Zaklatás, fenyegetés és felvillanó nemi szervek – Nyáry Luca nekrológja az Omegléhez
A kora 2010-es évek online világa igazi szabályozatlan vadnyugat volt, kamaszként pedig pláne ilyennek éltük meg. Bár valamennyire már ismertük az internethasználattal járó veszélyeket, az olyan kifejezések, mint a digitális lábnyom vagy a médiatudatosság még nem voltak a szótárunk részei, és jóval bizakodóbban tekintettünk a digitalizációra. Ennek köszönhetően a fiatalok kedvükre garázdálkodhattak az interneten, ahol mindent meg lehetett találni, ami érdekelhet egy fejlődésben lévő, folyamatos ingerekre éhező agyat. Talán a legizgalmasabb élményt mégis az anonim csetoldalak nyújtották – a természetes kíváncsiság és a határok feszegetésének vágya tömegével vonzotta hozzájuk a fiatalokat –, azonban ezek a platformok inkább okoztak számos komoly traumát a milleniáloknak és a Z generációsoknak, mintsem szép élményeket. Nyáry Luca írása.
–
A lassan egy hónapja deaktivált Omegle csupán az egyik volt a korszak legismertebb csetszolgáltatásai közül. Ezeken a platformokon videós vagy szöveges formában lehetett idegen emberekkel beszélgetni, amelyre számtalan különböző lehetőséget kínáltak: akár kettesben, akár csetszobákban ismerkedni, tudtál közös érdeklődés alapján, vagy teljesen véletlenszerűen partnert választani, kereshettél világszerte, vagy csak a saját országodban, a közös pont az volt, hogy az ilyen felületek szinte mind teljesen moderálatlanok, vagyis az alkotóik által ellenőrizetlenek voltak. Gyakorlatilag sosem tudhattad, hogy mibe fogsz legközelebb belefutni, és pont ez tette őket ennyire népszerűvé: az az izgalommal vegyes félelem, amikor iskola után a barátaiddal egy telefon köré gyűlve várjátok, hogy megjelenjen a képernyőn a következő idegen arc. Csak aztán elég sokszor előfordult, hogy egyáltalán nem egy arc jelent meg, hanem, mondjuk, egy olyan testrész, amit életedben korábban sosem láttál, és egyáltalán nem így szerettél volna találkozni vele először.
A felvillanó nemi szervek felülete
Az Omegle és a szatírok pedig két olyan fogalom, ami már gyakorlatilag elválaszthatatlan egymástól, főleg a korosztályom számára. Gyakran ismétlődött a sztori, hogy gyerekként itt találkoztak először meztelenséggel, szexuális tevékenységgel, de akár a szexuális zaklatással is. Az oldalt fénykorában nem lehetett úgy használni, hogy ne villantson nekünk valaki, kortól és nemtől függetlenül elkerülhetetlenek voltak a magamutogató perverzek, amit a saját emlékeim szerint többnyire igyekeztünk elviccelni, talán pont azért, hogy ne adjuk meg nekik az elégtételt, hogy sikerült megijeszteniük minket. Ám azért olyan helyzetek is voltak, ahol a befogadó félnek (vagy mondjuk ki: az áldozatnak), nem volt lehetősége poénként felfogni a dolgot. Ilyen volt a doxxolás, aminek esetében valakinek a gépén keresztül lenyomozzák a személyes adatait, majd ezeket az információkat felhasználva terrorizálják őket.
Ugyan a legtöbb ezzel szórakozó pusztán félelmet akart kiváltani az áldozataiból, (a zsarolásig vagy a zaklatásig csak kevés elkövető ment el), ám az érintettek gyakran számoltak be súlyos pánikról és paranoiáról, ami akár éveken át elkísérte őket.
A szintén aggasztó mennyiségben felbukkanó bullying, gyűlöletbeszéd és verbális bántalmazás ugyanolyan velejárója volt az ilyen oldalaknak, mint a social media más területeinek, azonban akadt egy olyan probléma, ami minden másnál gyakrabban megjelent rajtuk, és ami végül több népszerű platform, köztük az Omegle leállításához is vezetett: a kis és fiatalkorúak szexuális kizsákmányolása.
A groomingtól a gyilkosságig
Az anonim csetszolgáltatások az elmúlt évtizedben több száz ilyen jellegű bűncselekménnyel lettek összefüggésbe hozva, melyek között a groomingtól (vagyis az áldozat szándékos, későbbi abúzusra való felkészítésétől) a bosszúpornón át egészen a gyilkosságig minden megtalálható.
Egy 2019-es kutatás alapján a nyolc–tizenhárom évesek 43 százaléka már beszélt idegenekkel online, mely adatok fényében nem is meglepő, hogy a Kiket például, ami egy csetszobákra épülő üzengetős oldal, népszerűsége csúcsán amerikai fiatalok közel fele használta.
Az ő jelenlétük pedig magával vonzott egy másik, ilyesféle online berkekben jellemző csoportot: a gyerekbántalmazókat.
A Kik alkotói 2017-ben az oldal leállítására és eladására kényszerültek, miután egy ismert szexuális ragadozó letartóztatásával több mint 200 olyan csoportot fedeztek fel rajta, amit gyermekpornográfia megosztására használtak. Csupán pár hónappal később a nyolcadikos Nicole Lowell halálával is kapcsolatba hozták az oldalt: Lowell itt ismerte meg azt a férfit, aki végül hidegvérrel meggyilkolta a kislányt.
A helyzet az Omeglén sem volt sokkal fényesebb. A mindennapos zaklatásos ügyek mellett tavaly az FBI egy olyan ügyben is nyomozni kezdett, ahol egy férfi egy húsz videóból álló gyermekpornográfia-sorozatot küldött át mit sem sejtő idegeneknek, akikkel párba állította őt a platform.
Ám az utolsó szög az Omegle koporsójában az a mai napig húzódó eset lehetett, melynek egy akkor tizenegy éves amerikai lány volt az áldozata, akit még a pandémia alatt hálóztak be és zsaroltak meg szexuális tartalmú felvételekért, és akit az elkövető a családja megtámadásával fenyegetett, ha ellenkezni mer. A kislány az ügyvédjén keresztül üzent az oldal vezetőinek, akiket egyértelműen felelősnek tart a tragédiában:
„Öt percembe telt elmondani az anyukámnak, amit velem tettetek. De nektek több év és számtalan további ilyen eset kellett ahhoz, hogy végre felvállaljátok azt az online Frankenstein szörnyet, amit teremtettetek, és még most is csak magatokkal törődtök.”
Gyerekek, akiket egy életre traumatizált a közösségi média
2022-ben az Omegle több mint félmillió gyerekeket érintő visszaélést jelentett az amerikai bűnüldöző szerveknek, többet, mint bármelyik másik közösségi médiafelület, és ezek a bejelentett esetek csupán a jéghegy csúcsát képezik.
Az anonim csetoldalak áldozatai többnyire egyedül maradnak az érzéseikkel, különösen, mivel sokuk csak évekkel később jön rá, hogy amit gyerekként átélt az interneten, az traumatizálta őket.
Az idősebb túlélők közül többen a TikTokon osztották meg a tapasztalataikat egymással, ahol egy az Omegle vagy a Kik nevére való kereséssel több száz, ha nem több ezer horrorsztorira bukkanhatunk. A videók alatt olyan szövegeket olvashatunk, amikből tisztán kitűnik, hogy mennyire gyakoriak voltak az ilyenek: „POV: én ahogy katatóniás állapotban ülök a vacsoraasztalnál, miután valaki átküldte nekem a teljes nevem és címem Omeglén” – írja az egyikük.
Még többen vannak, akiket szexuálisan bántalmaztak az oldalon – például azt a most huszonéves lányt, akit döbbenetesen fiatalon használt ki egy felnőtt ember: „Kurvára örülök, hogy leszedték az Omeglét, a tízéves kori énem végre fellélegezhet” – írta.
Bár a kommentek alapján a legtöbben együtt éreznek az áldozatokkal, azért mint minden más típusú szexuális bántalmazás esetében, itt is megjelennek az összezavarodott vagy egyenesen áldozathibáztató kommentek, akik nem értik, mi vezérel arra egy gyereket, hogy idegen, felnőtt emberek társaságát keresse az interneten.
Ahogy pár hónapja mi is írtunk róla,
a groomingot megtapasztaló gyerekeket a kíváncsiságon túl többnyire valamilyen kielégítetlen érzelmi szükséglet ösztönzi arra, hogy online ismerkedjenek, és bárki áldozattá válhat, aki nem talál megértésre a saját környezetében – ami azért elég tipikus eleme a kamaszlétnek.
Vagy, ahogy azt egy másik TikTok-felhasználó megfogalmazta: „Emlékeztek, amikor mind életre szóló sebeket szereztünk tizenkét évesen, azért, mert azt akartuk hallani, hogy szépek és értékesek vagyunk, az online ragadozók pedig pontosan ezt adták meg nekünk?”
Sosem zaklattak annyi gyereket online, mint az elmúlt időszakban
Jó lenne, ha azt tudnám mondani, hogy az Omegle halálával sikerült lefejeznünk a sárkányt, ám sajnos ez pont az a fajtája, amely minden levágott fej helyére három újat növeszt.
Ugyan most sem állítaná azt senki, hogy nem leselkednek komoly veszélyek a gyerekekre az interneten, szeretjük azt hinni, hogy a teljesen moderálatlan, szinte szándékosan a bántalmazókra szabott oldalak ideje leáldozott, és az utódaik már jóval több lehetőséget biztosítanak arra, hogy jelentsük az ilyen eseteket. Ez valamennyire igaz is, mivel például a klasszikus közösségimédia-appok, mint a TikTok és az Instagram sokkal szigorúbban szűrik a rájuk kikerülő tartalmakat, ám az anonim online csetszolgáltatások műfaja továbbra is virágzik, és még egy apró kísérletet is tettem, hogy erről meggyőződjek.
A Google kereséstől számítva öt(!) percembe telt belépnem egy kifejezetten tiniknek fenntartott csetszobába, ahonnan azonnal áramlani kezdtek a privát üzenetek is.
Egyszerű nevet választottam, direkt beleépítve a 2008–as dátumot, ezzel is utalva arra, hogy fiatalkorú rejlik a profil mögött.
Az engem megkörnyékező férfiakkal gyerekszerepben kommunikáltam, valamint azonnal elmondtam nekik, hogy nem vagyok még 18 éves. Ez az információ egyik hódolómat sem hatotta meg különösebben, sőt, volt, aki pont ezután váltott át szexuális témákra.
Minél fiatalabbnak mondtam magam, annál izgatottabbnak tűntek, ami nem is meglepő, tekintve, hogy az itthon a gyerekekkel kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló Internet Hotline jelentései szerint (amelyekről ITT írtunk) 2016 óta emelkedőben van az ilyen esetek száma, és már a hét–tíz éves korosztály is érintett.
Ugyan a médiatudatosság oktatásba való beemelése és a korai, otthoni felvilágosítás is segíthet abban, hogy a gyerekeket felvértezzük az online bántalmazók ellen, a szakértők és a bűnüldöző szervek mind egyetértenek abban, hogy valódi megoldást csak az ilyen platformok szabályozása jelentené.
Az Egyesült Királyságból származó adatok alapján idén 6350 gyerekkel való szexuális bűncselekményt regisztráltak, amely sajnos rekordmennyiségűnek számít, és nem valószínű, hogy a számuk csökkenni fog.
Az igazság az, hogy a gyerekekre vadászó felhasználók mindig találnak majd új felületeket az áldozatok becserkészésére, így hiába szabadulunk meg bizonyos platformoktól, egy ennél sokkal átfogóbb változtatásra lenne szükség, amely lehetővé tenné a rendőrségnek, hogy azonnal hozzáférjen a jelentett elkövetők személyes adataihoz, és az ilyen oldalak ne maradjanak moderálatlanul.
De legalább a káros felhasználók blokkolását és jelentését egyszerűbbé kellene tenni, amely jelenleg a legtöbb oldalon nem könnyen elérhető funkció. Bár az Omegle áldozatai most talán egy kicsit fellélegezhetnek, hiszen valóban megsebesítettük a sárkányt, de legközelebb nem lesz elég lecsapnunk a fejét – el is kell égetnünk azt.
Kiemelt képünk forrása: Omegle; Getty Images/ Miguel Sotomayor