immunitásuk.
A legjellemzőbb tünet a köhögés, ami az első időszakban egyáltalán nem feltétlenül erőteljes. Mivel a tünetek nem egyértelműek – lásd a megfertőzött ellenőr esetét –, a fertőzés is könnyebben terjedhet. Később erősödik a köhögés, és rohamszerűen jelentkezik, aminek akár fulladásérzés és hányás is lehet a vége. A nevét a köhögőroham előtti-utáni jellemző légzési hangról kapta, ami a szamárbőgéshez hasonló.
„A betegség nemcsak nagyon kellemetlen, de hónapokig is tart. Bár van antibiotikumos kezelés, az nem szünteti meg a tüneteket. Becslésem szerint jelenleg 50-60 csecsemőt kezelnek kórházban szamárköhögéssel,
de nem minden babának szükséges a kórházi kezelés, ez az állapotától függ” – foglalja össze Eörsi Dániel. A lényeg tehát, hogy hamarosan elérhető lesz a vakcina felnőttek számára, így akiknek oltatlan csecsemő van vagy lesz a közvetlen környezetükben, azoknak érdemes lesz beoltatniuk magukat.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ friss közleménye szerint is a cikkben leírtak a legfontosabb teendők, ők is javasolják a kisbabák közeli családtagjainak az ismétlő oltást, az egészségügyi szakdolgozóknak viszont legfeljebb egyedi esetekben javasolják az újraoltást, mivel az eddigi kutatások szerint nem sokkal az ismétlő injekció után is hordozóvá válhatnak. A közlemény nem említi az oltóanyagok aktuális elérhetőségét.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / skynesher
