Kórházi fertőzések: bár évek óta nyomják a vészcsengőt a szakemberek, a helyzet egyre súlyosabb

–

Titkosított iratok

Már az is igen árulkodó, hogy az adatokat csak nagy nehezen, pereskedés útján lehetett megszerezni a Nemzeti Népegészségügyi Központtól. Ez az első alkalom, hogy ennyire friss és átfogó adatok a nyilvánosság elé kerülhettek, de még ez sem teljes, ugyanis csak azok az adatok szerepelnek benne, amiket a kórház átadott az népegészségügyi központnak, azok pedig a legtöbb esetben durva kozmetikázáson estek át, hogy jobban fessenek.

A jelentésből kiderül, hogy öt olyan hazai kórház is van, ahol sokkal nagyobb az esélye az embernek arra, hogy fertőzést szed össze (akár többet is egyszerre), ezek a következők: a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház. A 2015–2016-os adatokhoz képest ráadásul

sehol nem érzékelhető javulás, ami azt is jelzi, hogy a hatóságok évek óta nem tudják kezelni a kialakult, katasztrofális helyzetet.

(Az újságírók a kórházi rangsort biostatisztikus szakértő segítségével elemezték, hogy kiszűrjék az esetleges torzító tényezőket.)

Intézményi rangsorok

Az antibiotikumoknak is ellenálló multirezisztens kórokozók (MRK) okozta fertőzések listáját a ceglédi Toldy Ferenc Kórház vezeti, ahol 100 ezer ápolási nap során 198 fertőzést jelentettek. Ezt a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet követi 135-tel, és az Uzsoki 116-tal. (A 100 ezer ápolási napot úgy kell érteni, hogy ahány beteget az intézményben ápolnak, ők hány napot tartózkodnak odabent.) 

Súlyos hasmenést és kiszáradást okozó baktériumfertőzés, amely életveszélyes bélgyulladást is okozhat, leggyakrabban a budapesti Szent Margit Kórházban fordult elő, 100 ezer ápolási nap során 298-szor, a már említett Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet itt a második helyen található 288 esettel, a harmadik helyen pedig a budapesti székhelyű Országos Onkológiai Intézet található.

Ami a véráramfertőzéseket illeti (ahol a kórokozó a vérbe kerülve jut el a szervekhez, megfertőzve őket) a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben 171 esetet jelentettek, a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből 167-et, a budapesti Betegápoló Irgalmas Rendből pedig 137-et.

Érzékelik a problémát, de nem tudnak vele mit kezdeni

A ceglédi Toldy Ferenc Kórházban különösen aggasztó állapotok uralkodnak, a belgyógyászaton mindhárom fertőzés előfordulása megnőtt a vizsgált években, a kórház sebészetén például a multirezisztens kórokozók által előidézett fertőzések száma a duplájára emelkedett, de a legsúlyosabb a helyzet a kardiológiai osztályon van, ahol csak a súlyos hasmenéssel járó fertőzések a három és félszeresükre emelkedtek. Az adatokban szerepelő hat évben 11 ízben regisztrálta a kórház, hogy a beteg halálát egyértelműen kórházi fertőzés okozta.

Különösen elszomorító, hogy bár maguk a kórházvezetők is tisztában vannak az áldatlan állapotokkal, arról egy statisztikai adatokkal megtámogatott jelentést is készítettek, amely a 2018–2023 közötti időszakot veszi alapul, és a probléma hátterében a szakemberhiányt, illetve az elavult infrastruktúrát jelölték meg, ám megoldást a mai napig nem sikerült találni.

A holttest, ami senkinek nem tűnt fel

A listán a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház is kifejezetten rossz értékelést kapott, az intézményben csak az intenzív osztályon háromszorosára nőtt a véráramfertőzések okozta megbetegedések száma, de még a pszichiátrián fekvők (akiken jellemzően nem végeznek műtéteket vagy invazív beavatkozásokat) sincsenek biztonságban a nozokomiális fertőzésektől, ezen az osztályon 2022-ben nyolcan haltak bele kórházban szerzett fertőzésekbe.

A dél-pesti kórházban a vizsgált hat évben 1436 megfertőződő beteg halt meg, 274 esetben pedig szoros összefüggésben a kórházi fertőzéssel. A Jahn Ferenc már korábban felbukkant a hírekben, amikor 2016-ban kiderült:

napokon át egy holttest feküdt az egyik mosdóban anélkül, hogy ez bárkinek is feltűnt volna. Bár az akkori takarítócéget az ügy kapcsán kirúgták, végül anyagi okokból mégis őket alkalmazták újra.

A gondok forrásaként a vezetőség az infrastrukturális problémákon túl ezúttal is a szakemberhiányt jelölte meg: 2023-ban 447 állásra nem találtak jelentkezőt. 

Hol a határ?

A budapesti Honvédkórház sem volt képes visszaszorítani a nozokomiális fertőzések számát az elmúlt években, sőt a neurológiai osztályon csak véráramfertőzésekből például hétszer többet regisztráltak 2022-ben, mint öt évvel korábban. Itt 19 esetben volt valószínűsíthető, hogy a beteg halálát kórházi fertőzés okozta. Itt sem érhettek senkit váratlanul a letaglózó adatok, 2018-ban egy sürgősségi betegellátó centrumban dolgozó orvos kétségbeesett levelet írt, amelyben veszélyesnek ítélte a kórházi állapotokat többek között azért, mert a szakemberhiányból adódóan olyanokat hívattak be ide más osztályokról, akik nem voltak birtokában a megfelelő sürgősségi szakképesítésnek.

„Hol a határ? Meddig felelünk mi a betegeinkért, és mikortól tehető felelőssé a kórházvezetés, akinek számos alkalommal jeleztük a működésképtelenségünket, de mégis lényegileg változatlan (vagy romló) feltételek mellett működésre kényszerít?”

A problémákat négy teljes oldalon soroló szakember levelével párhuzamosan lefolytatott vizsgálatában azonban a Nemzeti Népegészségügyi Központ mindent rendben talált. Ugyanitt 2019-ben ágyipoloska-invázió volt, az intézmény pedig anyagi szempontból is az egyik legrosszabbul álló kórház: mostanáig 2,8 milliárd forint adósságot halmoztak fel. 

Itt levegőt sem lehet kapni

A kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben sem rózsás a helyzet, 2017 és 2022 között 361 esetben derült ki, hogy a páciens kórházi fertőzésben vesztette életét. Itt 2019-ben hasmenéses járvány miatt kellett átmenetileg több osztályt is lezárni, de a koronavírusos betegek halálozási rátája is magas volt, amin bizonyára nem segített, hogy kiderült, két nővér maszk nélkül dolgozott, mivel úgy érezték, abban nem tudnak megfelelően lélegezni.

Bár a már említett intézményekhez képest a budapesti Ráth György utcai Országos Onkológiai Intézet sokkal jobban felszerelt, a fertőzések visszaszorításában ők is gyatrán teljesítettek.

Az öt év alatt bejelentett 822 kórházi fertőzés közül 199 végződött halállal.

És ezek az úgynevezett „szép” számok voltak

Az adatok már önmagukban is rendkívül aggasztók, azonban bele kell sajnos azt is kalkulálni, hogy sok esetben a kórházak nem jelentenek le mindent pontosan. Erős kozmetikázás a beteg halála okának megállapításában is érezhető. Csilek András infektológus a Direkt36 megkeresésére elmondta, a számok, adatok, információk visszatartása valahol érthető is, hiszen ki akarná kiteregetni a szennyest. „Az éves jelentés adatai nem validak, így az arra alapozott elemzések hibásak, az ezekre épülő stratégiák tehát működésképtelenek” – mondta el Remetehegyi Ildikó, az Országos Kórházi Főigazgatóság szakreferense, arra utalva, hogy ezek a számok már kreatívan könyvelt, szép eredmények.

A Direkt36 több ízben is megkereste kérdéseivel Surján Györgyöt, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ prevenciós és epidemiológiai igazgatóját, ám ő ezekre (még) nem reagált.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Image Source

Fiala Borcsa