Mit keres egy döglött oroszlán a cukorszirupon? – logók, amik nem állták ki az idő próbáját
140 év után megváltoztatja a logóját a Lyle’s Golden Syrup, ami még a Guinness-rekordok Könyvébe is bekerült mint a világ egyik legrégebbi logója. De miért volt szükség a modernizálásra? Mit szóltak azok, akik most először nézték meg tüzetesebben a régi logót? (Spoiler: megdöbbentek.) És mit szólt az új verzióhoz a közvélemény? (Spoiler 2.: sokan kiakadtak.) Vannak még ezen kívül olyan logók, amik nem arattak osztatlan sikert? (Spoiler 3.: vannak bizony!) Fiala Borcsa írása.
–
Te, nem kéne ezt lecserélni?
Magyarországon talán nincsen minden háztartásban, de az angolszász országok kamráinak gyakori lakója az aranyszirup, amelynek legismertebb gyártója a Lyle’s. Zöld és aranyszín dobozát a rajongói már messziről felismerik, rajta a logóval, amely az 1880-as évek óta változatlan. Ám mint a legtöbb dolognál, itt sem sokan álltak le részletekbe menően megvizsgálni, mit is ábrázol pontosan a kép – egészen mostanáig, amikor a logóváltás nyomán ráterelődött a fókusz.
Várj csak! Mi az az aranyszirup?
Az aranyszirup a cukornád- vagy cukorrépalé cukorrá történő finomításával előállított sűrű, borostyánszínű invertcukorszirup, amely számos édesség receptjének alapja. Kinézetében és állagában leginkább a mézhez hasonlít. Gyakran használják méz helyett, ahol az nem elérhető. Előnye – a mézzel szemben –, hogy házilag is elkészíthető (kivéve ha te egy méhecske vagy, mert akkor a méz sem jelenthet gondot). Az aranyszirupot elsőként egy vegyész testvérpár, Charles Eastick és John Joseph Eastick állította elő a londoni székhelyű Abram Lyle & Sons (ma a Tate & Lyle része) finomítóban, terméküket először 1885-ben konzerválták és értékesítették.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hékás! Mit keres itt egy tetem?
A Lyle’s Golden Syrup logóján, ha figyelmesen megnézed, egy oroszlán holtteste fekszik, amit méhek donganak körül. Nem túl bizalomgerjesztő, ugye? És egyáltalán,
miért épp ez jutott eszébe a logótervezőnek anno, főleg annak fényében, hogy a cukorból készült folyadéknak a méhekhez (vagy az oroszlánokhoz) aztán vajmi kevés köze van? És a legfontosabb kérdés: mi a frászért került épp ez a dobozra?
Nos, a Bibliában kell keresnünk a választ, a vállalat alapítóját, a skót üzletember Abram Lyle-t ugyanis az Ószövetségben olvasható egyik történet ihlette meg.
Ez pedig így hangzik: Sámson, a hős férfiú először puszta kézzel kettétép egy kölyökoroszlánt, majd pár nappal később, amikor újra arra jár, felfedezi, hogy az oszlásnak indult állat tetemébe méhek fészkelték be magukat. Kiveszi a dögből a mézet, és azt hazafele menet elkezdi eszegeti, majd otthon a szüleit is megkínálja vele (anélkül, hogy felfedné, honnan is származik a csemege). A lakodalmán aztán egy találós kérdéssel áll az emberek elé, aminek megfejtésére hét napjuk van, és amelynek tétje harminc ing és harminc öltő ruha: ha kitalálják, ők kapják Sámsontól, ha nem, akkor ők adnak ugyanennyit a férfinak.
A rejtvény pedig így hangzik: „Az evőből étek jött ki, S az erősből édes jött ki.” Erre mindenki tanácstalanul vakarja a fejét, még harmadnapra sem boldogulnak a feladvánnyal, úgyhogy meg is ijednek, a fogadás miatt még a végén a tönk szélére jutnak! (Harminc inggel, ruhával felruházni Sámsont a fast fashion boom előtt bizony nem lehetett két fillér!) Így aztán megzsarolják Sámson feleségét, szedje ki valahogy a férfiból a megoldást, vagy nagyon rossz végük lesz. Az asszony napokig sír és könyörög az urának, míg az meg nem törik, és elárulja a megfejtést, amivel aztán elő is rukkolnak a népek:
„Mi édesebb, mint a méz, És mi erősebb, mint az oroszlán?”
Sámson persze nem volt túl boldog, hogy csalással (meg egy kis verbális erőszakkal és fenyegetéssel) győzték le, de hogy mit tett erre válaszul, az már egy másik mese, most térjünk vissza az aranyló szirup logójához, amiről már tudjuk: egy legyilkolt kölyökoroszlánt ábrázol, akinek rothadó tetemébe méhek telepedtek le, és aminek a címkéjén ez olvasható: „Out of the strong came forth sweetness” azaz: „Az erősből édesség fakadt.” A konzervdobozos kiadáson marad az eredeti logó, ám az üveges és desszertöntetes verziókon már az új látható: egy (akár alvónak, vagy mosolygónak is nézhető) oroszlánfejjel, virgonc sörényében egy vidáman zümmögő méhecskével.
James Whiteley, a Lyle’s Golden Syrup márkaigazgatója azt nyilatkozta a váltás kapcsán, hogy
„a fogyasztóknak szükségük van arra, hogy a márkák haladjanak a korral és megfeleljenek az aktuális igényeiknek”.
Sokan örömmel üdvözölték az új logót, ám volt jó pár negatívan kritikus hang is: úgy érezték, a marketingesek egy több mint kétezer éves történetet próbálnak felfrissíteni, amivel csak agyoncsapják az egész koncepciót.
Adnál egy krokodilért tíz másik állatot?
140 év után tehát változik a Lyle’s aranyszirupjának logója, ám emiatt cseppet sem kell pironkodniuk, a szakemberek szerint egy átgondolt, jól megtervezett logó élettartama is körülbelül tíz év körül mozog, így időnként mindegyiket érdemes ráncfelvarrni, újragondolni, és megvizsgálni: vajon még mindig beleillik-e a koncepció a modern gondolkodásba. Aztán lehet szurkolni, hogy azokat jól fogadja a nagyközönség.
Arra is van példa, hogy egy logót – ha csak átmenetileg is, de – jó ügy érdekében változtat meg a cég, mint ahogy például a Save Our Species (azaz: Mentsük meg a fajainkat) kampány keretében tette a Lacoste, amely a jól ismert krokodilos felvarrója helyébe 3520 pólón tíz másik állatot is megjelenített, csupa olyat, ami a klímaváltozás, az orvvadászat vagy az erdők kiirtása miatt a kihalás szélére sodródott.
Régen minden jobb volt!
A változtatás gyakran kockázatos, és persze vannak, akik nem is mernek nagyot ugrani. Így volt például a Yahoo! esetében, ahol egy teljes hónapon keresztül szellőztették meg az újabb és újabb logóterveket, majd amikor elérkezett az idő, hogy a végleges verzióról fellebbentsék a fátylat, sokan finnyáskodva ráncolták az orrukat, mondván, azért ez az új nem sokban különbözik az előzőtől. Pedig a rendkívül megterhelő, kreatív munkafolyamatokról maga a cég vezetője, Marissa Mayer is elmondta, hosszú hétvégéket töltöttek a tervezéssel, majd utolsó lépésként „a felkiáltójelet 9 fokkal megdöntötték, csak hogy egy kicsit szeszélyesebbé tegyék a képet”. Tádám! Ám mégis sokan érezték úgy, azért lehetett volna ennél pár fokkal merészebbet álmodni.
Az amerikai Airbnb (amely online piacteret működtet rövid és hosszú távú tartózkodásra) logójának új arculata sem zsebelhetett be elsöprő sikert, amikor előrukkolt a Bélo nevezetű szimbólummal, mely
szerintük az embereket, a helyeket, és a mindent betöltő szeretetet ábrázolja, és a valahová (pontosabban a bárhová) tartozás érzéséről szól… A kritikusok szerint azonban sokkal inkább úgy fest, mint egy női genitália, vagy mint Peter Griffin álla a Family Guy című sorozatból.
És arra talán te is emlékszel, hogy kiakadt a fél internet, amikor a retró fényképezőgépet ábrázoló logóját az Instagram a ma is ismert narancsos-rózsaszínes, egyszerűbb dizájnra cserélte.
De talán be kell látnunk: egy szeretett márka megszokott logója egy kicsit olyan, mint amikor az édesanyád, akinek világéletében ugyanolyan frizurája volt, hirtelen felindulásból vágat magának egy teljesen mást. Az ő feje, az ő haja, az ő döntése… de azért beletelik egy kis időbe, amíg az ember hozzászoktatja magát, hogy az eddigi szőkés tupír helyett mostantól egy oldalt felnyírt vörös anyukával találkozik a családi eseményeken.
Kiemelt kép: amazon.com
