„Mindennek van határa” – tartja az örök érvényű mondás, a saját határainkról azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig a mi feladatunk lenne, hogy meghúzzuk őket. Ennek aztán törvényszerű következménye a kiégés – ami az élet bármely területén megtörténhet. Ha szeretnénk ezt elkerülni, kénytelenek vagyunk olykor nemet mondani. De hogyan hat az emberre az első nagy „nem”? Miért akarunk megfelelni másoknak, és milyen határokat kell meghúzni szülőként? Mi történik az emberrel, amikor kiég, és miért kell ma máshogy határokat húzni, mint évtizedekkel ezelőtt? Többek között ezekről a kérdésekről beszélget a Ki vele! negyedik adásában Náray Tamás író, képzőművész, Szentesi Éva író, Steigervald Krisztián generációkutató, D. Tóth Kriszta és Krajnyik Cintia moderátor. Most már láthatjátok a YouTube-csatornánkon is, nézzétek meg, érdemes:
Az ókori, meztelen férfiakat ábrázoló szobrok teste szinte teljesen megfelel a mai férfiideálnak, egy apró kivétellel: nagyon kicsi a péniszük. Utánajártunk a miérteknek.
A Ki vele! talkshow harmadik epizódjában a gyerekvállalás a téma. Az izgalmas kérdésekről Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, Borbély Alexandra színész, Darvas-Tanács Erik lelkész, 11 (!) gyerekes apa, Csepelyi Adrienn, D. Tóth Kriszta és Krajnyik Cintia moderátor beszélgetnek.
Szexuális nevelés, a pornóipar hatása, testkép: témák, amik erősen összefüggnek, és amikről kevesebbet beszélünk, mint kellene. Most Kormos Anett, Náray Tamás, Fajgerné Dudás Andrea és Szél Dávid kibeszéli őket.
A Ki vele! ötödik epizódjában az öregedés a téma, amiről Pásztor Erzsi színész, Linczényi Márkó zenész, műsorvezető, Bányai Judit influenszer, dr. Márky Ádám orvos, longevity-szakértő, D. Tóth Kriszta és Csepelyi Adrienn moderátor beszélgetnek.
A szavaink, legyenek azok szemtől szemben kimondva, vagy egy poszt alá odavetve, nyomot hagynak. Jelzik, hogy mi az, ami oké, amit bátran mondhatunk egy másik embernek – akkor is, vagy kiváltképp akkor, ha nem értünk vele egyet. Megmutatják azt, ami elfogadható, innentől pedig két út áll előttünk…
Egy 14 országra kiterjedő vizsgálat szerint az emberek jobban szeretik azokat a betűket, amelyek a nevükben szerepelnek, különösen az utónevük első betűjét, illetve a monogramjukat – és ez arra is hatással lehet, milyen hivatást, lakóhelyet választanak maguknak.